A szerző az Equilor Befektetési Zrt. pénzügyi innovációs vezetője, több évtizedes tapasztalattal rendelkező pénzügyi szakember. A cikk a szerző személyes szakmai véleményét tükrözi.
Alapjaiban változott meg a befektetési helyzet az elmúlt két-három évben. Úgy tűnik, végleg lezárult az alacsony kamatú hitelek korszaka, ami a befektetők szempontjából egyáltalán nem jelent rosszat. Elemzésemben összegyűjtöttem, milyen befektetési lehetőségek közül választhatsz ebben az új korszakban, ha 5-10 millió forintod van erre a célra.
Hosszú éveken, sőt több mint egy évtizeden keresztül velünk voltak az extrém alacsony kamatok, amik azt eredményezték, hogy kockázatmentesen gyakorlatilag lehetetlen volt érdemi hozamot elérni. Bármilyen értéknövekedéshez magasabb kockázatvállalásra volt szükség. Általában azok, akik rendelkeztek némi pénzügyi ismerettel, bátrabban fordultak a részvénypiacokhoz, ahol kétségtelenül sikeres időszak volt a 2010 és 2020 közti évtized.
Aztán ismét jelentős változások következtek, és a világjárvány, majd a háború okozta energiaválság hirtelen egy új problémát hozott elő, mégpedig az inflációt.
Ez az az időszak, amikor sem a bankban egyszerű folyószámlán, sem otthon, a fiókban vagy széfben tartott készpénz nem szerencsés. Ezzel ugyanis nagyon jelentős hozamról mondasz le, és emellett az infláció eredményeként az így tárolt pénzeszközök vásárlóereje folyamatosan csökken.
A jegybankok felismerték, hogy nem tarthatóak tovább az alacsony kamatok, mert a pénzromlás komoly veszélyt jelent a gazdaságra, ezért határozott kamatemelésekkel próbálták meg letörni az inflációt. Ennek viszont egyenes következménye lett, hogy már nem nulla százalékos vagy esetleg az alatti kockázatmentes hozamokról beszélhetünk, hanem sok esetben 4-5 vagy bizonyos országokban akár 16 százalékosról.
Ez pedig kifejezetten jó hír a pénzüket befektetni kívánóknak, hiszen ezúttal jóval nagyobb választék adódik a magas hozamú befektetésekből. Már csak egy kérdés maradt: a jelentősen megnövekedett inflációt is felül lehet múlni egy jól megválasztott befektetéssel?
Nézzük sorban, hogy milyen lehetőségek vannak, és milyen portfólió az, amivel akár ez a kihívás is teljesíthető.
Magyar állampapírok
Ha már infláció, akkor a befektetések közül elsőként érdemes beszélni a Prémium Magyar Állampapírról, vagy rövid nevén PMÁP-ról, amelynek éppen az a szerepe, hogy változó kamatozásával az inflációt igyekszik követni, vagyis az lenne a cél, hogy a pénzromlást tudja ellensúlyozni. Ennek többé-kevésbé meg is felel, de a speciális konstrukció miatt érdemes a részletekben is elveszni, hogy megérthesd, hogyan lesz több pénzed a legvégén.
A jelenleg futó konstrukciókból két határidő között választhatsz: az egyik 4 éves, a másik 7 éves lejáratú. Nagyon fontos azonban megjegyezni, hogy az állampapírok, illetve kötvények esetében egyáltalán nem arról van szó, mint egyes banki lekötéseknél, hogy a lejáratig nem nyúlhatsz a pénzedhez, vagy esetleg az összes kamatot elveszítenéd, ha fel kell törni a befektetést. Sőt, ezek az eszközök sokszor folyamatos likviditással rendelkeznek, ami azt jelenti, hogy bármely pillanatban eladhatóak kisebb költség mellett.
A most elérhető PMÁP-oknál a 4 éves konstrukcióban 0,75% az extra hozam, vagyis prémium, amit az infláció felett fizet, míg a 7 éves megoldásnál ugyanez 1,5%.
Mit is jelent az inflációkövetés PMÁP-nál?
Az infláció kiszámítása ezeknél az eszközöknél úgy történik, hogy minden esetben az előző teljes naptári év átlagos inflációját veszik alapul, és a következő teljes évben ennek megfelelő kamatot fizet az értékpapír. Ez 2022 alapján, a most futó évben 14,5%-os éves átlagos infláció, ami alapján
a 4 éves PMÁP 15,25%-ot, a 7 éves pedig 16%-ot fizet. Ez egy 5 milliós befektetésnél közel 800 ezer forintot jelent egy év alatt, ami már elég nyomós érv amellett, hogy foglalkozz vele néhány órát.
De felmerülhet benned a kérdés: hogyan érheted utol a 25%-os inflációt, amikor az inflációkövető állampapír is maximum 16%-ot fizet?
