Befektetési szolgáltatók Magyarországon: hogyan nézz utána, melyik MNB által elismert és biztonságos?

Ha ellenőrizni szeretnéd, hogy egy befektetési szolgáltató megbízható-e, akkor könnyen meg tudod nézni, hogy rendelkezik-e MNB-engedéllyel, adtak-e ki rá figyelmeztetést, sőt az MNB-n keresztül lekérdezheted, hogy tényleg annyi pénz van-e a számládon, mint amennyit a szolgáltató neked mutat. De ezen kívül is vannak szempontok: utánanézhetsz, hogy a brókercég ügyfeleire érvényes-e a befektetésvédelem, vagy hogy megfelelő nagyságú tőkével rendelkezik-e az adott cég.

Hogyan nézhetsz utána, hogy egy befektetési szolgáltató rendelkezik-e MNB engedéllyel?

Ami neked mindenképp lényeges, hogy a befektetési szolgáltató szerepeljen az MNB-adatbázisban, a jogi státusza aktív legyen, és a végezhető tevékenységek között szerepeljen az a szolgáltatás, amit igénybe szeretnél náluk venni.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Intézménykeresőjében rá tudsz keresni név és azonosító szerint

• pénz- és tőkepiaci közvetítőkre,
• biztosításközvetítő természetes személyekre
• és biztosításközvetítő gazdálkodó szervezetekre.

A nyilvános MNB-adatbázisban megtalálhatóak

• az MNB által engedélyezett vagy nyilvántartásba vett pénzügyi tevékenységet folytató szervezetek és személyek,
• a Magyarország területén pénzügyi szolgáltatást nyújtó, külföldi hatóság által felügyelt szervezetek,
• az alapkezelők által kezelt befektetési alapok adatai,
• ezen kívül azok a társaságok, amikre az MNB vagy külföldi társhatóságok figyelmeztetést adtak ki.

A külföldi székhelyű tőkepiaci függő ügynökök (tied agents) a letelepedés szerinti tagállam nyilvántartásában szerepelnek, hiába végeznek Magyarországon határon átnyúló szolgáltatást. A társfelügyeleti szervek listáját is megtalálod itt, ha arra lennél kíváncsi, hogy a külföldi országokban melyek az ellenőrző szervek, ha utánanéznél egy ott bejegyzett társaságnak.

Az MNB-s keresőbe a nevet vagy az azonosítót beírva megtalálhatod a magyarországi szervezet adatlapját:

Itt azt is láthatod, ha az adott szervezet tevékenység folytatására nem jogosult:

A Részletek gombra kattintva megtudhatod a befektetési szolgáltató

• főbb adatait (név, székhely, törzsszám, cégbírósági nyilvántartási szám)
• a közzétételek webcímét
• a cég jogi státuszát (aktív, felszámolás alatt stb.)
• a végezhető tevékenységeket (pl. befektetési tanácsadás)
• a cégre vonatkozó MNB-határozatokat

Piacfelügyeleti figyelmeztetések

Ugyanitt, az Intézménykeresőnél találsz egy Piacfelügyeleti figyelmeztetések nevű menüpontot is. Név és azonosító alapján meg tudod nézni, hogy az adott cég részesült-e figyelmeztetésben, ennek mi volt az oka, és ha ez külföldről érkezett, akkor melyik társhatóság küldte a figyelmeztetést:

Értékpapírszámla-egyenleg online lekérdezése az MNB-nél

A pénz­ügyi szol­gál­ta­tó a személyes adataid nélkül megküldi az MNB-nek, hogy egy adott értékpapírszámlán mekkora az egyenleg. Az MNB egyenleg-lekérdezőjével megnézheted, hogy a szolgáltató mekkora összegről nyilatkozott az MNB felé (ehhez az ÉSZLA mo­bil­al­kal­ma­zást is használhatod).

Ezt az MNB felé közölt egyenleget össze tudod hasonlítani azzal az egyenleggel, amit a szol­gál­ta­tó oldalán az értékpapírszámládnál látsz. Ezzel meg­győ­ződ­hetsz ar­ról, hogy szol­gál­ta­tód hiá­nyos­sá­gok nél­kül ve­ze­ti az ér­ték­pa­pírszám­ládat, vagy­is feléd és az MNB fe­lé is ugyan­azo­kat az in­for­má­ció­kat szol­gál­tat­ja. Probléma akkor adódik, ha a két egyenleg eltér, például a valós összeg kisebb annál, mint amennyit a szolgáltató közölt veled.

Hogy tudod lekérdezni az értékpapírszámla-egyenleged online?

Az értékpapírszámla-vezető szol­gál­ta­tó egy ál­lan­dó, 24 je­gyű be­lé­pé­si azo­no­sí­tót hoz létre min­den ügy­fe­lé­nek, amit éven­te egy­szer meg­küld neked, de ha kéred, ezt év köz­ben is kikérheted.

