Érdemes ismerni a magyar nyugdíjrendszer sajátosságait és jövőbeli kilátásait, ha nyugdíj-megtakarításban gondolkodsz, mivel minden tényező arra mutat, hogy privát nyugdíj-kiegészítésre mindenképp szükséged lesz. Áttekintjük, hogy mennyi ma a nyugdíj Magyarországon, hogyan működik a nyugdíjszámítás, mennyi a nyugdíjkorhatár, és hogy milyen jövőt vetít előre a demográfiai helyzet a nyugdíjadra vonatkozóan.
Mennyi a nyugdíj Magyarországon 2025-ben?
A 2025. áprilisi öregségi átlagnyugdíj 243.278 forint, a mediánnyugdíj 214.985 forint volt.
A nyugdíjösszeg esetében viszont pontosabb éves statisztikáink is vannak arról, hogy hogyan oszlik el a nyugdíjasok között, azaz hogy hányan mekkora nyugdíjat kapnak:
Ebből kiderül, hogy a legtöbben – 216.736 fő – 180.000 és 199.999 forint közötti nyugdíjat kapnak. A 2025. januári nettó keresetek mediánértéke 353.373 forint volt. A nyugdíjasok 86%-a kapott ennél alacsonyabb havi nyugdíjat.
A 2025. januári nettó átlagkereset 444.300 forintot ért el. Mindössze a nyugdíjasok 5 százaléka kapott legalább ekkora nyugdíjat.
Hogyan számolják ki az állami nyugdíjat?
Röviden:
- átlagolják az inflációval korrigált jövedelmeket,
- a szolgálati évekhez arányosítják.
Az állami nyugdíjat úgy számolják ki, hogy előbb összegyűjtik az összes nettó jövedelmed 1988. január 1-től a nyugdíjba vonulás idejéig, vagyis tévhit, hogy csak a nyugdíj előtti utolsó 5 év jövedelme számít.
Az egyes évek jövedelmeit a valorizációs szorzókkal hozzák mai értékre, vagyis így végzik el az inflációs korrekciót. A valorizációs szorzók az országos nettó átlagkereset egyes években történt növekedését mutatják, és minden évben március-április környékén hozzák nyilvánosságra az új szorzókat. Vagyis a valorizációs szorzókat minden évben újraszámolják.
Ha valaki 2025-ben megy nyugdíjba, akkor a nettó jövedelmeit 2023-ig hozzák 2024-es szintre (tehát mindig a nyugdíjba vonulást megelőző évhez képest korrigálják).
A keresetek, jövedelmek beszámítása során alkalmazandó valorizációs szorzószámok 2025. január 1-je és december 31-e között megállapított nyugellátások esetén:
| Az év, amikor a jövedelmet kaptad | Ennyivel kell megszorozni a havi nettó keresetet (valorizációs szorzó 2025) |
|---|---|
| 1988 | 63,115 |
| 1989 | 53,99 |
| 1990 | 44,4 |
| 1991 | 35,378 |
| 1992 | 29,163 |
| 1993 | 24,782 |
| 1994 | 19,468 |
| 1995 | 17,287 |
| 1996 | 14,724 |
| 1997 | 11,867 |
| 1998 | 10,023 |
| 1999 | 8,893 |
| 2000 | 7,982 |
| 2001 | 6,871 |
| 2002 | 5,742 |
| 2003 | 5,028 |
| 2004 | 4,753 |
| 2005 | 4,318 |
| 2006 | 4,013 |
| 2007 | 3,894 |
| 2008 | 3,643 |
| 2009 | 3,576 |
| 2010 | 3,347 |
| 2011 | 3,146 |
| 2012 | 3,083 |
| 2013 | 2,938 |
| 2014 | 2,852 |
| 2015 | 2,735 |
| 2016 | 2,539 |
| 2017 | 2,248 |
| 2018 | 2,019 |
| 2019 | 1,813 |
| 2020 | 1,652 |
| 2021 | 1,52 |
| 2022 | 1,294 |
| 2023 | 1,133 |
| 2024 | 1 |
Forrás: 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról, 2. melléklet
Ha például 1992-ben az akkori nettó átlagbért kerested (15.628 Ft), akkor azt 29,163-mal kell megszorozni, hogy a 2024-es évi pénz értékére hozd (455.759 Ft). Ezzel szemben a 2023-as kereseted már csak 1,133-mal kell megszorozni, mivel csak egy év a különbség (így is 13,3%-os korrekciót jelent).