A Prémium Magyar Állampapír olyan típusú értékpapír, ami lassan követi a piaci változásokat. Hiszen egy márciusi sorozat esetén például azt tapasztalhatjuk, hogy márciusban indul el az előző év átlagos inflációjához kötött kamatszámítás, és egészen következő márciusig tart. Vagyis az idei (a tavalyinál várhatóan magasabb) átlagos inflációs érték számítása 2024 márciusában indul, és a kamat kifizetése csak 2025 márciusában történik meg. Addigra az infláció már várhatóan lényegesen alacsonyabb lesz, ezért
feltételezhetjük, hogy 3-4 éves távlatban ezzel a típusú értékpapírral elérhetsz az átlagos inflációnál magasabb hozamot.
Az inflációkövető állampapír a jelenlegi magas értékeivel minden kétséget kizáróan jó befektetési eszköz. Ugyanakkor éppen az előbb említett lassúsága miatt rövid távon akár ennél is vonzóbb befektetéseket lehet találni, amíg a kamatkörnyezet ilyen magas.
Magyar Államkötvények (MAK)
Léteznek például olyan Magyar Államkötvények (MAK), melyek szintén változó kamatozásúak, de a változásokat nem csak évente egyszer rögzítik, hanem minden negyedévben, mégpedig a 3 hónapos BUBOR kamat szintjéhez rögzítve. Ilyen típusok a 2027/B vagy a 2029/B, amelyek, szemben a PMÁP-pal, mindenki (magánszemélyek, cégek, intézmények) számára elérhető államkötvények, vagyis a likviditásuk is valamivel nagyobb, így még inkább igaz rá, hogy bármikor vásárolhatóak és eladhatóak a lejárattól függetlenül.
A cikk készítésének pillanatában a 3 hónapos BUBOR értéke 16,31%, vagyis ez az értékpapír akár az idei évre vonatkozó PMÁP-nál is többet fizethet. Persze szem előtt kell tartani, hogy amint elindul a kamatcsökkenés, akkor a kamat is gyorsan fog reagálni, hiszen 3 havonta újraárazódik.
Az államkötvények közül fontos kiemelni a hosszabb lejáratú kötvényeket. Itt természetesen valamivel alacsonyabb hozamok érhetőek el, mint a rövidebb kötvények esetén, hiszen a várakozás általánosságban az, hogy az infláció csökkenésével a jegybank is enyhíteni tud majd a mostani magas kamatszinteken. Ennek ellenére egy 4 éves államkötvény még mindig 10 százalék körüli hozamon forog, míg 10 éves időtávon 8 és fél százalékos hozammal vásárolhatóak a magyar államkötvények.
Ezek a hosszú lejáratú értékpapírok – ismét hangsúlyozva, hogy a magas likviditás miatt bármikor eladhatóak – attól válhatnak izgalmas befektetéssé, ha az irányadó kamatok és ezáltal a piac által várt hozamok is csökkenni kezdenek. Amennyiben az infláció jelentős letörése valóban sikerül a 2023-as év végére, vagy akár a következő év elejére, akkor a jegybank akár nagyobb mértékben is csökkentheti az alapkamatot, és ez magával hozhatja a teljes hozamgörbe lefelé tolódását. A hozamok csökkenése ezeknek az államkötvényeknek az árfolyamának emelkedését jelentik, mégpedig olyan mértékben, ami teljes hátralévő futamidőre módosítja az elérhető hozamot.
Vagyis egy 1%-os csökkenés a hozamgörbében egy 10 éves államkötvény esetén közel 10%-os árfolyam-emelkedést jelent.
Ez pedig azt eredményezi, hogy a jó időpontban megvásárolt hosszú lejáratú kötvényeken akár a hozamánál lényegesen nagyobb nyereséget is elkönyvelhet a befektető, hogy ha néhány éven belül egy nagyobb kamatcsökkenést követően értékesíti azt.
De, általában, ha nagyot lehet nyerni, akkor veszíteni is lehet, mondja a tapasztalt befektető. Igaza is van. Abban az esetben, ha a hozamok a mostani szintről még tovább emelkednének, akkor ez a számítás a másik irányba is igaz lenne, vagyis 1% hozamemelkedés esetén egy 10 éves államkötvénynél közel 10%-os árfolyamcsökkenés következne be. Viszont, ha nem adod el az értékpapírt, akkor ez csak az átértékelésben és portfólió értékében jelenik meg.
Ha befektetőként a lejáratig, vagy ahhoz egészen közeli időpontig megtartod a hosszú kötvényeket, akkor tényleges veszteség nem keletkezik.
A 8,5 százalékos hozammal megvásárolt 10 éves kötvény összességében az éves átlagos 8,5 százalékos hozamot biztosítani fogja, amennyiben a lejáratig megtartja a befektető.
