Miközben a lakáshitel-állomány az idei első félév végén 9 százalékkal 3787 milliárd forintra gyarapodott egy év alatt, addig a szerződésállomány csak 2 százalékkal nőtt. Ugyanakkor a járványhatás is látszik: a folyósított lakáshitelek száma 16 százalékkal csökkent. A támogatott lakáshiteleké volt a főszerep az idén, összegük 90 százalékkal, a szerződések száma pedig több mint 100 százalékkal nőtt a tavalyi bővítésnek köszönhetően. 2020 első felében a használtlakás-adásvételek 49 százalékát hitelből finanszírozták a vásárlók, míg 2019 azonos időszakában még csak 43 százalékos volt ez az arány.

Felemás, mondhatni rendhagyó félévet tudhat maga mögött a magyarországi lakáshitelpiac. Csökkenések, növekedések egyaránt vannak, a támogatott lakáshiteleknél pedig – a tavalyi bővítés nyomán – látványos bővülés tapasztalható. Ugyanakkor a járványhatás is ott van a számokban – derül ki az ingatlan.com és az ingatlan.com-csoporthoz tartozó money.hu hivatalos KSH-adatokat feldolgozó összefoglalójából.

Nagyobb plusz, kisebb plusz és mínuszok

Az idei félév végén a teljes lakáshitel-állomány 3787 milliárd forintot tett ki, ez 9 százalékos emelkedést jelent az egy évvel korábbi 3500 milliárd forint alatti összeghez képest. Ezzel párhuzamosan kisebb mértékben, 2 százalékkal 672 ezerre emelkedett a lakáshitel-szerződések száma. A teljes állomány növekedése mellett a koronavírus-járvány hatása azért jól látható a lakáshitelpiacon. A hitelengedélyezések és folyósítások száma 16-16 százalékkal csökkent, azaz kevesebben kaptak lakáscélú kölcsönt.

A pandémia miatt a március közepétől elérhető hiteltörlesztési moratóriumban pedig idén június végén több mint 290 ezer lakáshitel szerepelt, ezeknek az összállománya meghaladta az 1703 milliárd forintot. Az idei első félévben az engedélyezett lakáshitelek átlagos összege 10,3 millió forint volt, ami 1,2 millió forinttal haladja meg az egy évvel korábbi szintet.

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint a járványhatás felborította a korábbi trendeket, A lakáspiacon például az idei első félévben az előzetes adatok alapján csökkent a magánszemélyek közötti használtlakás-adásvételek száma, az egy évvel korábbi közel 76 ezerről alig több mint 55 ezerre. Ez pedig hatással volt a lakáshitelpiac eredményeire is.

A bizonytalan gazdasági környezet és a nemrég bejelentett új állami támogatások miatt sokan későbbre halasztják a lakáscélú beruházásokat, legyen szó használt vagy új lakás vásárlásáról, felújításról, esetleg bővítésről, így a hitelfelvétellel is kivárnak az érintetteknek. Az ingatlan.com becslése és a KSH adatai alapján 2020 első felében az adásvételek 49 százalékát részben használt lakás megvásárlására folyósított hitelből finanszírozták, ami növekedést jelent az előző év azonos időszakában mért 43 százalékos arányhoz képest.

Dupláztak a támogatott lakáshitelek

A támogatott lakáshitelek azonban jókora növekedést értek el, ahogy azt már az év első hónapjaiban született eredményekből látni lehetett. A bankok összesen 8519 támogatott lakáshitelt engedélyeztek az első félévben, ami 110 százalékos emelkedés a múlt év azonos időszakához képest, azaz több mint a duplájára nőtt a számuk. Az összegük pedig 88 százalékkal közel 78 milliárd forintra gyarapodott.

A látványos növekedés azonban elsősorban annak köszönhető, hogy tavaly júliusban jelentősen bővült a támogatott hitelekre jogosultak köre. A legalább kétgyermekes családok is igényelhetnek támogatott hitelt használt lakás vásárlására, valamint megjelent a falusi csok is. Az állami lakástámogatási program múlt év közepén történt bővítésének hatása az idei második félévben már nem jelentkezik a piacon, így az államilag támogatott lakáshiteleknél sokkal visszafogottabb számok születhetnek.

Várakozás a fellendülésre

Egyelőre azt nehéz megmondani, mikor kerül újból felszálló ágba a lakáspiac és a hitelezés. Ugyanakkor az valószínűsíthető, hogy a gazdaság újraindulása után az elhalasztott vásárlások, korszerűsítések élénkülést eredményezhetnek. Emellett az állami lakástámogatási program ősszel bejelentett új elemei, a kedvezményes lakásépítési áfa újbóli bevezetése, illetve a csokos újlakás-vásárlóknál az áfa visszaigénylésének lehetősége, a csokos lakásoknál történő illetékmentesség, valamint a lakásonként maximum 3 millió forintos felújítási támogatást biztosító állami program ugyancsak lendületet adhat a lakás- és lakáshitelpiacnak egyaránt.