Így lett a magyar infláció a legmagasabb az EU-ban

Az inflációval csak azóta foglalkoznak a legtöbben, mióta a saját bőrükön érzik a drágulást, amikor vásárolni mennek, pedig mindig is velünk volt, ha nem is ilyen extrém mértékben. Cikkünkből megtudhatod, mi is valójában az infláció jelentősége, miért rossz, ha túl alacsony, de az is, ha túl magas. Adunk néhány tippet, hogy milyen megtakarításokkal tudsz védekezni a pénzromlás ellen.

Mit jelent az infláció?

Az infláció a pénz vásárlóerejének romlását, az árszínvonal növekedését, a fogyasztói árindex változását jelenti. Egyszerűen mondva ugyanazért a pénzért kevesebb árut és szolgáltatást kapsz egy bizonyos idő elteltével.

Ha a kenyér 500 forintba került egy évvel ezelőtt, most viszont 700 forint, az 40 százalékos drágulást jelent. Értelemszerűen így 500 forintból ma kevesebb kenyeret tudnál megvenni.

Az infláció a piacgazdaság természetes része, hiszen a termékek akkor drágulnak, ha nő irántuk a kereslet: az előállított fogyasztási cikkek értékét mutatja, ha sokan meg akarják vásárolni őket. Ez szükséges a gazdaság növekedéséhez, és ennek az egészséges szintje évi 3-5 százalékos infláció a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerint.

Az inflációt az is okozhatja, ha kereslet ugyan van, de a kínálat szűkös, ahogy azt a háború miatt kialakult energiaár-robbanás esetében láthattuk, amikor hirtelen pánik tört ki, hogy nem lesz elég földgáz a kontinensen. Az infláció kiváltó oka lehet még a bérnövekedés is, amit a munkaerőhiány okoz: a kevés munkaerő miatt nagy a bérverseny, nőnek a fizetések, és a termékek ára ezt leköveti, hiszen van fizetőképes kereslet (ár-bér spirál). Inflációt okozhat a pénzbőség is, ha például állami támogatások formájában juttatják forrásokhoz a lakosságot, amit az árak szintén lekövetnek. Ha jelentős mértékben gyengül a forint az euróhoz képest, vagyis drágábban lehet euróhoz jutni, az szintén növeli a külföldről behozott, euróval vásárolt termékek árát. És, ahogyan azt egy ideje már látjuk, az árstopok és ársapkák, vagyis a hatósági árak is tudnak inflációt okozni.

Ha az infláció olyan magas, hogy a gazdasági növekedés megáll (stagnál) vagy egyenesen csökkenni kezd (recesszióba süllyed), akkor arra a stagfláció kifejezést használjuk.

Az inflációval ellentétes fogalom a defláció, ami a pénz vásárlóerejének növekedését jelenti. Látszólag egy kedvező folyamat, hiszen olcsóbbak a termékek, több mindent kaphatsz a pénzedért. Ha ez csak néhány termékcsoportnál fordul elő, az valóban pozitív fejleményként értékelhető, viszont ha a fogyasztói kosár közel egészét a defláció jellemzi, az az ország gazdaságára hátrányosan hat. Ilyenkor ugyanis az emberek elhalasztják a vásárlásaikat, a vállalatok ennek hatására csökkentik az áraikat, ezzel csökkennek az árbevételeik, és ez elbocsátásokhoz, magasabb munkanélküliséghez vezethet. Ha az embereknek nincs munkája, akkor a fogyasztás még tovább csökken, és ez egy deflációs spirált eredményezhet.

Hogyan mérik az inflációt?

Az inflációt a Központi Statisztikai Hivatal, azaz a KSH méri. A KSH összeállított egy ún. fogyasztói kosarat, ami a leginkább reprezentálja a magyarok fogyasztását. Ebben a fogyasztói kosárban 2022-ben 978-féle termék és szolgáltatás szerepelt, amiknek az árváltozását a KSH havi rendszerességgel figyeli. Ebben benne van a tej, a húsok, a tojás és számos egyéb élelmiszer a hawaii pizzától a Big Macig, a dohányáruk, az alkoholos és egyéb italok, az iskolai és bölcsődei étkezés napi díja, férfi és női ruhák, háztartási gépek, elektronikai cikkek, személygépkocsik, mobiltelefonok, az enegiaárak, tisztálkodási szerek, újságok, a foghúzás ára, a menetjegyek ára, uszodai belépő, lakásbiztosítás, közjegyzői díj és még több száz egyéb cikk és szolgáltatás tartozik ide. Ezeket egy meghatározott súlyozással veszik figyelembe az átlag kiszámításakor.

