Bár a magyar és nemzetközi szinten is erősödött az új autók piaca, a járvány előtti szinteket még nem érte el. Az idei első félévben Magyarországon eladott több mint 75 ezer új autó éves szinten 11 százalékos bővülést jelent, de 16 százalékkal elmarad a 2019-ben elért eladásoktól.

Első látásra megkezdődött a koronavírus-járvány miatt tavaly jelentős zuhanást elkönyvelő újautópiac emelkedése, ám a dolog közel sem ilyen egyszerű – derül ki a Magyar Lízingszövetség legújabb összeállításából. 

További drágulás jön

Az év első hat hónapjában 75 372 új autó talált gazdára Magyarországon, ami 11 százalékos növekedést jelent éves összevetésben. Ugyanakkor 2019 első félévéhez – azaz a járvány előtti szinthez – képest 16 százalékos elmaradást jelent. Az uniós piacon is hasonló a helyzet: az Európai Autógyártók Szövetsége (ACEA) az év első hat hónapjában 25 százalékkal nőttek az eladások éves szinten, ám az 5,3 millió darabosopera eladás messze alulmúlja a 2019 első hat hónapjában látott több mint 6,9 millió darabos értékesítést. 

Zs. Nagy István, a Magyar Lízingszövetség elnöke elmondta: „Több tényező is szerepet játszik abban, hogy az új autók piaca még nem érte el a járvány előtti szintet. Egyrészt mind a magánszemélyek, mind a vállalkozások óvatosak a pandémia okozta bizonytalan gazdasági helyzetben. Sokan elhalasztották a komolyabb beruházásokat, így az autóvásárlásokat is. Másrészt az is kérdéses, hogy a már tavaly elindult gyártási idők meghosszabbodása milyen mennyiségű előző évi megrendelést hozott át erre az évre. Továbbá az új környezetvédelmi normák miatt emelkedett nemzetközi szinten az autók ára, Magyarországon pedig az euróárfolyam miatt további drágulás történt.”

A lízingpiacon is jól látható az autópiaci áremelkedés. Bár a személyautó-vásárlásokat a lízingcégek 97,5 milliárd forinttal finanszírozták, szemben az egy évvel korábbi 84 milliárd forinttal, ám a szerződések száma nem növekedett, az a 2017-es szinten volt.  

Komoly tényező a chiphiány

Zs. Nagy István arról is beszámolt, hogy az új autók piacán a kereslet nem emelkedett, ráadásul a kínálat is akadozik, részben az alapanyagok árának emelkedése, valamint a globális chiphiány miatt. A mostani kilátások szerint az új autók drágulása még nem állt meg, a második félévben folytatódhat, ám az áremelkedés mértékét egyelőre nehéz megbecsülni. Az elnök hozzátette: autógyáranként jelentős eltérés mutatkozik, hogy mennyire tudják teljesíteni a számukra előírt flotta szintű  CO2 kibocsátási  elvárást a jövőre nézve, van akinek igen komoly hátrányt kell ledolgoznia még, hogy ne kelljen büntetést fizetnie a kvóta túllépése miatt. Kiemelte, hogy a vásárlói szokások átalakulása sem feltétlenül segíti a kvóta rendszer betarthatóságát: az elmúlt években felkapott „városi terepjárók” méretüknél és súlyuknál fogva eleve nagyobb károsanyag kibocsátással bírnak. Ezen túlmenően a motor teljesítmény és a magasabb felszereltség is nehezíti a megfelelést. A valós vevőigények kiszolgálása és a környezetvédelmi szempontból ideális paraméterekkel rendelkező gépjárművek nehezen tudnak találkozni és ennek ára van: fejlesztési és kvóta oldalon is, amely óhatatlanul be kell, hogy épüljön a vételárba. Mind a forgalmazói, mind a felhasználói oldalon elindultak változások, ezek pedig 4-5 év múlva már igen markáns eltéréseket fognak mutatni az elmúlt évek új autó vásárlási szokásaihoz, szempontrendszeréhez képest - közölte Zs. Nagy István .

Vásárlói dilemmák

A Magyar Lízingszövetség elnöke szerint a drágulás és az ellátási problémák mellett az is látszik, hogy útelágazáshoz érkezett az új autók globális piaca. Az autóvásárlást tervező magánszemélyek és vállalkozások komoly dilemma előtt állnak a meghajtásokat illetően. Hozzátette: „Sokan nem tudnak egyelőre választani. Nem tudni, hogy a hagyományos autók, azaz a dízel- és benzinmotoros autókra milyen szabályozás vonatkozik majd a jövőben. Kérdés a vevőjelöltek körében az is, hogy hibrid autók vagy tisztán elektromos autót vásároljanak. Emellett ott vannak még az üzemanyagcellás, azaz hidrogénhajtású modellek. Még nincs konkrét válasza a keresleti oldalnak erre, az látszik, hogy a gyártók a villanyautók és a hibridek felé mozdultak el.” 

Az újautó piaci változások a használt piacra is hatnak természetesen: az árak emelkedése a használt eszközök esetén is jól látszik, ez a hazai piacon különösen tetten érhető. A használtautó piac élénkül: amíg a magánszemélyek kivárnak, vagy egyszerűen nem akarnak magasabb költségek árán új autóba ülni, addig a cégek továbbra is cserélni fogják bizonyos kilométerkorlát után az autóikat. A vállalkozások számára az operatív vagy a nyílt végű pénzügyi lízing továbbra is kedvezőbb megoldás a saját forrásból történő beruházáshoz képest, de a magas futásteljesítményű nagyobb üzemeltetési költséget generáló autókat sem érdemes sokáig megtartani.

Sok a nyitott kérdés

A tisztán elektromos autók aránya növekszik, bár az arányuk még mindig nem jelentős. A belső égésű motorok és az ezekre épített hibridek még azért sokáig itt maradnak velünk, hiszen ezeket még nem tudják teljes mértékben helyettesíteni a feltörekvő elektromos társaik. 

A szövetség elnöke kiemelte: ahogyan a nemzetközi új és használt autópiacok átalakulásában, úgy a magyar piacok szempontjából is döntő szerepe lesz a jövőbeni szabályozói intézkedéseknek. Itt első sorban a külföldről beáramló használt járművek adózási, az új gépjárművek beszerzéséhez és fenntartásához kapcsolódó támogatási szempontokra, illetve a környezetvédelmi norma teljesítésen alapuló úthasználatára kell gondolni.

Borítókép: Getty Images