Miközben a lakossági fizetési forgalomnak csak 25 százaléka bonyolódik elektronikusan, a szakértők figyelmét nem kerülte el, hogy egyes nagy szolgáltatók saját, csak világhálózatukon belül használatos fizetőeszközök kidolgozását tervezik. Ez ugyanakkor komoly veszélyeket rejt – de még a kivédésükre szolgáló megoldások kapcsán is problémákra figyelmeztetnek a szakértők.

Amíg kicsi a kamat, nem visszük bankba a pénzt

A magyar ember ragaszkodik a készpénzhez, de nem annyira vagyunk ezzel egyedül – derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kerekasztal beszélgetéséből. Vonnák Balázs, az MNB vezető oktatási és kutatási szakértője szerint világszinten jelenleg alacsony a készpénztartás költsége, hiszen az ember az alacsony kamatoknak köszönhetően nem veszít sokat, ha vagyonát otthon bankjegyekben és nem a bankbetétben tartja. Az viszont magyar sajátosság, hogy más országokkal ellentétben a hazai fogyasztók sokkal biztosabbnak tartják, ha valóban fizikailag birtokolhatják a pénzüket. Ehhez kapcsolódva Kolozsi Pál Péter, a jegybank igazgatója arra emlékeztetett, hogy a készpénzzel szembeni bizalom alapja a pénz kibocsátója, az állammal szembeni bizalom.

Figyelni kell, kinek a rendszerében fizetünk

Szombati Anikó szerint a mostanában egyre inkább elterjedő digitális pénzügyi megoldások egyre olcsóbbak, gyorsabbak, könnyebb hozzáférést biztosítanak az embereknek, akiknél egyre erősebb az igény erre. Ugyanakkor – emlékeztetett a jegybank, az MNB digitalizációért és a FinTech szektor fejlesztéséért felelős ügyvezető igazgatója – épp a gyors és könnyű hozzáférés okozza azokat a problémákat, hogy sok esetben a fogyasztó nincs tisztában azzal, hogy a szolgáltatást nyújtó szervezet valójában egy bank-e vagy egyéb szolgáltató. Ez pedig azért fontos kérdés, mert bizony sok elektronikus pénzügyi megoldást biztosító társaságra nem vonatkoznak olyan szigorú fogyasztóvédelmi előírások, mint a bankokra – például a betétbiztosítás csak a bankokban tartott pénzekre vonatkozik. 

Banki zárás után utaljuk a pénzek harmadát

Varga Lóránt főosztályvezető szerint az azonnali fizetési rendszer másfél évvel ezelőtti indulásától az átutalások 40 százaléka már az új rendszerben teljesül – ilyen magas arányokkal más országok még nem büszkélkedhetnek. Ehhez persze az is kellett, hogy Magyarországon ezt a rendszert kötelezően minden banknak be kellett vezetnie. Azt, hogy az emberek megszerették a megoldást, azt jól mutatja, hogy az átutalások 1/3-a a hagyományos banki nyitvatartási időn túl teljesül. 

A következő hónapokban a piaci szereplők elkezdik fejleszteni saját, azonnali fizetési rendszerre épülő megoldásaikat. Itt még messze vagyunk a bankkártya-elfogadástól, de a bankkártyás fizetési rendszer lényegében 20 éve fejlődik. A bankkártya és az azonnali átutalás együttesen ugyanakkor már megteremti a lehetőséget arra, hogy a közeljövőben az emberek bárhol tudjanak elektronikusan fizetni. 

Szombati Anikó szerint a készpénzmentes gazdaság ugyanakkor még távoli – maga a Magyar Nemzeti Bank is fontosnak tartja, hogy addig szolgálja ki a lakosságot és a gazdaság azon szereplőit készpénzzel, akiknek erre szükségük van.

Veszély: nagy cégek saját pénzrendszert építenek

A digitális pénzügyek terén a másik, sokak szerint a korábbiaknál komolyabb kockázat, hogy olyan zárt fizetési rendszerek alakulnak ki, ahová könnyű lehet a belépés és a rendszeren belüli vásárlás. De adott esetben a pénzünk kivétele már sokkal bonyolultabb, hiszen a rendszerben forgó összegek nem vagy csak nehezen válthatóak vissza hagyományos pénzre. Emiatt nem teljesül a pénz azon ismérve, hogy szabadon használható fel. Ilyen irányú megoldások figyelhetőek meg egyes technológiai világcégeknél és piactereknél – sajtóhírek szerint a legnagyobb gondban például Kína van, ahol a fizetések egyre komolyabb része az Alipay és a hozzá hasonló rendszereken keresztül bonyolódik. De voltak hírek arról, hogy a Facebook is saját „pénz”, a Libra kibocsátásán gondolkodik. Természetesen ezen megoldások esetében sem teljesülnének azok a banki megtakarításokat védő megoldások, amelyeket a szabályozók a pénzintézetekkel szemben elvárnak.

Digitális jegybankpénz: megoldás vagy újabb kockázat?

A fenti kockázatok miatt a jegybankoknak és az államoknak foglalkoznia kell azzal, hogy eljöhet az idő, amikor az emberek leszoknak a hivatalos fizetőeszközökről, s így persze a készpénzről is. Ez pedig a gazdasági folyamatok kontrolljának elvesztését vetítette előre. 

Erre a problémára érkezett megoldásként a digitális jegybankpénz, ahol a jegybankok bocsátanának ki saját digitális pénzeszközt. Ezzel kapcsolatban ugyanakkor sokan szkeptikusak. Bencsik László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese a tavalyi Közgazdász Vándorgyűlésen például arról beszélt, hogy nem igazán érthető, mi előnye lenne egy digitális jegybankpénznek. Főleg akkor, amikor immár Magyarországon azonnali átutalás van, azaz az elektronikus pénz minden környezetben mindenki számára használható. 

Vonnák Balázs szerint abban az esetben, ha a digitális jegybankpénz esetleg még kamatozna is, akkor komoly versenytársa lenne a banki betéteknek. Ez azt okozhatja, hogy a bankok kénytelenek lennének emelni betéti kamat ajánlataikon, ám a jegybankkal vélhetően nehezen bírnák a versenyt. Ha viszont a hagyományos bankrendszerből kikerülnének a betétek, az nagyon komoly problémát okozhat a gazdaság és a lakosság finanszírozásában, megdrágulhatnak a hitelek. A nagy kérdés tehát az, hogy milyen körben és kiknek vezetnék be a digitális jegybankpénzt.

Borítókép: Getty Images