A Portfolio minden hónapban megkérdezi a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Ezúttal nyolc alapkezelő legfrissebb elemzése alapján néztük meg, hogy mibe fektetnének a profik, hogyan súlyozták át a befektetéseiket, és hogy a döntéseik mögött milyen gazdasági vagy egyéb okok húzódnak. Az eredeti cikkekben külön-külön elolvashatóak a részletes kifejtések, elemzésünkben rövid összefoglalást adunk a legfontosabb tényezőkről.
Ne hagyd el addig az oldalt!
A cikk a Portfolión 2026. június 30-án megjelent, a Gránit, az OTP, a K&H, az Amundi, az MBH, az Eurizon, a Hold és az Apelso alapkezelők modellportfólióit bemutató cikksorozat alapján készült. Az eszközallokáció csupán tájékoztató jellegű, nem minősül befektetési tanácsadásnak.
Először megnéztük, hogy 2026. június 30-i állás szerint milyen főbb befektetési eszközök között milyen arányban osztják meg a pénzt a hazai alapkezelők:
| Alapkezelő | Részvény | Kötvény | Alternatív befektetés | Pénzpiaci |
|---|---|---|---|---|
| Gránit | 24,5% | 20,0% | 54,0% | 1,5% |
| OTP | 20,0% | 32,0% | 30,0% | 18,0% |
| K&H | 47,0% | 51,0% | 2,0% | 0,0% |
| Amundi | 25,0% | 70,0% | 0,0% | 5,0% |
| Erste | 15,0% | 70,0% | 11,5% | 3,5% |
| Eurizon | 35,0% | 31,0% | 10,0% | 24,0% |
| HOLD | 45,0% | 15,0% | 15,0% | 25,0% |
| MBH | 40,0% | 20,0% | 25,0% | 15,0% |
Forrás: Portfolio, 2026.06.30.
Ami rögtön szembetűnik, hogy nagyban eltérnek az arányok, tehát nem lehet azt mondani, hogy lenne objektív befektetői igazság, mindenki kicsit mást tart jobb befektetésnek, vagy úgy is mondhatjuk, hogy más szemléletet képviselnek. A legnagyobb részvénysúlyt a K&H, a HOLD és az MBH tartja a fiktív portfólióban. Két kifejezetten kötvénydomináns modellportfólió is van: az Amundi és az Erste is 70%-ot tartana kötvényben.
Az alternatív befektetéseknél a Gránit lóg ki a mezőnyből: 54%-os alternatív súllyal számolnak. Ez jóval magasabb, mint az OTP 30%-a vagy az MBH 25%-a. A másik véglet az Amundi, ahol 0% az alternatív eszközök aránya. Emiatt az Amundi modellje klasszikusabb kötvény-részvény portfóliónak tűnik, míg a Gránit modellje sokkal inkább alternatív eszközökre épül. Alternatív befektetés alatt egyébként olyan eszközöket értünk, mint az ingatlanalapok, az árupiaci eszközök, az arany, a nyersanyagok, a hedge fund/abszolút hozamú stratégiák vagy akár a kriptoeszközök. Szerepe általában a diverzifikáció: olyan hozamforrást adhat, ami nem feltétlenül mozog együtt a részvény- vagy kötvénypiacokkal.
Pénzpiaci eszközöknél a HOLD és az Eurizon emelkedik ki: 25%, illetve 24% a pénzpiaci súlyuk. Az OTP-nél is magas, 18% a pénzpiaci rész, ami illeszkedik ahhoz, hogy alacsonyan tartják a részvénysúlyt. A másik véglet a K&H, ahol 0% a pénzpiaci kitettség, vagyis a portfólió gyakorlatilag teljesen kötvényben, részvényben és minimális alternatív eszközben áll. A pénzpiaci befektetések rövid futamidejű, alacsony kockázatú, likvid eszközök, mint amilyen a készpénz, a bankbetét, a rövid lejáratú állampapír, a diszkont kincstárjegy vagy a pénzpiaci alap. Szerepe általában az, hogy a portfólióban legyen gyorsan mozgósítható, viszonylag stabil rész, ami csökkenti az árfolyam-ingadozást.
Hogyan változott az alapkezelők befektetési stratégiája egy hónap alatt?
