Ahogy arra számítani lehetett, szűkítette a kamatfolyosót a magyar jegybank, ezzel utat nyit a monetáris lazítások előtt, amelyek eredményeként a közeljövőben csökkenhet az irányadó kamat, és ezzel a lakossági hitelkamatok is lejjebb mehetnek. Ehhez viszont többek között az is kell, hogy a forintárfolyam stabil maradjon.
A Magyar Nemzeti Bank az úgynevezett kamatfolyosón keresztül határozza meg a kereskedelmi bankok mozgásterét. A kamatfolyosó többféle kamatból áll, aminek az alsó értéke az egynapos betéti kamatláb, a felső értéke az egynapos hitelkamatláb. Ezek az értékek határozzák meg, hogy hány százalékos kamatra vehetnek fel hitelt a kereskedelmi bankok a jegybanktól, illetve hogy mekkora kamatért cserébe helyezhetnek el betétet a jegybanknál. Ez úgy van hatással a bankokra, hogy ha a jegybanktól ennyiért vehetnek fel hitelt, akkor a piaci szereplőktől ennél csak olcsóbban hajlandóak hiteleket felvenni, hiszen feleslegesen nem akarnak többet fizetni érte. Ez végső soron arra is hatással van, hogy neked milyen kamatokkal folyósít hitelt a bank. Ha a jegybank csökkent, az a te hitelkamataidra is pozitív hatással lehet.
Az MNB az egynapos betétek kamatát változatlanul 12,5 százalékon hagyta. A kamatfolyosó felső szélét meghatározó egynapos hitelkamatot azonban 450 bázisponttal 25 százalékról 20,5 százalékra csökkentette. A két érték között elhelyezkedő jegybanki alapkamat (13%) és az irányadó kamat (18%) nem változott.
Az indoklás szerint az előző kamatdöntés óta javult a befektetői hangulat, az európai és az amerikai bankszektor állapotával kapcsolatos aggályok mérséklődtek, a magyar infláció még magas, de elérte a tetőpontját. Újra főként a legnagyobb jegybankok monetáris politikájára figyelnek a pénzpiaci szereplők. Az amerikai Fed és az Európai Központi Bank is hamarosan lezárhatja kamatemelési ciklusát.
Az MNB értékelése szerint az infláció Magyarországon 2023 januárjában érte el csúcsát. A bank szakértői a következő hónapokban a fogyasztói árak gyorsuló csökkenésére számítanak.
A költségvetési hiány és az államadósság idén és a következő években határozottan csökkenhet. A folyó fizetési mérleg egyenlege 2023 februárjában egy év után ismét pozitívvá vált. A jegybank vezető testülete, a monetáris tanács szerint az árstabilitás elérése érdekében továbbra is fenn kell tartani a szigorú monetáris kondíciókat. Ez indokolta a 13 százalékos jegybanki alapkamat változatlanul hagyását. Ennek tartós fenntartása szükséges, ami fékezi az inflációs várakozásokat. A beérkező adatok, az inflációs kilátások, illetve a nemzetközi pénzpiaci folyamatok függvényében döntenek a kamatok és más pénzügyi feltételek módosításáról.
Ez azt jelenti, hogy csak a később megjelenő adatok fényében dönt majd az MNB az esetleges monetáris lazításról, amelynek eredményeként a lakossági hitelkamatok is csökkenhetnek. Virág Barnabás, az MNB alelnöke korábban is utalt rá, hogy a következő hónapokban csökkenhet az irányadó kamat. Elemzők szerint ez akár májusban bekövetkezhet, ha nem romlik a forint árfolyama, de az is lehet, hogy az MNB megvárja a júniusi inflációs jelentést a lazítással.
A szigorítás hallatára átmenetileg gyengülni kezdett a forint
Az Fxstreet.com pénzügyi portál még a keddi MNB-döntés előtt megjelent cikkében azt írta, hogy a forint árfolyama több mint öt százalékkal erősödött az euróhoz képest az év eleje óta. A magyar deviza ezzel láthatóan jobban szerepelt eddig 2023-ban, mint regionális társai. Az árfolyamok további alakulására hatással lehet, hogy mit mutatnak majd az áprilisi gazdasági hangulatindexek az egyes régiós országokról és a térség egészéről.
A forint eközben hullámvasútra került, ami azzal magyarázható, hogy az MNB a keddi kamatdöntés előtt jelezte, hogy a bank megkezdi monetáris politikájának normalizálását. Ennek végén, hosszabb távon mérséklődhetnek a szigorú monetáris feltételek. A hírportál elemzői szerint ez a nyilatkozat tekinthető a forint gyengítését célzó verbális monetáris piaci beavatkozásnak is. Szerintük a magyar jegybank nem szívesen lát olyan forint/euró árfolyamot, amely a 360-as szint közelében van.
Az ING bank elemzői felhívják a figyelmet egy friss fejleményre is, ami befolyásolhatja a forint árfolyamát. Nevezetesen arra, hogy április 24-én mind a magyar kormány, mint az Európai Bizottság illetékes vezetői arról számoltak be, hogy szakmai szinten megállapodásra jutottak a Magyarországtól elvárt igazságügyi reformintézkedésekről.
Bár ezt még törvénybe kell foglalni, amit a budapesti parlamentnek jóvá kell hagynia, Brüsszel és Budapest viszonyának javulása lehetővé teheti az uniós támogatások egy részének lehívását. Ennek már a lehetősége is erősítette a forintot a 380 forint/euró feletti tartományból a 375 forintos szint környékére. Az ING-s elemzők úgy vélik, a magyar jegybank határozottan ellenőrzése alatt tartja a helyzetet, amit támogathatnak az EU-ból érkező hírek is. A keddi kamatdöntés egyébként nem rázta meg a forintot, az euró árfolyama kedden 374,50 és 377,30 forint között mozgott.
A kelet-közép-európai devizák árfolyama eltérő pályán haladt az elmúlt hetekben. A lengyel złoty folyamatosan erősödött az euróval szemben, és április végén közel járt ahhoz, hogy tíz hónapos csúcsot állítson fel. Eközben a cseh korona a hónap első feléhez képest egy százalékkal gyengült a közös európai valutához képest. Ezt megelőzően 15 éves csúcsra – a 23,200 korona/eurós árfolyamra – erősödött.
Add meg adataidat, és ingyenes segítséget kapsz megtakarításaidhoz! A money.hu partnere, az Equilor elismert befektetési szakértője fog hívni téged.
Hogyan segít neked az Equilor szakértője?
- megválaszolja a kérdéseidet
- tájékoztat a piacon elérhető aktuális befektetésekről
- bemutatja az infláció feletti hozamokat kínáló lehetőségeket
Ne hagyd el addig az oldalt!