Miután az egyes évek jövedelmeit szintre hozták, átlagolják őket, és a kapott érték lesz az ún. életpálya-átlagkereset. Vélhetően a karriered elején kevesebbet kerestél, mint most, ami lefelé húzhatja az átlagot, de ez sem feltétlen igaz. A 2024-es nettó átlagkereset például 444.938 forint volt, az 1989–2024 közötti nettó átlagbér valorizált értéke viszont 446.880 forint, tehát valamivel magasabb:
Az életpálya-átlagkeresetet ezután arányosítják a szolgálati idő vagy egyszerűen mondva a ledolgozott évek szerint. Minden olyan időszak beszámít a szolgálati időbe, ami alatt biztosított voltál, és az előírt nyugdíjjárulékot megfizetted.
A szolgálati időbe beszámít az alkalmazotti vagy vállalkozói munkavégzésen kívül a közfoglalkoztatási jogviszony, az álláskeresési járadékban való részesülés, a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulóként töltött idő, az őstermelői jogviszony stb. Ide sorolható még az egykori kötelező sorkatonai szolgálat, a szakmunkástanuló idő és a nappali képzésben folytatott felsőfokú tanulmányok 1998 előtti évei is.
Szolgálati időnek számít még (a teljesség igénye nélkül):
- a táppénz, betegszabadság, a baleseti táppénz, a biztosítás megszűnését követő pénzbeli ellátás (passzív táppénz),
- a gyermekgondozási díj (GYED),
- a gyermekgondozást segítő ellátás, a gyermekgondozási segély (GYES),
- a gyermeknevelési támogatás (GYET),
- a gyermekek otthongondozási díja (GYOD),
- a terhességi-gyermekágyi segély (TGYÁS),
- a csecsemőgondozási díj (CSED),
- az ápolási díj,
- az egészségkárosodási járadék,
- a 2011. december 31-ét követően megállapított rehabilitációs ellátás,
- a rehabilitációs járadék,
- munka-rehabilitációs díj, illetve a fejlesztési foglalkoztatási díj,
- az örökbefogadói díj.
A szakmunkástanuló idő szolgálati időnek minősül:
- 1995. március 31-ig, függetlenül attól, hogy a tanuló kapott-e ösztöndíjat vagy szakmunkásbért,
- az 1995. április 1. – 1995. december 31. közötti időszak abban az esetben, ha a tanuló ösztöndíjban, munkabérben (szakmunkásbérben) részesült,
- az 1996. január 1. – 1997. december 31. között tanulószerződéssel szakképző iskola tanulójaként eltöltött idő, ha a tanuló iskolarendszerű szakképzés keretében működő iskolában tanult,
- az 1998. január 1. – 2019. december 31. között a tanulószerződés alapján szakképző iskolában eltöltött időnek az a tartama, amelyre nyugdíjjárulék megfizetése is megtörtént.
- 2020. január 1-től a tanuló és a képzőhely között munkaviszony jön létre. A tanuló munkaviszonyban foglalkoztatott biztosítottnak minősül, ezért a munkaviszony időtartamát szolgálati időként ismerik el.
A Nők 40 korkedvezményes nyugdíj kapcsán merülhet fel a jogosultsági idő fogalma. Ez a szolgálati időnek az a része, amit a korkedvezménynél figyelembe lehet venni. Például a felsőfokú tanulmányok időtartama nem számít bele a jogosultsági időbe. Egyébként a 40 év jogosultsági időn belül legalább 32 év keresőtevékenységgel szerzett szolgálati idővel kell rendelkezni, azaz a gyermekneveléssel töltött idő legfeljebb 8 év lehet. Az 5 gyermeket felnevelő nőknél viszont ez a 32 év egy évvel, minden további gyermek esetén további egy-egy évvel, de legfeljebb 7 évvel csökken.
