Anyagi gondok, munkaerőpiaci nehézségek – többek közt ez az oka annak, hogy a fiatalok egyre később repülnek ki a családi fészekből. Az Eurostat adatai szerint a magyarok a középmezőnyben vannak uniós szinten, a horvátok fiatalok azonban rendkívül sokáig otthon maradnak.

Az Európai Unió Statisztikai Hivatala megvizsgálta, hogy átlagosan milyen életkorban hagyják el a fiatalok a szülői házat. Eszerint az uniós fiatalok átlagosan 26,4 éves korukban válnak le szüleikről, az EU egyes tagállamaiban azonban erősen eltér az átlag.

A svédek és a horvátok a két véglet

A statisztikákból egyértelműen kitűnik, hogy valamennyi tagállamban a nők repülnek ki korábban a családi fészekből, számos országban a férfiak jóval tovább maradnak otthon. Nézzük, ennek alapján hogyan alakulnak az átlagok.

A legkésőbb a horvátok (32,4 évesen), a szlovákok (30,9), valamint az olaszok és a máltaiak (30,2) költöznek el otthonról. A horvát átlagot a férfiak rontják, akik majdnem 35 éves korukig otthon laknak. Ezzel szemben a svédeknél már átlagosan 17,5 éves korukban, még diákként kiköltöznek a fiatalok, de Luxemburgban (19,8) és Dániában (21,2) is meglehetősen korán kezdenek önálló életet. Egyébként is jellemző, hogy a legtöbb északi és nyugati (pl. német, francia) országban a fiatalok átlagosan a húszas éveik elején-közepén hagyják el a szülői házat, míg a déli (pl. olasz, portugál) és keleti országokban ez az esemény a húszas éveik végére vagy a harmincas éveik elejére tehető.

A magyarok a középmezőnyben

Hazánkban viszonylag „egészséges” tendenciáról árulkodnak az Eurostat számai. A magyar lányok körülbelül 26, a fiúk pedig 28 éves korukban költöznek el szüleiktől, ezzel a 27 éves átlagéletkorral pedig pontosan az uniós mezőny közepén, a 13. helyen állunk.

Forrás: Eurostat

A fiatal férfiak tovább maradnak otthon

Fentebb már említést tettünk arról, hogy a férfiak tovább maradnak otthon, most nézzük, hogyan alakulnak uniós, illetve tagállami szinten az átlagok. Az EU-ban a férfiak átlagosan 27,4, a nők 25,4 évesen hagyják el a szülői háztartást. Ez a tendencia minden országban megfigyelhető volt, vagyis a fiatal nők átlagosan hamarabb költöztek ki a szülői háztartásból, mint a fiatal férfiak. Az egyetlen kivétel Svédország volt, ahol a lányok átlagosan 0,1 évvel a fiúk után távoztak otthonról.

A legnagyobb nemi különbségeket Romániában találták, ahol a fiatal férfiak 30, a nők 25,5 évesen (4,5 év a nemek közötti különbség) repültek ki, ezt követi Bulgária (4,2 év nemi különbség), a férfiak 32, a nők pedig 27,8 évesen mentek el.

A svédeken kívül még Luxemburgban (0,4 év) és Észtországban (0,5) év regisztrálták a legkisebb nemi különbségeket, ami a költözést illeti.

Az Eurostat statisztikáiból kiderül, hogy azokban az országokban, ahol eleve később költöztek ki a fiatalok, nagyobb életkori különbséget regisztráltak a nemek között, ahol pedig viszonylag korán hagyták el a családi fészket, ott meglehetősen kicsi volt az életkori különbség.

Mi az oka a kései kirepülésnek?

S hogy miért maradnak egyre tovább otthon a fiatalok? A hazai és az európai statisztikai hivatal is úgy fogalmaz, az okok között általában a munkaerőpiaci nehézségeket, a kitolódott tanulmányi időt és az anyagi gondokat sorolják fel. Ezért van, hogy míg korábban a húszas éveik elején elköltöztek otthonról a fiatalok, ez már sok helyen átcsúszik a harmincas évekre. Ezen okokból kifolyólag történik az is, hogy a legutóbbi KSH-s felmérés szerint a 18-34 éves magyar fiatalok 62 százaléka még nem hagyta el a szülői házat.

Borítókép: Getty Images