2022. januárban a fogyasztói árak átlagosan
7,9%-kal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál.
Utoljára 2007. augusztusban volt ennél nagyobb az infláció. Az elmúlt egy évben az üzemanyagok és az élelmiszerek ára emelkedett a leginkább. A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 1,4%-kal nőttek.
Óriásit emelkedett az élelmiszerek ára
Egy év alatt, 2021. januárjához viszonyítva
az élelmiszerek ára 10,1,
ezen belül az étolajé 33,4, a liszté 31,0, a margariné 21,2, a kenyéré és a baromfihúsé 18-18, a tejtermékeké 17,2, a tejé 16,9, a sajté 15,8, a száraztésztáé 15,1, a péksüteményeké 14,9, a munkahelyi étkezésé 11,3, az éttermi étkezésé 11,2, a cukoré 11,0%-kal emelkedett.
A járműüzemanyagok ára 22,5,
a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 17,1%-kal lett magasabb. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 7,7, ezen belül a dohányáruk 10,0%-kal drágultak. A tartós fogyasztási cikkekért 7,9, ezen belül a konyha- és egyéb bútorokért 15,7, a szobabútorokért 13,9, a televíziókért 8,8, a használt személygépkocsikért 8,2%-kal kellett többet fizetni. A szolgáltatások díja 5,2%-kal emelkedett, ezen belül a lakásjavítás és -karbantartás 16,3, a járműjavítás és -karbantartás 10,7%-kal került többe.
Az utolsó egy hónap is erős volt
Egy hónap alatt, tehát 2021. decemberéhez viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 1,4%-kal nőttek. Az élelmiszerek 3,0, ezen belül az étolaj 8,6, a liszt 7,9, az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 6,9, a kávé 6,5, a sajt 5,8, a baromfihús 5,0, a száraztészta 4,4, a tej 3,6, a péksütemények 3,5, a cukor 3,4%-kal lett drágább. A szeszes italok, dohányáruk ára 1,2, ezen belül a szeszes italoké 2,3%-kal nőtt. A tartós fogyasztási cikkek 1,0, ezen belül a használt személygépkocsik 1,6, az újak pedig 1,3%-kal drágultak. A járműüzemanyagok ára 1,1%-kal emelkedett.
A szolgáltatásokért 0,7%-kal kellett többet fizetni, ezen belül a lakásjavítás és -karbantartás díja 3,3, az autópálya, gépkocsikölcsönzés, parkolás díja – az autópályadíjak emelésének hatására – 2,8%-kal nőtt. A szezon végi kiárusítások következtében a ruházkodási cikkek 1,7%-kal kevesebbe kerültek.
De mi lesz most?
"A januári inflációs mutató 7,9 százalékon alakult, ami érdemben felülmúlta az előzetes várakozásunkat. Mi – nagy bizonytalanság mellett- pár tizedpont növekedésre számítottunk a decemberi 7,4 százalékhoz képest, de az elemzői konszenzus 7,4% volt, így a piacot komoly negatív meglepetésként érte az adat" - kommentálta az inflációs adatokat az Amundi részéről Kiss Péter. A portfóliómenedszer úgy nyilatkozott: "előrejelzésük szerint a következő egy-két hónapban a jelenlegi szintek közelében maradhat az infláció, majd a második negyedévtől lassú csökkenés kezdődhet. A fokozódó negatív bázishatások miatt az év közepétől gyorsuló ütemben fékeződhet az áremelkedés üteme, ám az év végén még így is az MNB 3%-os célja fölött ragad az infláció. A megjelent adat tovább növelheti a kamatemelési várakozásokat, mivel az MNB-nek a korábban vártnál magasabb kamatpályára lesz szüksége az infláció visszafogásához."
Suppan Gergely, a Takarékbank vezetőelemzője szerint a következő hónapokban bázishatások miatt már mérséklődhet az infláció, azonban a számos terméket érintő nemzetközi hatások miatt messze magasabb lesz, mint amire korábban számítani lehetett. "A vártnál jóval szélesebb körű, és meredekebb áremelkedések hatására az idei inflációs várakozásunkat 5,5%-ról 6%-ra emeljük, továbbra is felfelé mutató kockázatokkal, amit a globális alapanyag-, nyersanyag-, alkatrészhiány, a nemzetközi szállítási árak elszállása és a globális energiaválság okoz." - tette hozzá. Az inflációra emellett a jelentős béremelések, a bérköltségek érdemi növekedése, a lakosság többletjövedelmei miatt várható keresletélénkülés is kockázatot jelent.
Borítókép: Getty Images