Add meg adataidat, és ingyenes segítséget kapsz megtakarításaidhoz! A money.hu partnere, az Equilor elismert befektetési szakértője fog hívni téged.
Ne hagyd el addig az oldalt!
Diszkont Kincstárjegy (DKJ)
Sokan gondolkoznak még az úgynevezett Diszkont Kincstárjegyek (DKJ) vásárlásában is, aminek talán legnagyobb előnye a rugalmasság és a rövid távú likviditás. Ezek szigorúan éven belüli értékpapírok, melyeket diszkontértéken bocsátanak ki, és lejáratkor fizetik ki a névértéket, aminek eredményeként a befektető a hozamot realizálni tudja. Ezek forgalma gyakorlatilag folyamatos, és elég szűk vételi-eladási marzzsal kereskedhetőek, vagyis akár nagyon rövid időszakra is effektív hozamot produkálhatnak a befektetőknek. Ugyanakkor ezek hozamszintje jelenleg valamivel alatta van az előbbi két konstrukciónak, tehát a rugalmasságnak az az ára, hogy a 16% körüli értékek helyett itt most 14-15% körüli éves hozamok mozognak. Persze még ez is lényegesen jobb, mint a fiókban tartott pénz.
Részvények
Két fontos tényező van, amit érdemes figyelembe venni a részvénypiacoknál. Az első, hogy ilyen magas hozamkörnyezetben, ahol 16 százalékos kockázatmentes kamatok érhetőek el, nehéz versenyképes részvénypiaci befektetést találni. Természetesen egy-egy jól kiválasztott részvény esetén ennél lényegesen magasabb hozam lehetőségével is találkozhatsz, ugyanakkor a kockázat is sokkal magasabb.
Érdemes alaposan mérlegelni, hogy a biztos 16 százalék helyett értékes opciónak tűnik-e egy bizonytalan 30 százalék.
Annak ellenére, hogy minden jegybank és kormány azon dolgozik és próbálja finomhangolni a monetáris és fiskális politikáját, hogy ne legyen recesszió, ennek a réme továbbra is ott lebeg a világgazdaság számos országában. Ez pedig olyan hatásokat válthat ki, ami miatt a részvénypiacon is érkezhet egy újabb eladói nyomás, és átértékelődhetnek a mostani árfolyamszintek. Ez a másik fontos tényező.
Ingatlanbefektetés
Egy fontos befektetési eszköz, amihez az utóbbi években rendre hasonlítanunk kell a befektetések hozamát, az az ingatlanpiac. Itt az elmúlt évtizedekben szinte csak jól lehetett járni, hiszen olyan mértékű áremelkedés volt, ami a legtöbb befektetési lehetőséget megverte.
Ugyanakkor az adatok azt mutatják, hogy 2023 első negyedévében már nominális értéken is elkezdtek csökkeni az ingatlanárak, köszönhetően annak, hogy a magas kamatok miatt jóval nehezebb kedvező lakáshitelekhez jutni még akkor is, ha állami családtámogatások (CSOK, Babaváró) segítenek ebben.
A kereslet összességében nagyon jelentősen visszaesett, és ezért az eladók kénytelenek egyre inkább engedni az árakból. Nagy kérdés, hogy ez egy kisebb trendforduló vagy csak átmeneti fékeződése az áremelkedési lendületnek, de látva a jegybank kommunikációját, illetve a reálkeresetek most már egyre inkább kimutatható csökkenését, véleményem szerint az ingatlanár-csökkenés hosszabban kitarthat. Ha nem is lesznek látványosan olcsóbbak az ingatlanok, érdemi növekedésre akkor sem lehet számítani a következő egy-két évben.
Befektetési arany
Gyakran kerül szóba mostanában az aranybefektetés lehetősége, amely megoldható fizikai arany megvásárlásával, vagy akár aranyba fektető befektetési alapokon keresztül.
Kétségtelen, hogy a nemesfémnek alapvetően kedvez a magas inflációs környezet, hiszen ez általában támogatni szokta az arany árfolyamának emelkedését, illetve szintén pozitív teljesítmény várható, hogy ha a recesszió valóban beköszönt az Egyesült Államokban. Ha ez a kettő esetleg hosszabb ideig együtt jelenne meg, akkor az kifejezetten kedvező környezet lehet az arany árfolyamának emelkedésének.
A jelenlegi, 2000 dollár körüli árfolyamról sokan várják, hogy a korábbi történelmi rekordokat is megdöntve (2075$) új csúcsra futhat az idei évben, de a kulcs itt is a kockázat és hozam mérlegelésében rejlik.