Az életpálya-átlagkeresetet a szolgálati idő szerint az alábbi szorzószámokkal kell arányosítani, azaz például 80%-nál 0,8-cal szorozni:
| Szolgálati idő (év) | Az öregségi nyugdíj alapját képező életpálya-átlagkereset százaléka |
|---|---|
| 15 | 43,0 |
| 16 | 45,0 |
| 17 | 47,0 |
| 18 | 49,0 |
| 19 | 51,0 |
| 20 | 53,0 |
| 21 | 55,0 |
| 22 | 57,0 |
| 23 | 59,0 |
| 24 | 61,0 |
| 25 | 63,0 |
| 26 | 64,0 |
| 27 | 65,0 |
| 28 | 66,0 |
| 29 | 67,0 |
| 30 | 68,0 |
| 31 | 69,0 |
| 32 | 70,0 |
| 33 | 71,0 |
| 34 | 72,0 |
| 35 | 73,0 |
| 36 | 74,0 |
| 37 | 75,5 |
| 38 | 77,0 |
| 39 | 78,5 |
| 40 | 80,0 |
| 41 | 82,0 |
| 42 | 84,0 |
| 43 | 86,0 |
| 44 | 88,0 |
| 45 | 90,0 |
| 46 | 92,0 |
| 47 | 94,0 |
| 48 | 96,0 |
| 49 | 98,0 |
| 50 vagy több | 100,0 |
Forrás: 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról, 2. melléklet
Ebből az derül ki, hogy 40 év munkaviszony után az életpálya-átlagkereset 80 százalékát kaphatod meg (ami 20%-os jövedelemcsökkenéssel egyenlő), tehát a Nők 40 esetében például ennyi jár. 45 év után jár az átlagfizetés 90 százaléka, és a teljes összeget 50 év szolgálati idő után kaphatod meg.
Maradva az előbbi, 446.880 forintos életpálya-átlagkeresetnél, 40 évnyi munka után ennek a 80 százalékát kellene venni, azaz nagyjából 357.500 forintos nyugdíjat állapítanának meg egy mindig pontosan átlagbért kereső személynek. Viszonyításként ismét rögzítjük, hogy a 2025. januári nettó átlagkereset 444.300 forintot ért el.
A megállapított nyugdíj ezután évente egyszer, az infláció mértékével növekszik.
Mikor mehetsz nyugdíjba? Mennyi a nyugdíjkorhatár?
Főszabályként az jogosult öregségi nyugdíjra, aki a 65. életévét betöltötte és legalább 20 év szolgálati időt szerzett. A nők ennél hamarabb is nyugdíjba mehetnek, ha 40 év jogosultsági időt szereztek.
15-19 év szolgálati idő esetén csak öregségi résznyugdíjra lehetsz jogosult.
A nyugdíjkorhatárt az alábbiak szerint kell alkalmazni a születési év alapján:
- 1952. január 1-je előtt születettek esetében a betöltött 62. életév,
- 1952-ben születettek esetében a betöltött 62. életév betöltését követő 183. nap,
- 1953-ban születettek esetében a betöltött 63. életév,
- 1954-ben születettek esetében a 63. életév betöltését követő 183. nap,
- 1955-ben születettek esetében a betöltött 64. életév,
- 1956-ban születettek esetében a 64. életév betöltését követő 183. nap,
- 1957-ben és később születettek esetében a betöltött 65. életév.
Mivel az 1957-ben születettek is már minimum 67 évesek, így mondhatjuk, hogy ma már mindenkire a 65 éves nyugdíjkorhatár vonatkozik (a nőket leszámítva).
A nyugdíjkorhatár nem csak az állami nyugdíj szempontjából fontos. A privát nyugdíj-előtakarékosságoknál is ez az az időpont, amikor a megtakarításod adómentesen felveheted, és ekkor az állami támogatást sem kell visszafizetned. Ha a nyugdíjkorhatárt emelik, akkor a privát megtakarításodhoz is később férhetsz hozzá.
Kivétel ez alól a nyugdíjbiztosítás, aminél a szerződés megkötésekor érvényes nyugdíjkorhatár a mérvadó.
Az elöregedő társadalom hatása a nyugdíjrendszerre
Most, hogy tudod, mennyi az átlagos nyugdíj, hogyan számolják ki, és hány évesen mehetsz nyugdíjba, tehetjük fel a kérdést, hogy ez a nyugdíjrendszer meddig tartható fenn.
Forrás: A népesség, népmozgalom főbb mutatói (KSH)
Nem valószínű, hogy az állami nyugdíjat a belátható jövőn belül eltörlik, de a rendszer fenntartásához olyan kényszerintézkedésekre lehet szükség, mint a nyugdíjak csökkentése (kevésbé észrevehető elinflálás útján vagy a nyugdíjszámítás megváltoztatásával) vagy a nyugdíjkorhatár megemelése.