A lekérdezési jel­szó két rész­ből áll. A szol­gál­ta­tó szám­lán­ként egy 3 nu­me­ri­kus ka­rak­ter­ből ál­ló jel­szó-elő­ta­got ké­pez, ami a szám­la meg­szű­né­sé­ig ál­lan­dó. A jel­szó-elő­tag kö­tő­jel­lel kap­cso­ló­dik a szin­tén a szol­gál­ta­tó ál­tal min­den hó­nap­ban új­ra kép­zett, az­az ha­von­ta vál­to­zó 12 ka­rak­te­res jel­szó­rész­hez.

A szol­gál­ta­tó a jel­szót, az­az a jel­szó-elő­ta­got és a havonta változó 12 ka­rak­te­res jel­szó­részt pos­tai vagy elek­tro­ni­kus úton jut­tat­ja el hozzád.

Az aktuális jelszóval mindig az adott ha­vi szám­la­ki­vo­na­tot tud­od le­kér­dez­ni, ami­re vo­nat­ko­zó­an a le­kér­de­zés a ha­vi szám­la­ki­vo­na­tot kö­ve­tő hó­nap 10. mun­ka­nap­tól az azt kö­ve­tő má­so­dik hó­nap 10. mun­ka­nap­já­ig le­het­sé­ges.

A kimutatásban a rendelkezésre álló felhasználható egyen­le­get (pénz­esz­kö­zök jo­gi egyen­le­ge) és a számlán vezetett értékpapírok el­ne­ve­zé­sét és da­rab­szá­mát (ér­ték­pa­pí­rok kész­le­te) tekintheted meg.

Ha eltérést tapasztalsz a két egyenlegben, akkor a Felügyelet felé online bejelentést tehetsz, de első körben az ér­ték­pa­pír­szám­la-ve­ze­tő szol­gál­ta­tó­nál kell pa­naszt ten­ned.

Befektetési vállalkozások Beva-tagsággal

Egy Beva-tagsággal rendelkező befektetési szolgáltatónál 100.000 euróig védve vannak a befektetéseid a szolgáltató fizetésképtelensége esetén.

A magyarországi befektetési szolgáltatók ügyfeleit nem az OBA, hanem a Befektető-védelmi Alap, azaz a Beva védi. A Beva-védelem a megbízási, a kereskedelmi és a portfoliókezelési tevékenységre, valamint az értékpapíroknál a letéti őrzési, letétkezelési, valamint értékpapírszámla- és ügyfélszámla-vezetési szolgáltatásokra terjed ki.

Abban az esetben fizet a Beva, ha egy Beva-tagintézet nem tudja kiadni az ügyfelük számára a nevén nyilvántartott értékpapírt vagy pénzt, és emiatt a Magyar Nemzeti Bank felszámolást kezdeményezett. A kártalanításhoz kérelmet kell beadni, ezután a kifizetés 15 napon belül megtörténik. A kártalanítás összeghatára 100.000 euró befektetőnként, azonban egymillió forintot meghaladó kár esetén 10% önrészt kell fizetni az egymillió feletti részre.

A kártalanítás tehát a Beva-tag befektetési szolgáltatók csődjére vonatkozik. Ha az értékpapír kibocsátója megy csődbe, vagy ha rossz befektetési döntéseket hoztál, amik értékvesztéssel jártak, akkor a Beva nem fog kártalanítani, mivel ez a te saját kockázatod volt.

Ezek alapján nézzük, melyek a Beva-tag befektetési vállalkozások Magyarországon, és milyen szolgáltatásokat nyújtanak:

befektetési vállalkozás	megbízás felvétele és továbbítása	megbízás végrehajtása az ügyfél javára	portfólió-kezelés	letéti őrzés és nyilvántartás, ehhez kapcsolódó ügyfélszámla vezetése	letétkezelés és az ehhez kapcsolódó értékpapírszámla vezetése
CEE Active Asset Management Zrt.	✅	✅	❌	✅	✅
Codex Értéktár Zrt.	✅	✅	❌	✅	✅
Concorde Értékpapír Zrt.	✅	✅	❌	✅	✅
Equilor Befektetési Zrt.	✅	✅	❌	✅	✅
Erste Befektetési Zrt.	✅	✅	❌	✅	✅
HOLD Alapforgalmazó Zrt.	✅	✅	❌	✅	✅
Sinus-Fair Corporate (SFC) Zrt.	✅	❌	❌	❌	❌
SPB Befektetési Zrt.	✅	✅	❌	✅	✅
Vertis Investment Management Zrt. (STX Group)	❌	❌	❌	❌	❌
Vertis Környezetvédelmi Pénzügyi Zrt. (STX Group)	✅	❌	❌	✅	✅

Forrás: MNB, 2026.02.06-i állapot

Vagyis ha ezeknél a befektetési szolgáltatóknál nyitsz értékpapírszámlát, akkor 100.000 euróig védve leszel, ami most 38 millió forint körüli összeget jelent. Ha csökkentenéd az intézményi kockázatot, akkor több szolgáltatónál is nyithatsz számlát, megosztva köztük a vagyonodat.

