A tervek szerint 2027-től családi házak és társasházi lakások energetikai korszerűsítését is támogathatja az új program, amely 2030-ig 120 ezer otthon felújításához járulhat hozzá. A bejelentés alapján a családi házaknál legfeljebb 15 millió, a társasházi lakásoknál lakásonként akár 5 millió forint támogatás válhat elérhetővé, miközben a szükséges önerő legfeljebb 500 ezer, illetve 200 ezer forint lehet. A vissza nem térítendő támogatás és a kamattámogatott hitel együtt a felújítási költségek akár 95 százalékát fedezheti. A program azonban még egyeztetés alatt áll, így a jogosultsági és finanszírozási feltételek nem véglegesek.
Ráfér a korszerűsítés a magyar lakásokra
A magyar lakásállomány energiaigénye jelentős korszerűsítési igényre utal. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) lakásállományra vonatkozó hivatalos becslése szerint egy átlagos magyar lakás négyzetméterenkénti éves energiaigénye 274 kilowattóra volt. A családi házaknál ez az érték 335, a társasházi lakásoknál 200 kilowattórát tett ki, vagyis a családi házak becsült fajlagos energiaigénye közel 68 százalékkal haladta meg a társasházi lakásokét.
A KSH energetikai besorolásra vonatkozó becslése ugyancsak rámutat a korszerűsítés jelentőségére.
A korábbi energetikai osztályozás szerint a magyar lakások 15,3 százaléka a legrosszabb, II–JJ kategóriákba tartozott, míg a legjobb, AA–CC kategóriák aránya mindössze 9,4 százalék volt.
Az adatok modellalapú becslések, nem az összes lakásban mért tényleges energiafogyasztást mutatják, de egyértelműen jelzik, hogy a lakásállomány energiahatékonyságának javítása sok háztartás számára lehet fontos feladat.
A korszerűsítés pénzügyi jelentőségét az energiafelhasználás megoszlása is alátámasztja. A legfrissebb közzétett statisztikák szerint a magyar háztartások teljes energiafogyasztásának közel 70 százalékát – vagyis tízből hét elhasznált energiamértékegységet – a fűtés teszi ki. Emiatt az épületek szigetelése, a nyílászárók cseréje és a fűtési rendszerek korszerűsítése célozza meg a legnagyobb megtakarítási potenciált, ami hosszú távon közvetlenül csökkentheti a családok rezsikiadásait.
Minimális önerővel lehet részt venni az új energetikai programban, de fontos a többi feltétel is
A tervezett program – amely valószínűsíthetően azonos a miniszterelnök által bejelentett Wekerle Pusz energetikai támogatás és hitel kombinációval – egyik legfontosabb eleme az alacsony önerő lehet.
- Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter bejelentése szerint a családi házaknál legfeljebb 15,5 millió forintos felújítási költséggel számolnak, amelyből akár 15 millió forintot fedezhet a támogatás és a kedvezményes hitel együtt. A szükséges önerő legfeljebb 500 ezer forint lehet.
- A társasházi lakásoknál lakásonként legfeljebb 5,2 millió forintos beruházást terveznek, amelyhez akár 5 millió forintos támogatási és hitelkeret, valamint legfeljebb 200 ezer forintos önerő társulhat.
A háztartások számára a finanszírozás részletei legalább annyira fontosak lesznek, mint a meghirdetett maximális összegek. A vissza nem térítendő támogatás ugyanis a tervek szerint kedvezményes hitellel egészül ki, így a teljes finanszírozásnak csak egy része jelent nem visszafizetendő fizetendő forrást.
A Wekerle Plusz energetikai otthonfelújítás eddig ismert feltételei:
- A felvehető hitelösszeg maximuma 15 millió forint lesz, amit fix 3%-os kamattal lehet majd felvenni.
- Nem szükséges hozzá sem házasság, sem gyermekvállalás.
- Szerte az országban igénybe vehető lesz.
- A kedvezményes hitel mellé 30-50%-os, legfeljebb 7,5 millió forintos vissza nem térítendő támogatás járhat.
- A vissza nem térítendő támogatás feltétele legalább 30%-os energiamegtakarítás elérése.
- A közepes energetikai besorolású ingatlanok esetében 30%-os, a legrosszabb állapotú épületeknél 50%-os támogatás járhat.
A hitel futamideje, törlesztőrészlete és az igénybevétel feltételei egyaránt meghatározzák majd, hogy a korszerűsítés mekkora pénzügyi terhet jelent összességében a családoknak, és mennyit ad hozzá az állam tevőlegesen.
Milyen munkálatok finanszírozhatók a program segítségével?
Támogatható korszerűsítések a bejelentés szerint:
- szigetelés
- nyílászárócsere
- hőszivattyú
- korszerű világítás
- napelem
- használati melegvíz előállítása
- távhőre csatlakozás
- gépészeti beruházás
- árnyékolás
A tulajdonosok és a kivitelezők egyaránt jól járhatnak
A várható rezsimegtakarítás mértéke szintén az adott ingatlantól és a beruházás tartalmától függ. Egy rosszul szigetelt, korszerűtlen fűtésű családi háznál más eredményt hozhat a felújítás, mint egy részben már korszerűsített társasházi lakásnál. A tényleges megtakarítást az ingatlan kiinduló állapota, az elvégzett munkák, a fűtési rendszer és a használati szokások is befolyásolják.
A bejelentés szerint a tervek évente 30 ezer otthon korszerűsítésével számolnak, fele-fele arányban családi házakkal és társasházi lakásokkal. A 2030-ig 120 ezer otthont elérő program tervezett kerete 600 milliárd forint, amely a bejelentés szerint legalább 1100 milliárd forintnyi építőipari megrendelést generálhat. Ez utóbbi egyelőre a programhoz kapcsolódó várakozás, amelynek tényleges megvalósulása a részvételtől, a beruházások összetételétől és a végleges feltételektől is függ.
A társasházi lakások régóta vártak felújítási támogatásra
A társasházi lakások bevonása különösen fontos lehet, ugyanakkor a közös épületrészeket érintő beruházásokhoz tulajdonosi döntésekre és együttműködésre is szükség lehet. A program részletes szabályainak ezért azt is tisztázniuk kell, hogy milyen feltételekkel pályázhatnak a társasházak, hogyan történhet a finanszírozás, és miként valósulhatnak meg a közös korszerűsítések.