Egy-egy inflációs adat után gyakoriak a hitetlenkedő hangok, hogy a KSH adatai nem a valóságot tükrözik. Valóban előfordulhat, hogy a te szubjektív benyomásod más, mivel szinte biztosan nem használod a fogyasztói kosár mind a 978-féle termékét és szolgáltatását. Mindenkinek a személyes fogyasztói kosara más és más, így a tényleges infláció is eltérő mértékben érint minket. Például aki nap mint nap autóval közlekedik, azt az üzemanyagárak drágulása sokkal inkább érinti, mint azt, aki kerékpárral jár.

Ettől még az egyes termékek és szolgáltatások árváltozása külön-külön lekövethető. Innen megtudhatod, hogy például egy darab kakaós csiga 1995-ben 27 forintba került, 2022-ben viszont 213 forintot kértek el érte átlagosan. Azon már lehetne vitatkozni, hogy ezeket a termékcsoportokat mekkora súllyal kellene latba vetni az összesített átlagban, de ezt talán jobb a statisztikusokra bízni.

Ezért fordulhat elő az is, hogy 2023 februárjában az élelmiszerek ára 43,3 százalékkal, a háztartási energia ára 49 százalékkal emelkedett 2022 februárjához képest, viszont az összes termékcsoportot súlyozva “csak” 25,4 százalék volt az éves infláció.

Az árváltozást lehet az előző hónaphoz és az előző év azonos hónapjához is mérni, ezen kívül éves átlagos inflációt is szoktak számolni, miután lezárult egy év, nem mindegy tehát, mit mivel hasonlítanak össze. A módosult és a kiinduló árak (bázisár) hányadosát hívják árindexnek vagy inflációs rátának.

A KSH több szektor és fogyasztói csoport inflációját is méri, figyelik például a mezőgazdasági, ipari, építőipari, beruházási árakat, valamint nyugdíjasinflációt is mérnek, ilyenkor a fogyasztói kosárba olyan termékek kerülnek, amik a nyugdíjasokra jellemzőek.

Mennyi az infláció Magyarországon 2023-ban?

A magyarországi infláció aktuális mértékét a KSH havi gyorstájékoztatóiból és az MNB weblapjáról lehet megtudni. A 2023. áprilisi infláció 24 százalék, vagyis ennyivel nőttek a fogyasztói árak az előző év áprilisához képest.

Az éves átlagos infláció az alábbiak szerint alakult a korábbi években:

Mint az látható, a rendszerváltás utáni években a gazdasági, politikai és társadalmi átalakulások magas inflációt eredményeztek, az éves szintje 1996-ban elérte a 23,6 százalékot. Ezután még évekbe telt, mire az infláció újra egy számjegyűvé vált, majd 2002-től többé-kevésbé beállt az egészségesnek mondható 3-5 százalékos tartományba.

A 2008-2009-es világválság utórezgései sok országot, köztük Magyarországot is 2013-2015 tájékán érték el, ennek hatására defláció alakult ki: 2014-ben -0,2, 2015-ben -0,1 százalékos volt az infláció, azaz a fogyasztói árak nemhogy nőttek, hanem csökkentek. A 2016-os évben ugyan pozitívba fordult, de még ekkor is nullához közelített az infláció.

2017-től néhány évig ismét egészséges pályán mozgott a magyar infláció, amiről még a covid-világjárvány sem tudta letéríteni, 2021-ben viszont már látszottak az emelkedés jelei, hogy aztán 2022-ben végképp elszálljon az infláció.

Az infláció mértéke az elmúlt 5 évben.

Ha a 2017-2022 közti időszakot nézzük, akkor az infláció mértéke az elmúlt 5 évben 32,14 százalék. Az átlagos éves infláció 5,82 százalék.

Mivel Magyarországra is hatással vannak a nemzetközi folyamatok, így a magyar inflációt érdemes európai kontextusban vizsgálni, és összevetni az EU-átlaggal és a régió többi országának inflációjával:

Az elmúlt 5 év inflációja az EU-ban.

Ebből az látszik, hogy Magyarország valóban évekig együtt mozgott az EU-val és a régiós társaival, és 2021 közepe tájékán nemcsak nálunk, hanem máshol is elkezdett nőni az infláció. Az elszakadás 2022 júliusában következett be: Magyarország inflációja egyenesen kilőtt más országokhoz képest.

