Ismét kamatot emelt a jegybank – így változnak a lakossági hitelek

money.hu
money.hu
Olvasási idő: 3 perc

Tovább folytatódott – és ezzel befejeződött –  a Magyar Nemzeti Bank kamatemelési ciklusa. Az újabb emelés 125 bázispontos, így 11,75 százalékról 13 százalékra nőtt a jegybanki alapkamat. Mutatjuk ennek hatását a legnépszerűbb lakossági kölcsönökre.

Több mint húsz éve nem volt ennyi az alapkamat

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa a várakozásoknál nagyobb mértékben, 125 bázisponttal emelte meg a jegybanki alapkamatot, melynek mértéke 13 százalék. Ilyen mértéken a jegybanki alapkamat legutóbb 2000-ben, év elején volt.

13%-ra emelkedett a jegybanki alapkamat.

Befejeződik a 16 hónapos alapkamat-emelési ciklus

A jegybank ezzel lépéssel folytatta a kamatemelési ciklust, amely elsősorban a gyorsuló infláció miatt szükséges. A jegybank még tavaly júniusban kezdte el emelni az alapkamatot. Akkor első körben 0,6 százalékról 0,9 százalékra emelte. Majd az újabb és újabb szigorításokkal összesen több mint 12 százalékkal emelkedett, így érte el a mostani 13 százalékos szintet a ráta.

A jegybank Monetáris Tanácsának közleménye szerint az alapkamat jelenlegi szintjével a kamatkondíciók elég szigorúvá váltak ahhoz, hogy biztosítsák az inflációs cél elérését, ezért a Tanács az alapkamat-emelési ciklus leállításáról döntött. Ezzel együtt a monetáris szigorítás továbbra is erősödni fog – más eszközökkel.

Így változhatnak a lakossági hitelek

Az emelkedő alapkamat és a növekvő kamatkörnyezet a hitelkamatokra is hatással van. Ugyanakkor fontos az is, hogy például a lakossági kölcsönök kamatát nem közvetlenül az alapkamat a befolyásolja.

A hitelek árát ugyanis jellemzően az úgynevezett referenciakamatok határozzák meg. Az alapkamat alakulása pedig ez utóbbiakra van hatással. Bár a kamatemelések több mint egy évvel ezelőtt megkezdődtek, az újonnan felvett piaci alapú lakossági hitelek visszafogottabban drágultak, mint a pénzpiaci és referenciakamatok. 

A legbiztonságosabb, végig fix törlesztőrészletű lakáshitelek esetében a referenciamutató az úgynevezett BIRS (Budapest Interest Rate Swap), ennek az értéke mellett a kamatfelár és az egyéb költségek határozzák meg. A BIRS-ből van több is, cikkünkben a 10 éves és a 20 éves mutatóval foglalkozunk, mert ezek határozzák meg részben a legbiztonságosabb, végig fix törlesztőrészletű 10 vagy 20 éves lakáshitelek kamatát. (A BIRS mellett a kamatfelár és az egyéb költségek is szerepet játszanak egy-egy lakáshitel végleges kamatában. Ezek közül a kamatfelárral tudnak leginkább versenyezni egymással a bankok.) 

A BIRS-et a Magyar Nemzeti Bank teszi közzé, és az elmúlt alig több mint egy év változásaiból pedig jól látható, a 10 és 20 éves mutató értéke az alapkamathoz képest kisebb mértékben nőtt. Ahogy fentiekből kiderül, az alapkamat tavaly június 23. óta 0,6 százalékról 13 százalékra, vagyis 12,4 százalékponttal emelkedett. Közben a most csütörtöki adatokat nézve a 10 éves BIRS jóval visszafogottabban 7,2 százalékponttal, a 20 éves társa pedig 6,65 százalékponttal emelkedett. Emellett persze a kamatfelárakkal is versenyeznek a bankok egymással, ez a konkurenciaharc teszi lehetővé, hogy bőven az alapkamat alatt is elérhetőek ma a lakáshitelek. 

Lakáshitel kalkulátorunk szerint jelenleg a legkedvezőbb 20 éves futamidejű, végig rögzített kamatozású, azaz fix törlesztőrészletű 20 milliós lakáshitelek 165 ezer forint alatti havi törlesztővel vehetőek fel, ami 8 százalék körüli THM-et jelent. A 9 százalékos THM-mel rendelkező lakáshiteleknél már 175-180 ezer forint lesz a havi fizetendő részlet. 

Ugyanakkor szeptember végén a legkedvezőbb – 5 éves futamidejű és 2 millió forintos – személyi kölcsönök 13 százalék alatti THM-mel igényelhetőek. Ezeknél a havi törlesztő nem éri el a 45 ezer forintot, a drágábbaknál azonban 50 ezer forint fölé is emelkedhet a törlesztőrészletek összege. A hitelek közötti jelentős különbségek miatt szakértőink minden hitelfelvevőnek azt ajánlják, hogy az igénylés előtt mindenképp hasonlítsák össze a banki ajánlatokat.

Ez is érdekelhet