Összesen 688 milliárd forint értékben szerződtek új lakáshitelekre a bankok az év első kilenc hónapjában, ez 1 százalékos növekedésnek felel meg éves összevetésben. A szeptember pörgős volt: 91,4 milliárd forintot tett ki az új lakáshitelek szerződéses értéke, ami a legmagasabb havi összeg az idén és több mint 20 százalékos emelkedést jelent tavaly szeptemberhez képest. Felemás az államilag támogatott és a piaci alapú lakáshitelek idei éve. Előbbiek az első kilenc hónapban 49 százalékos növekedést mutattak, a piaci újlakás-kölcsönök összege viszont 4 százalékkal csökkent. Ugyanakkor szeptemberben a támogatott lakáshiteleknél 2 százalékos volt az éves többlet, míg a piaciaknál 21 százalékos növekedés következett be.

Élénkülés jelei látszódnak a legfrissebb lakáshitelpiaci adatokból – derül ki a money.hu legfrissebb, hivatalos MNB-adatokat bemutató összefoglalójából. Az év első kilenc hónapjában az új lakáshitel-szerződések összege 688,2 milliárd forintot tett ki, ez 1 százalékkal haladja meg az előző év azonos időszakában elért szintet.

Ez változást jelent az év első nyolc hónapjához képest, amikor még éves szinten 1 százalékos volt a mínusz. A részletes adatokból látható, hogy a piaci alapú és államilag támogatott új lakáshitelek felemásan szerepeltek az év első kilenc hónapjában és szeptemberben is.

Az új lakáshitelek első kilenchavi 688 milliárd forintos összegéből 112 milliárdot adtak az államilag támogatottak, ez pedig 49 százalékos növekedést jelent éves szinten. A bővülés pedig elsősorban a támogatott hitelek tavaly júliusi bővítésének köszönhető: akkor indult el a falusi csok és azóta a kétgyermekesek is igényelhetik a 10 millió forintos kedvezményes lakáshitelt használtlakás-vásárlásra.

Belehúztak a piaci hitelek szeptemberben

A piaci alapú új lakáshiteleknél azonban az összeg 4 százalékkal, közel 572 milliárd forintra esett vissza ugyanezen időszakban. A kilenchavi adatokkal ellentétben szeptemberben a piaci alapú hitelek belehúztak, a szerződéses összegük megközelítette a 77 milliárd forintot, ami 26 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit. Hasonló tempójú növekedésre nem volt példa az év korábbi hónapjaiban, sőt, a járvány első hullámában, a tavaszi hónapokban két számjegyű visszaesést mutattak a piaci alapú lakáshitelek. Velük ellentétben az államilag támogatott új lakáshitelek összege szeptemberben mindössze 2 százalékkal, 14 milliárdra nőtt.

„Az még kérdés, hogy az új lakáshitelek piacán látható szeptemberi élénkülés mennyire lesz tartós. A járvány második hulláma szeptember végén, októberben kezdett súlyosabbá válni, ez pedig fokozhatja a bizonytalanságot, ami a hitelfelvételi kedvet is negatívan befolyásolhatja. Emellett az állami lakástámogatási rendszer várható bővítéséről szóló tervek – többek között a kedvezményes lakásépítési áfa ismételt bevezetése, az államilag támogatott lakásfelújítási program – miatt a lakáshitelesek egy része várhatóan kivár, amíg életbe lépnek az intézkedések és csak utána vágnak bele a hitelfelvételbe” – mondta Németh-Simkó Judit, a money.hu kommunikációs vezetője.

Hatalmas különbségek lehetnek

A money.hu szakértői azt javasolják, hogy mindenki csak alapos mérlegelés és hosszú távon is biztos jövedelem mellett vegyen fel lakáshitelt vagy személyi kölcsönt. Az alacsony kamatkörnyezet miatt ugyanakkor az is tény, hogy jelenleg viszonylag olcsón lehet igényelni lakossági hiteleket.

Megnézem a lakáshiteleket!

Azonban érdemes a hitelfelvétel előtt alaposan felmérni a piaci kínálatot a money.hu lakáshitel-kalkulátorával és szakértőket bevonni, akik ismerik a bankok ajánlatait. Egy-egy piaci alapú lakáshitel esetében a teljes visszafizetendő összegben akár milliós eltérések is lehetnek a bankok ajánlatai között.

Felemás a kép a személyi kölcsönöknél

A személyi kölcsönök esetében is felemás a kép: az új szerződések összege szeptemberben közel 29 milliárd forint volt. Bár ez éves szinten 43 százalékos visszaesést jelent, ám az áprilisi – az idei havi mélypontot jelentő – alig több mint 13 milliárdos összeg óta a legmagasabb érték.

Összesen az év első kilenc hónapjában majdnem 264 milliárd forintot tett ki az új személyikölcsön-szerződések összege, ez jelentős, közel 40 százalékos éves hanyatlást jelent. A visszaesés pedig a lakáshiteleknél már említett bizonytalansággal és a háztartások óvatosságával magyarázható. A személyi kölcsönök úgynevezett fogyasztási hitelnek számítanak, részben lakásfelújításra, autóvásárlásra, háztartási gépek vásárlására fordítják az érintettek.

Megnézem a személyi kölcsönöket!

A koronaválság miatt azonban a háztartások egy része a bizonytalanság miatt egyelőre nem vág bele ilyen beruházásokba, inkább kivárnak. Annak ellenére volt visszaesés a személyi kölcsönöknél, hogy március közepe óta – a járvány miatt elrendelt egyik adósvédelmi intézkedésként – thm-plafont állapítottak meg ezekre a hitelekre.