Egyre több szektort érint a koronavírus okozta nyersanyag hiány: az autógyártásban és az építőiparban is komoly problémák tapasztalhatók, s most úgy tűnik, a könyvpiacot is veszély fenyegeti a cellulóz hiány miatt. Nézzük meg, hogy a hazai olvasóknak milyen szokásaik vannak, mennyit költenek könyvre, és milyen hatással lesz az infláció a karácsonyi könyvvásárlási időszakra.

A 2005. évi kutatási eredményekhez viszonyítva 12 százalékponttal esett vissza a könyvolvasó felnőttek aránya, 2020-ban a felnőtt magyar lakosság 13%-a olvasott rendszeresen (legalább hetente), míg 2005-ben 25%-uk olvasott rendszeresen – derül ki a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének kutatásából.

A nők és a fővárosiak bújják a könyveket leginkább

Az országos átlagnál nagyobb arányban olvasnak rendszeresen a nők, a fiatal felnőttek (18-39 évesek) és a 60 évnél idősebbek, valamint a legalább középfokú végzettséggel rendelkezők, a budapestiek és az aktívkorú inaktívak, azaz a munkanélküliek, a tanulók, valamint a szülési vagy gyermekgondozási szabadságon lévők.

Ft
100e Ft 10m Ft
Hibás összeg
12 hó 120 hó
Hibás időtartam
Sajnos erre a beállításra nem tudunk konstrukciót mutatni. Próbálj szerencsét a részletes keresőnkkel!
Elolvasom a teljes cikket…

Az eleve csak a könyvolvasókra fókuszáló online kérdőív kitöltői átlagosan 37 könyvet olvasnak egy évben, ez az átlagérték azonban nagy eltéréseket takar. A könyvolvasást hobbiként űzők legfeljebb 10 könyvet olvasnak évente (az online válaszadók 21%-a), míg a válaszadók hatoda (18%-a) ötvennél is több könyvet olvasnak el egy év alatt. A kitöltők között kissé nagyobb arányban vannak azok, akik egyszerre egy könyvet (54%) olvasnak azokhoz képest, akik egyszerre több könyvet is olvasnak (46%).

A szórakoztató és a szépirodalom a legnépszerűbb

A teljes felnőtt magyar népességet célzó kutatás megerősíti azt a korábbi eredményt, hogy a könyvolvasó felnőtt népesség körében a szépirodalmi művek és a szórakoztató irodalom a legnépszerűbb műfajok. 2005-ben összességében a könyvolvasók háromnegyede, 76%-a olvasott szépirodalmat (38%-uk gyakran, és további 38%-uk pedig alkalmanként), és 2020-ban 6 is hasonló ezeknek a könyvtípusoknak, műfajoknak a népszerűsége: a könyvolvasók 72%-a olvas szépirodalmat, ugyanakkor körükben napjainkban többségben vannak az „alkalmanként” olvasók. Az online kitöltők között is a szépirodalmi művek a legnépszerűbbek, 69%-uk rendszeresen olvas szépirodalmat vagy szórakoztató irodalmat. 2020-ban a kifejezetten könyvszerető online válaszadók közel fele, 46%-a évente legalább egy idegennyelvű könyvet elolvas. Messze az angol nyelvű könyvek a legkedveltebbek: az idegennyelven olvasók 90%-a angolul olvas.

A tejes felnőtt magyar társadalmat reprezentáló kutatás szerint a könyvet sohasem olvasók közül a legtöbben azt említették okként, hogy egyszerűen nem szeretnek olvasni (45%), míg a második leggyakrabban említett indok az időhiány (33%). Említésre méltó, hogy 2002- ben és 2005-ben a nem olvasó népesség jóval kisebb arányban mondta azt nyíltan, hogy nem szeret olvasni (22%, illetve 17%); a korábbi felmérések alkalmával inkább az időszűkére hivatkoztak elsősorban (2002-ben 39%, 2005-ben pedig 46%).

A magyarok 60 százaléka soha nem vesz könyvet

2020-ban a magyarországi felnőtt népesség több mint fele (58%) soha vagy szinte soha nem vásárol könyvet.

  • A lakosság negyede (25%) évente néhány alkalommal,
  • 9%-a legalább félévente,
  • 7%-a legalább negyedévente vásárol könyvet,
  • és csupán 1% azoknak az aránya, akik havi rendszerességgel teszik ezt.

A könyvolvasó felnőtt népesség több mint kétharmada (69%) legalább egy alkalommal vásárolt könyvet az elmúlt egy évben, ami jól mutatja a csökkenést az évezred elejével összevetve, mivel ekkor 74-76% között mozgott ez az arány.

A budapestiek költenek legtöbbet könyvre

A költési szokásokat a kifejezetten könyvkedvelők online kérdőívében mértük fel, mivel elsődlegesen ők jelennek meg vásárlóként a könyvpiacon. A mintákban a vásárlók – és háztartásaik – átlagosan 12.661 forintot költöttek könyvre a kitöltést megelőző egy hónapban (a legalacsonyabb említett összeg 300 forint, a legmagasabb pedig 100.000 forint volt). Az éves költési szint a települési lejtővel csökken: legkevesebbet a községekben élő, legtöbbet pedig a budapesti háztartások költenek könyvre egy évben.

Forrás: MKKE

Semmi sem nyomja le a nyomtatott könyveket

A hagyományos nyomtatott könyvek magabiztosan tartják könyvpiaci dominanciájukat: az elmúlt egy év során a kifejezetten könyvkedvelő online válaszadók

  • 97%-a vásárolt nyomtatott könyvet,
  • miközben e-könyvet 29%,
  • hangoskönyvet pedig 8% vásárolt.

A vonatkozó arányok az országos reprezentatív kutatásban a következőképpen alakulnak: nyomtatott könyvet a teljes népesség 34%-a (a könyvvásárlók 94%-a), e-könyvet 2% (a könyvvásárlók 7 6%-a), hangoskönyvet pedig 1% (a könyvvásárlók 3%-a) vásárolt az elmúlt évben. Mindhárom könyvformátum esetében – csakúgy, mint az olvasás, a vásárlás terén is – a szépirodalom és a szórakoztató irodalom a két legnépszerűbb műfaj.

A karácsony áttörést hozhat

A könyvek vásárlása is alaposan idényjellegű. A központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az elmúlt években a könyv, újság, papíráru árukategóriában az éves forgalom átlagosan 14 százaléka decemberben realizálódott. A karácsonyi ajándékozások fő egyik fő eleme a könyv, bár aligha ez az ajándéktípus az, amely kölcsönfelvételre ösztönzi az embereket a karácsonyi időszakban.

Ami egyébként a könyvpiacot illeti, a drágulás ide is beköszönt majd. Nem csak az egyre erősebb infláció okozhat fejtörést, hanem az is, hogy a koronavírus válság hatására komoly cellulóz hiány alakult ki. Tehát az építőiparhoz és az autóiparhoz hasonlóan itt is problémát okozhat a nyersanyaghiány. Egyes vélemények mellett a drágulás mellett bizony a következő hónapokban megjelenítendő könyvek számát is befolyásolhatja a papírhiány.

Borítókép: Getty Images