Alapkezelők Beva-tagsággal

A befektetési szolgáltatókon keresztül érheted el az alapkezelők által forgalmazott alapokat. Ha fontos, hogy az alapkezelő is rendelkezzen Beva-tagsággal, akkor érdemes olyan alapok közül válogatni, amelyiknek az alapkezelőjéről ez elmondható. Az MNB által nyilvántartott 51 alapkezelő közül az alábbi 14 rendelkezik Beva-védelemmel:

• Allianz Alapkezelő Zrt.
• Amundi Befektetési Alapkezelő Zrt. (korábban: Pioneer)
• APELSO Capital Befektetési Alapkezelő Zrt. (korábban: Dialóg)
• Axiom Alapkezelő Zrt.
• Equilor Alapkezelő Zrt.
• Erste Alapkezelő Zrt.
• Eurizon Asset Management Hungary Zrt. (korábban: CIB)
• Gránit Alapkezelő Zrt. (korábban: Diófa, Évgyűrűk)
• Hold Alapkezelő Befektetési Alapkezelő Zrt. (korábban: Concorde)
• Marketprog Asset Management Befektetési Alapkezelő Zrt.
• MBH Befektetési Alapkezelő Zrt. (korábban: MKB, Budapest Alapkezelő)
• OTP Alapkezelő Zrt.
• SIGNAL IDUNA Fund Invest Alapkezelő Zrt. (korábban: Alpha)
• VIG Befektetési Alapkezelő Magyarország Zrt.

A magyarországi 51 alapkezelő 300 alapot kezel, ezeknek az összértéke (nettó eszközértéke) 18.750 milliárd forint a 2024. december 31-i MNB-s adatok szerint.

Pénzügyi stabilitás ellenőrzése: tőkemegfelelés és egyéb mutatók

Lényeges lehet a Beva-tagság, de a legjobb, ha a pénzügyi szolgáltató nem válik fizetésképtelenné. Így ha igazán alapos akarsz lenni, ellenőrizni tudod, hogy megfelelnek-e a tőkeelvárásoknak.

Ha fontos a befektetési szolgáltató eredményessége, akkor megnézheted például az adózás előtti eredményt (EBT), amiből látszik a szolgáltató piaci súlya:

Befektetési vállalkozás	Adózás előtti eredmény (millió forint, auditált adatok)
CEE Active Asset Management Zrt.	17
Codex Értéktár Zrt.	123
Concorde Értékpapír Zrt.	6 358
Equilor Befektetési Zrt.	3 245
Erste Befektetési Zrt.	21 208
HOLD Alapforgalmazó Zrt.	841
SPB Befektetési Zrt.	204

Forrás: MNB, 2024.12.31.

A cég jövőjéről azonban ez még önmagában nem mond olyan sokat, ezért további mutatókra lehet szükség.

Az EU-s szabályok (2019/2033 rendelet, IFR) előírják, hogy egy befektetési szolgáltatónak minimum mekkora saját tőkével kell rendelkeznie, amit szavatolótőkének is neveznek. A tőkemegfelelést az MNB rendszeresen ellenőrzi. A minimum tőkeelvárást 100%-ban teljesíteni kell.

A szavatolótőke nagysága az elvárthoz (100%) képest (szolgáltatók száma):

• 100% alatt: 0 db
• 100–150% között: 1 db
• 150–300% között: 5 db
• 300–500% között: 4 db
• 500–1000% között: 0 db
• 1000% felett: 0 db

Vagyis a 2025. decemberi adatok szerint a hazai befektetési szolgáltatók közül mind a 10 elegendő saját tőkével rendelkezik, sőt akár többszörösen túl is teljesítik az előírást. Minél magasabb ennek a szintje, annál stabilabb pénzügyileg egy befektetési vállalkozás.

Ha ezt egy konkrét befektetési szolgáltató esetében is megnéznéd, akkor a szolgáltató weboldalán, a pénzügyi adatok között, az éves beszámoló mellékletében (pl. üzleti jelentés) általában megtalálhatod a tőkekövetelményt és a szavatolótőke tényleges nagyságát.

Ugyanitt, az éves beszámolónál megnézheted az alábbi mutatókat is, amik a pénzügyi stabilitást és a kockázat nagyságát mutatják:

• Likviditási ráta (forgóeszközök / rövid lejáratú kötelezettségek): a következő egy éven belül kifizetendő összeghez képest mekkora vagyon válik pénzzé. Az 1 alatti érték kockázatos, fizetésképtelenségi kockázatra utal.
• Saját tőke arány (saját tőke / források összesen): a saját tőke arányát vizsgálja az összes forrás között, azaz mutatja az eladósodottságot.
• Tőkearányos jövedelmezőség (üzleti tevékenység eredménye / saját tőke): jelzi, hogy a tulajdonosok által befektetett tőke mekkora működési nyereséget termelt, ami a cég pénzügyi stabilitásának és a tőke megtérülésének egyik legfontosabb mutatója.