Turbulens időket élünk, ahogy mondani szokták, egy hónap alatt is sok minden változhat a világban. A hazai alapkezelők többsége ezért júniusban változtatott a modellportfóliója összetételén májushoz képest, vagyis átsúlyozták az eszközöket, és a döntést meg is indokolták, amiből kisbefektetőként is sokat lehet tanulni – például megfigyelhető, hogy az átcsoportosítás is általában csak 2–5% körüli, ritka a teljes irányváltás.
A HOLD végezte a legnagyobb átrendezést: a pénzpiaci eszközök súlya 5%-ról 25%-ra nőtt, a kötvény 20%-ról 15%-ra csökkent, a részvény 40%-ról 45%-ra emelkedett, az alternatív befektetések súlya pedig 35%-ról 15%-ra esett. Az alternatív kategórián belül a kripto 20%-ról 0%-ra csökkent; ez a leglátványosabb egyedi változás az összes alapkezelő között. A HOLD a változásokat az AI körüli őrülettel és a Nasdaq május–júniusi erős emelkedésével köti össze. Balásy Zsolt szerint a Nasdaq-short lehet az egyik legjobb fogadás, akár hagyományosabb szektorok long pozíciójával párosítva. A kriptokitettség drasztikus csökkentését pedig azzal indokolja, hogy mintha elfogyott volna a lelkesedés a kriptók iránt. A részvényeken belül továbbra is az értékalapú befektetések dominálnak a növekedési részvényekkel szemben.
Az MBH egyáltalán nem változtatott a modellportfóliója összetételén, és a devizakitettsége 100%-ban forintot jelent. Az MBH mégis jelzi, hogy az óvatosság indokolt az infláció és a jegybanki válaszok bizonytalansága miatt. Kötvényoldalon a 30 éves amerikai és német hozamcsökkenést túl optimistának tartják, ezért a fejlett piacokon inkább az 5–10 éves szegmensre fókuszálnának. A hazai hosszú duráció egy részét régiós kötvénypiacokra allokálnák át, részvényoldalon pedig a közepes részvénykitettséget megtartva inkább ciklikus európai részvényeket preferálnának.
Az OTP-nél nagy mozgás a kötvény és pénzpiaci eszközök között történt: a kötvénysúly 40%-ról 32%-ra csökkent, miközben a pénzpiaci eszközök aránya 10%-ról 18%-ra nőtt. A kötvényen belül a hazai kötvény 15%-ról 12%-ra, a nemzetközi kötvény 25%-ról 20%-ra csökkent. Ennek két fő oka van: egyrészt a nemzetközi kötvénypiac jól teljesített, ezért az OTP taktikai jelleggel csökkentette a nemzetközi kötvénykitettségét, lezárva a korábban felvett lengyel és német pozíciókat. Másrészt a hazai hozamgörbe már sok optimizmust árazott be, miközben a fiskális kockázatok nőhetnek, ezért a hazai kitettséget is óvatosan csökkentették. Részvényoldalon továbbra is alacsony súlyt tartanak, főleg az AI-beruházások megtérülésével és a technológiai túlpozicionáltsággal kapcsolatos aggodalmak miatt.
A K&H-nál az eszközosztályok súlyai májusról júniusra egyáltalán nem változtak. Ez azért érdekes, mert a K&H mégis beszél portfólión belüli hangsúlyeltolódásról. A részvénykitettséget továbbra is enyhén semleges szint felett tartják, “strukturális növekedési sztorikra”, technológiai és pénzügyi szektorra fókuszálnak, de a technológiai szektorban csökkentették a kitettséget a korábbi kiemelkedő teljesítmény után. Kötvényoldalon a jó minőségű vállalati kötvények dominálnak, miközben az inflációkövető papírok súlyát csökkentették. Ezek a változások tehát nem a fő eszközosztályok között, hanem inkább a kategóriákon belüli allokációban jelennek meg.
A Gránit esetében a kötvénysúly 22,5%-ról 20%-ra csökkent, a részvénysúly 22%-ról 24,5%-ra nőtt. A magyar kötvénypiacon tapasztalt jelentős hozamcsökkenés után mérsékelték a hazai kötvénykitettségét, ezzel párhuzamosan növelték a fejlett és régiós részvénypiaci arányt, és a forint súlyának csökkentése mellett emelték a dollár- és eurókitettséget.