Ezzel Magyarország az első helyen áll az EU-ban az inflációs toplistán:

A KSH és az Eurostat adatai közt, ha nem is jelentős, de van némi eltérés, erről az eltérő módszertan tehet. Az Eurostat a harmonizált fogyasztói árindexet (HICP) a nemzeti statisztikai hivatalok által megadott fogyasztási adatokból számolja ki, ez teszi lehetővé az EU-s országok inflációjának összehasonlíthatóságát.

Meddig marad magas az infláció Magyarországon?

Ha minden igaz, akkor az infláció tetőzött 2023. januárban 25,7 százalékon (az Eurostat szerint 26,2%-on), és azóta lassú csökkenésbe kezdett, de még mindig nagyon magasnak számít. A 3-5 százalékos szint még biztosan messze van, előbb azt tippelgetik az elemzők, hogy mikor érjük el az egy számjegyű inflációt.

A Magyar Nemzeti Bank szerint az infláció a következő határokon belül alakulhat:

• 2023: 15–19,5%
• 2024: 3–5%
• 2025: 2,5–3,5%

Ezek éves átlagok, de az ennyiből is látszik, hogy 2023-ban még nem várnak 10 százalék alatti inflációt. Minél hosszabb az időtáv, az MNB jóslata annál optimistább, hiszen egy jegybanknak feladata is, hogy pozitív jövőképet sugalljon. A valóság viszont az, hogy egy-két éven túl nagyon nehéz megalapozott jóslatot tenni.

A CIB Bank elemzői éves átlagban 18,7 százalékos inflációt várnak 2023-ra, ami szerintük jövőre 4,4, utána évben pedig 3,5 százalékra mérséklődhet. Az Erste Bank szerint csak 2025-ben térhet vissza az infláció a 3-5 százalékos célsávba.

Inflációkövető állampapírok

A magyar állampapírok között van olyan, ami az inflációt lekövetve kamatozik. Ezeknek a kamata kamatbázisból és kamatprémiumból áll. A kamatbázist az infláció adja, annak mértékével egyezik meg. A kamatprémium az infláció felett fizetett kamatrész. Ezeknek az állampapíroknak az az előnye, hogy garantáltan megőrzik a megtakarításod reálértékét, mivel a kamat nagyobb lesz, mint az infláció.

Az egyik ilyen a Prémium Magyar Állampapír, röviden PMÁP. Kétféle futamidővel érhető el, a kamatbázis mindkettőnél az előző évi átlagos infláció, a kamatprémium a 4 éves verziónál 0,75, a 7 éves módozatnál 1,5 százalékpont. A jelenlegi kamatuk 15,25 és 16 százalék.

Ha a kamatokból kivonod a kamatprémiumot, akkor kiderül, hogy 2022-re 14,5 százalékos inflációt állapítottak meg. Hogy lehet csak ennyi, mikor 2022 decemberében 24,5 százalékos inflációt jelentett a KSH? A válasz az, hogy ez az előző év azonos időszakához, azaz a 2021 decemberéhez viszonyított infláció. Az állampapíroknál viszont a teljes előző év átlagos inflációját veszik figyelembe, így lett ez 14,5 százalék. A 2023-as inflációs trendeket elnézve jövőre még magasabb állampapír-kamatokra lehet számítani, de ennek a mértékét csak 2024 elején fogjuk megtudni.

A PMÁP-nál is magasabb kamatot fizet a Babakötvény, ám ezt nem veheti meg minden magyarországi lakos, csak 18 évnél fiatalabb gyermek számára lehet megvásárolni, és ehhez előbb Start-számlát kell nyitni a Kincstárnál. A Babakötvény az előző évi átlagos infláció felett 3 százalékot fizet, így a jelenlegi kamata 17,5 százalék. Jövőre ez akár a 20 százalékot is meghaladhatja.

Inflációkövető a Prémium Euró Magyar Állampapír (PEMÁP) is, ezt viszont 2023 márciusa óta nem lehet kapni. Mivel ez egy eurós állampapír, így nem a magyar, hanem az eurózóna országainak előző évi átlagos inflációját követte, ehhez képest adott 0,25 százalékot. Aki még időben bevásárolt belőle, az a következő kifizetéskor 2,85, illetve 10,6 százalékos kamatra számíthat.

A PEMÁP helyett vezették be az Euró Magyar Állampapírt (EMÁP), ami viszont nem inflációkövető, a kamata az EURIBOR-ral, azaz a 3 havi európai irányadó bankközi kamatlábbal egyezik meg. Az EMÁP aktuális kamata 2,944 százalék.