Ahhoz, hogy a PMÁP 16 százalékos idei növekedését elérd aranyban – az egyszerűség kedvéért figyelmen kívül hagyva a dollár forinttal szembeni árfolyamváltozását –, 320 dollárral kellene emelkednie az árfolyamnak.
Vagyis 2400 dollár körüli aranyértéknél mondhatnád azt, hogy már jobb hozamot értél el, mint a magyar inflációkövető PMÁP-pal. Ebben pedig igen nagy kockázat rejlik, és simán benne van, hogy a 2400 helyett 1800 lesz az árfolyam, és akkor jelentős veszteséget kell elkönyvelned.
Mibe fektetne egy szakértő?
Mindezek figyelembevételével ha most kellene megválaszolni, hogy milyen elemeket választanék egy 10 millió forintos befektetési portfólióba, akkor
- 50 százalékban inflációkövető Prémium Magyar Állampapírt,
- 30 százalékban 1 éves Diszkont Kincstárjegyet
- és 20 százalékban 8 éves államkötvényt (itt még 9% feletti hozam érhető el) tennék a portfólióba,
azzal a kitétellel, hogy amikor a jegybank meglépi az első kamatcsökkentést, akkor a Diszkont Kincstárjegyet is valamilyen hosszabb kötvényre cserélném.
Amennyiben a következő fél évben bekövetkezne a recessziótól való félelem miatt egy nagyobb részvénypiaci esés, akkor gondolkodnék el egy részvényportfolió összeállításában, maximum a befektetett tőke 50 százalékáig, de könnyen lehet, hogy ebben az esetben egy új, hasonló témájú cikknek kell majd megszületnie, hogy pontosan mit is érdemes vásárolni az adott helyzetben.
Add meg adataidat, és ingyenes segítséget kapsz megtakarításaidhoz! A money.hu partnere, az Equilor elismert befektetési szakértője fog hívni téged.
Hogyan segít neked az Equilor szakértője?
- megválaszolja a kérdéseidet
- tájékoztat a piacon elérhető aktuális befektetésekről
- bemutatja az infláció feletti hozamokat kínáló lehetőségeket
Ne hagyd el addig az oldalt!
A jelen honlapon található információk és kiadványok a szerző(k) személyes szakmai véleményét tükrözik. A szerző(k) a kiadványt munkakörükön kívüli személyes szakmai tevékenység keretében készítette/ék és nem értelmezhető az Equilor Zrt., vagy a honlap üzemeltetőjének vagy egyéb szervezet hivatalos álláspontjaként, ezért ezek a kiadványért, az abban foglalt információkért való felelősséget kizárják.
A kiadvány, a honlapon megjelenő információk nem értelmezhetők a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek. 8. pontja szerinti befektetési elemzésként és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadásként. A kiadvány és a benne foglalt információk marketingközleménynek minősülnek és nem a befektetési elemzés függetlenségének előmozdítását célzó jogi követelményeknek megfelelően készültek, egyúttal nem vonatkozik rájuk a befektetési elemzés terjesztését, közzétételét megelőző ügyletkötésre vonatkozó tilalom.
Jelen kiadvány, abban foglalt információk sem önmagában, sem részben nem képeznek ajánlatot, vagy felhívást semmilyen pénzügyi eszköz jegyzésére, vagy megvásárlására, tartására, értékesítésére és sem maga a kiadvány, sem annak bármely tartalma nem tekinthető semmilyen szerződéskötésre, vagy kötelezettségvállalásra történő ösztönzésként, így az ebben szereplő információk csak saját felelősségre használhatók fel. A szerző(k) nem vállal(nak) felelősséget arra, hogy a dokumentumban megfogalmazott előrejelzések és kockázatok a piaci várakozásokat tükrözik és azok a valóságban is beigazolódnak.
A dokumentumban foglalt számszerű adatok kizárólag tájékoztató jelleggel bírnak, csak a szerző(k) adott időpontban kialakított véleményét tükrözik és későbbi módosítás tárgyát képezhetik.
A szerző(k), a honlap üzemeltetője nem vállal felelősséget a kiadvány, az abban foglalt információk aktualizálására.
A kiadványban deklarált tájékoztatások kapcsán nem kerültek figyelembevételre az egyes, dokumentumhoz hozzáférő befektetők pénzügyi ismeretei, egyedi befektetési céljai, kockázatvállaló képessége.
Bármely befektetési döntés meghozatala szükséges és javasolt az adott befektetés alkalmasságának és megfelelőségének adott befektető szempontjából történő egyedi személyreszabott vizsgálata, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések meghozatala előtt tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!
A dokumentum, vagy annak tartalmának ilyen felhasználásából, illetve azzal összefüggésben bármely más módon keletkező esetleges veszteségekért a szerző(k), Equilor Zrt., a honlap üzemeltetője felelősséget nem vállal.