Az Erste esetében a részvényemelés teljes egészében a fejlett piaci részvényeknél látszik: ezek súlya 8%-ról 10%-ra nőtt. A kötvénycsökkentés a hazai kötvényeknél jelent meg: 44%-ról 42%-ra mérséklődött a súly. Az Erste azzal indokolja a részvénysúly kis emelését, hogy rövid távon nem számítanak érdemi negatív fordulatra a részvénypiacokon: a vállalati profitkilátások erősek, a technológiai beruházási hullám pedig még támogatja a növekedést. Ugyanakkor az úgynevezett „tech-inflációra” is figyelmeztetnek: a félvezetők és memóriakapacitások szűkössége inflációs nyomást generálhat, ezért kötvényoldalon továbbra is inkább rövid és közepes futamidőket, illetve európai vállalati és feltörekvő piaci helyi devizás kötvényeket preferálnak.
Az Eurizonnál a változás a kötvényportfólión belül történt: a hazai kötvények kitettségét 3%-kal csökkentették, a nemzetközi kötvényekét ugyanennyivel növelték. Szerintük a globális kamatkörnyezet támogatóbbá vált, mert a Hormuzi-szoros tartósabb hajózhatósága olajáresést és az inflációs félelmek csökkenését hozta. Részvényoldalon ugyanakkor az AI-rali után óvatosság indokolt, de náluk ez nem kockázatcsökkentést jelent, hanem részvényen belüli szektorrotációt.
Az Amundinál a részvénycsökkentés teljes egészében a fejlett piaci részvényeknél látszik: ezek súlya 15%-ról 5%-ra esett. A kötvénynövelés leginkább a nemzetközi kötvényeknél jelenik meg: 15%-ról 25%-ra emelkedtek. Az Amundi szerint az energiaárak mérséklődése csökkentheti az inflációs nyomást, miközben egyes jegybankok még mindig túl szigorúan kommunikálnak; ez vételi lehetőséget teremthet bizonyos kötvénypiacokon. Ezért eurós kötvények vásárlásával emelték a fejlődő piaci kötvénykitettséget. Részvényoldalon a csökkenő energiaárak és javuló reáljövedelmi kilátások miatt inkább fogyasztással kapcsolatos szektorokra koncentrálnának.
Mit jelent mindez egy kisbefektető számára?
A nyolc cikk szakértői véleményeit kielemezve több tanulságot is megfogalmazhatunk.
- A könnyű hozamok időszaka lejárt. Sem a hazai állampapírokon, sem a technológiai részvényeken nem lehet már vakon, elemzés nélkül nagyot nyerni. A magyar kötvények sokat mentek, a profit egy részét a profik is elkezték realizálni (vagyis eladták a kötvényeik egy részét).
- Az AI iránti vak bizalomnak vége. A K&H a technológiai szektorban csökkentette a kitettségét az elmúlt időszak kiemelkedő teljesítménye nyomán, vagyis eladtak részvényeket, és realizálták a hozamot. Mások rotálnak (Amundi, Eurizon) vagy egyenesen szembefordulnak a szektorral (OTP, HOLD).
- A hazai alapkezelők többsége (az MBH kivételével) egyetért abban, hogy a mostani erős forintárfolyam kiváló lehetőséget biztosít a devizaháttér (euró, dollár) tudatos építésére és a portfólió több lábra állítására.
- A diverzifikáció most kulcskérdés: mivel nincs egységes irány a szakértők között sem, a legjobb védekezés a megfontolt megosztás. Ezúttal se egyetlen eszközosztálytól vagy piactól kell várni a csodát.
Add meg adataidat, és ingyenes segítséget kapsz megtakarításaidhoz! A money.hu partnere, az Equilor elismert befektetési szakértője fog hívni téged.
Hogyan segít neked az Equilor szakértője?
- megválaszolja a kérdéseidet
- tájékoztat a piacon elérhető aktuális befektetésekről
- bemutatja az infláció feletti hozamokat kínáló lehetőségeket
Ne hagyd el addig az oldalt!
