Bár a fenntarthatóság hosszú távon anyagilag is kifizetődő, a Magyar Nemzeti Bank friss közvélemény-kutatásából az derül ki, hogy ezzel a lakosság egyelőre még kevéssé van tisztában. A pénzügyileg tudatos háztartások azonban többnyire környezetkímélőbb fogyasztói döntéseket hoznak – igaz, takarékossági megfontolásból. A legfrissebb hazai felmérésalapján egyértelmű, hogy a környezettudatosság és a háztartás pénzügyekhez való viszonya között összefüggés van.

A zöld pénzügyi termékek térnyerése meghatározó globális trend, hazánkban azonban mostanában kezd bővülni a kínálat. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a kínálat ösztönzése mellett fontos lépésnek tartja a potenciális kereslet élénkítését is.  Ezért indította útjára az MNB 2020 decemberében a Családi Zöld Pénzügyek programját, amely a felnőtteket célzó pénzügyi ismeretterjesztést, fogyasztói szemléletformálást kívánja kitágítani annak bemutatásával, hogy a pénzügyek a környezet, valamint a fenntartható fejlődés szolgálatába is állíthatók. A program fejlesztésének megalapozására, és a lakosság pénzügyi döntésmechanizmusainak feltárására a jegybank 2021. nyarán egy 1000 fős, a 25-59 éves, ABC státuszú magyar lakosság körében reprezentatív kutatást végzett ’Ökotudatosság és pénzügyek’ címmel.

A megtakarítás a döntő tényező

A felmérés alapján a vizsgált lakosság négy jól elkülöníthető csoportra osztható a környezetvédelemmel és a pénzügyekkel kapcsolatos attitűd szerint.

  • A leginkább környezettudatos 17% teljes életmódját áthatja a környezettudatosság, odafigyel pénzügyeire,
  • míg további 34%-nak akkor fontos a környezetvédelem, ha az valamilyen megtakarítással jár.
  • 16%-ot tesz ki a nagyobb részben életkezdők által dominált mának élő, kockázatvállaló csoport,
  • míg 33% közömbösnek mutatkozik a környezetvédelem és a takarékosság tekintetében egyaránt.

A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a környezetvédelmi problémák kategorikus tagadása a megkérdezettek körében nem jellemző, de az egyéni felelősség alulértékelt: a résztvevők alig harmada gondolja úgy, hogy jelentős hatása lehetne a környezetre és fenntarthatóságra. Ugyanakkor bíztató, hogy a háztartások döntő többségében, még a közömbös csoport 77 százalékában is van legalább egy fő a háztartásban, aki odafigyel a környezetvédelemre.

Tudják, mi az az ökológiai lábnyom

Tízből nyolc ember számára ismert volt az ökológiai lábnyom fogalma, de a saját háztartásuk vélt ökológiai lábnyomát a többség alulbecsülte. Az ökológia lábnyomot csökkentő lépések közül pedig általában azokat teszik meg leginkább, amelyek azonnali megtakarítással kecsegtetnek. Bár az élelmiszerek egy átlagos magyar háztartás havi költségvetésének mintegy 30%-át teszik ki, mégsem tudatosul ennek környezetvédelmi relevanciája, vagyis az élelmiszerek ökológiai lábnyomukban elfoglalt helyét a megkérdezettek lényegesen alábecsülik. A komolyabb lemondással, életmódváltással, illetve anyagi beruházással járó környezettudatos döntéseket pedig többnyire annak hosszútávú anyagi megtérülése motiválja.

Igénylik a zöld megoldásokkal kapcsolatos információkat

A megkérdezettek döntő többsége (83%) ismer legalább egyet az utóbbi években elérhető zöld pénzügyi megoldások közül, 81 százalékuk azonban még soha nem élt ilyesmivel. A lakosság több mint a fele, 57% pedig nyitott lenne további információkra ezzel kapcsolatban. Beruházások esetében is az elsődleges szempont a megtakarítás lehetősége volt, a környezetvédelem nem volt prioritás. Akik azonban már fektettek zöld megoldásokba, általában elválaszthatatlannak látják a kettőt.

A kutatás egyértelműen rámutatott arra, hogy a lakosság gondolkodását, fenntarthatóságot szolgáló döntéseit leginkább a megtakarítási lehetőségek iránti érdeklődés befolyásolja. A nyitottság és a további információk iránti igény egyértelműen jelen van, így a fenntarthatóság és a pénzügyek közötti kapcsolat tudatosítása a jövőben is a Családi Zöld Pénzügyek Program alapvető célja lesz.

Borítókép: Getty Images