2022. májusban a fogyasztói árak átlagosan 10,7%-kal meghaladták az egy évvel korábbit. Az elmúlt egy évben az élelmiszerek és a tartós fogyasztási cikkek ára emelkedett a leginkább. A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 1,7%-kal nőttek.
Kilőttek az alapvető élelmiszerek árai
12 hónap alatt, 2021. májushoz viszonyítva az élelmiszerek ára 18,6%-kal emelkedett, ezen belül
- a margariné 41,4,
- a kenyéré 37,5,
- a sajté 35,4,
- a baromfihúsé 34,3,
- a száraztésztáé 33,3,
- a tejtermékeké 30,3,
- a tojásé 29,9,
- a péksüteményeké 27,3,
- az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 12,8,
- az alkoholmentes üdítőitaloké 10,0,
- a csokoládé, kakaóé és a cukoré 3,9%-kal.
A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 6,4, ezen belül a szeszes italok 8,1%-kal drágultak. A tartós fogyasztási cikkekért 11,4, ezen belül a konyha- és egyéb bútorokért 18,4, a szobabútorokért 18,3, a használt személygépkocsikért 15,4, az új személygépkocsikért 10,6%-kal kellett többet fizetni. A lakásjavító és -karbantartó cikkek ára 28,3, az állateledeleké 22,3, a járműüzemanyagoké 10,8%-kal lett magasabb. A szolgáltatások díja 6,8%-kal emelkedett, ezen belül a lakásjavítás és -karbantartás 20,1, a járműjavítás és -karbantartás 14,4%-kal került többe.
Mi történt egy hónap alatt?
1 hónap alatt,
2022. áprilishoz viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 1,7%-kal nőttek.
Az élelmiszerek 3,5%-kal drágultak, a főcsoporton belül a friss zöldségek csoportját leszámítva minden termékkör ára magasabb lett: a vaj 9,0, a szalámi, szárazkolbász, sonka 8,2, a tejtermékek 7,0, a száraztészta 6,7, a sajt 6,3, a péksütemények 6,0, a kenyér 5,8, a párizsi, kolbász 5,4, a baromfihús 5,2%-kal drágult. A szeszes italok, dohányáruk ára 1,3, a ruházkodási cikkeké 1,1, a tartós fogyasztási cikkeké 0,9%-kal nőtt, utóbbin belül a szobabútorok 2,5, a konyhai és egyéb bútorok 1,3, a használt személygépkocsik 1,0%-kal drágultak. A lakásjavító és -karbantartó cikkek ára 3,5%-kal emelkedett. A szolgáltatásokért 0,7, ezen belül a taxiért 11,9, belföldi üdülésért 2,9, a lakásjavítás és -karbantartásért, illetve a sport és múzeumi belépőkért 1,3%-kal kellett többet fizetni.
Így látják az elemzők
Az árstopok miatt egyre kevésbé érdemes a „sima” inflációs mutatót figyelni, inkább az alapfolyamatokat jobban megragadó, energia- és élelmiszeráraktól, valamint indirekt adóktól szűrt maginfláció trendje az, ami regionális összehasonlításban használható - az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója. Nem mellékesen ez az, amit az MNB is kiemelten figyel.
Ennek az értéke a világon egyedülálló módon március óta már magasabb is, mint a mindent magában foglaló, de mesterségesen alacsonyan tartott fogyasztói árindex.
E mutató szerint
a régióban jelenleg Csehország után Magyarországon van a legnagyobb árnyomás
(Romániában pedig a legkisebb). A mai adatközlés alapján ez a nyomás tovább fokozódott, hiszen az adószűrt maginfláció 12,2 százalékra ugrott - tette hozzá Kiss Péter.
Milyen hatással lesznek a különadók az inflációra?
Az Amundi vezetője szerint az adóemelések és különadók a következő hónapokban megnyomják a havi indexeket, ami a magas bázisértékek mellett is magasan tarthatja az inflációt. Az adószűrt inflációból ugyanakkor ezeket a tételeket kiszűri az MNB, így a monetáris politika szempontjából kitüntetett adószűrt core adat már korábban fordulhat.
Előrejelzésük szerint
a következő hónapokban tovább emelkedhet az infláció, melynek tetőzését 12 százalék körül várjuk júliusban, míg az adószűrt maginfláció ennél 1-2 százalékponttal magasabban tetőzhet.
Az erőteljes bázishatás miatt év közepétől fékeződhet némileg az áremelkedés üteme, ám decemberben még így is 9,9 százalék lehet a „sima” fogyasztói árindex, ami nem ad lehetőséget az MNB-nek a kamatcsökkentésre.
Borítókép: Getty Images