Forrás: Születéskor várható átlagos élettartam, KSH
Ezekre az intézkedésekre az elöregedő társadalom miatt lehet szükség, az állami nyugdíjrendszer ugyanis úgy működik, hogy mindig az aktív keresők tartják el az aktuálisan nyugdíjasokat. Nincs tehát egyéni nyugdíjszámla, a befizetett nyugdíjjárulékod nem gyűlik sehol, azt szinte azonnal kifizetik a nyugdíjasoknak. A nyugdíjjárulék fizetésével csak a nyugdíjjogosultságot váltod meg magadnak, a nyugdíj összegére nincs garancia.
Vagyis a te állami nyugdíjadat is majd azok fogják fizetni, akik nyugdíjas korodban aktív keresők lesznek.
A nyugdíjrendszer addig tud stabilan működni, amíg a nyugdíjasok és az őket eltartó aktív keresők aránya megfelelő. 2025. áprilisban például 1.994.000 ember részesült öregségi nyugdíjban, és 4.532.500 fő állt foglalkoztatásban (a 15-64 éves korosztályban), vagyis nagyjából két aktív dolgozó tart el egy nyugdíjast – nem számolva azzal, hogy nekik a gyerekeket is el kell tartaniuk. Évente nagyjából 80-100 ezren mennek nyugdíjba, miközben 2024-ben ennél kevesebb, 77.500 gyerek született. Ugyanebben az évben kevesebb kiskorú volt (1,68 millió), mint nyugdíjas. A gyermek- és időskorú népesség eltartási rátája növekszik, jelenleg 54,4% a társadalmon belül. Ezen kívül a Magyarországot tartósan elhagyó kivándorlók hatása sem figyelmen kívül hagyható.
Mivel folyamatosan csökken a születésszám, viszont az emberek tovább élnek, így egyre kevesebb dolgozónak kell eltartania egyre több nyugdíjast. Az első nagy demográfiai robbanás, ami próbára tette a nyugdíjrendszert, a Ratkó-korszak gyerekeinek nyugdíjba vonulása volt – ők az 1950–1956-ban születettek. Nemcsak sokan vannak, de sok gyereket is vállaltak 1974–1979 között, akiket Ratkó-unokáknak neveznek. Ők 2039–2044 között mennek majd nyugdíjba.
Forrás: Népesség korév és nem szerint, 2024. január 1. (KSH)
1,2 millió olyan ember él ma, aki a következő 10 évben nyugdíjba mehet. A következő 20 évben, ami alatt az utolsó Ratkó-unoka is eléri a 65 éves kort, 2,7 millió ember válhat nyugdíjassá.
A 2025-ös költségvetés szerint az állam 4980 milliárd forintot költ öregségi nyugdíjakra, és további 490 milliárdot a Nők 40 korkedvezmény miatt. A 13. havi nyugdíj 487 milliárd forintjába kerül az adófizetőknek. Összehasonlításképp: az egészségügyre ennél kevesebbet, 4751 milliárd forintot tervezett be a költségvetés.
Mit tehetsz, ha nem szeretnéd a mostani jövedelmed 20-30%-át elveszteni?
Mint levezettük, 40 év munka után a pályafutásod során elért átlagjövedelem 80 százalékát kaphatod meg állami nyugdíjként. Ez a jelenlegi helyzet, amivel így is elveszíted a megélhetésed ötödét. Utána tudsz számolni, hogy ez mennyivel jelentene kisebb jövedelmet, és bele tudsz gondolni, hogy mennyivel csökkenne így az életszínvonalad.
A demográfiai folyamatokból viszont világosan látszik, hogy a jelenlegi rendszer nem tartható fenn örökké a mostani formájában. Nincs tehát garancia arra, hogy változtassanak a szabályokon, és mondjuk 40 ledolgozott év után csak 70 százalék járjon, ami már 30 százalékos jövedelemveszteség.
A kieső jövedelmed úgy tudod kipótolni, hogy még aktív keresőként nyugdíj-megtakarítást indítasz, ami mellé évente akár 100-150 ezer forint adóvisszatérítést vehetsz igénybe. Minél fiatalabb korban kezdesz hozzá a megtakarításhoz, annál kisebb havi összegből tudod összegyűjteni azt, ami az időskori megélhetéshez szükséges.
