Örök kérdés, hogy mikor kell állampapírt és mikor államkötvényt mondani: mi a különbség, mikor melyik a helyes? Valójában az elnevezés kevésbé fontos: még az állami oldalak sem következetesek ebben. Ami igazán számít, az az egyes állampapírok közti eltérés, ami az árfolyamkockázatban mutatkozik meg.
Az állampapír és az államkötvény szinonimái egymásnak, mert minden állampapír egy kötvény, vagyis hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. Hogy épp melyik elnevezést használják, az az értékpapír célpiacán és típusán múlik:
állampapírnak általában azokat hívják, amiket a lakosság számára értékesítenek, míg az államkötvényeket leginkább cégek, intézmények, szervezetek, jogi személyek veszik, ennek ellenére a lakosság is hozzájuthat.
Ez eddig akár felesleges bonyolításnak is tűnhet, de az eladási és visszaváltási árfolyamokon keresztül érthetővé válik majd, miért jelzik a kettő közti különbséget azzal, hogy eltérő elnevezést használnak.
Állampapírok tulajdonosi megoszlása, valamint forint- és devizahitelek
forrás: ÁKK (2024.05.31.)
Lakossági állampapírok
A jelenleg is forgalmazott lakossági állampapírok közé a Prémium Magyar Állampapír (PMÁP), a Bónusz Magyar Állampapír (BMÁP), a Fix Magyar Állampapír (FixMÁP), a Magyar Állampapír Plusz (MÁP Plusz), a Kincstári Takarékjegy (KTJ), az Euró Magyar Állampapír (EMÁP) és a Babakötvény (BABA) tartozik. Máris adódik egy kivétel, mert a Babakötvény nevében ugyan ott a kötvény, mégis egy lakossági állampapír, míg a BMÁP-ot korábban úgy hívták, hogy Bónusz Magyar Államkötvény (BMÁK). Ebből is látszik, hogy az elnevezésekben az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) sem követ szigorú szabályokat.
Amikor lakossági állampapírt vásárolsz, akkor a névértéket, vagyis a tőkét fizeted ki, illetve az utolsó kamatfizetés óta felhalmozott kamatot, amit a következő kamatfordulókor visszafizetnek neked.
Ha mondjuk a BMÁP 2027/N sorozatát vennéd meg, akkor a WebKincstáron és a MobilKincstáron kívül az állampapír.hu-n is megtalálod a kincstári árfolyamjegyzést, ahol érdekes módon a Magyar Államkötvények fül alatt találod meg a BMÁP, a PMÁP és számos egyéb lakossági állampapír árfolyamát is:
Forrás: allampapir.hu, 2024.07.02.
Hogy a Kincstár mennyiért adja el az adott állampapírt, azt az eladási sorban tüntetik fel. A 100 százalékos eladási nettó árfolyam azt jelzi, hogy az állampapírt teljes áron kapod meg. Erre rárakódik a felhalmozott kamat (0,8603%). A kettő együtt adja ki a bruttó eladási árfolyamot, ami alapján ténylegesen fizetni kell az állampapírért. Kamatfizetéskor az adott periódusra járó teljes kamatot kifizetik, amiben ez a 0,8603%-os felhalmozott kamat is benne lesz.
Példa: 1 millió forintot fektetsz be. A felhalmozott kamat 0,8603 százalék, tehát 1.008.603 forintot kell kifizetned. A névérték 1 millió forint lesz.
Forrás: allampapir.hu, 2024.07.02.
Ha a BMÁP-ot lejáratkor adod el, akkor 100%-os árfolyamon kapod vissza a tőkédet. Ha lejárat előtt adnád el, akkor a vételi nettó árfolyamot kell nézni, vagyis hogy a Kincstár milyen árfolyamon venné meg tőled. Ha itt az áll, hogy 99%, akkor az azt jelenti, hogy a névérték (tőke) 99 százalékát kapod vissza, ami megfeleltethető egy 1 százalékos visszaváltási díjnak. A felhalmozott kamatra ilyenkor is jogosult vagy, azt az árfolyam nem érinti. A kettőt összeadva megkapod a bruttó eladási árfolyamot, ami alapján kiszámolható a tényleges összeg, amit kifizetnek neked.
Példa: 1 millió forint 99 százaléka 990.000 forint. A felhalmozott kamat 0,8603 százalék, ami egymillióra vetítve 8603 forint. Összesen tehát 990.000 + 8603, azaz 998.603 forintot kapsz vissza eladáskor.
A lakossági állampapírok kiszámíthatóságot az adja, hogy a visszaváltási árfolyam stabil, és mindössze 0,5–1 százalék levonásra lehet számítani, amit a felhalmozott kamat könnyen kompenzál. A MÁP Plusz ráadásul díjmentesen visszaváltható minden kamatfizetést követő 5 munkanapban. Az árfolyamot nem a kereslet-kínálat, hanem a Kincstár határozza meg. A bankok ugyan sokszor rosszabb árfolyamon veszik vissza az állampapírokat, de a kincstári árfolyamtól ők is legfeljebb egy-két százalékkal térnek el. A lakossági állampapíroknál tehát nincs (vagy minimális) az árfolyamkockázat.
Államkötvények
A lakosság által is vásárolható, de elsősorban intézményi befektetőknek szánt állampapírok közé a Magyar Államkötvény (MÁK) és a Diszkont Kincstárjegy (DKJ) tartozik.
A Magyar Államkötvények fontos tulajdonsága, hogy a kamaton kívül a vételi és az eladási árfolyammal is számolni kell, emiatt önmagában a kamat becsapós lehet, mert az árfolyamkülönbség függvényében a tényleges hozam nagyban eltérhet tőle.
Az árfolyamot ezúttal is a WebKincstáron és a MobilKincstáron, valamint az állampapír.hu-n lehet megnézni a kincstári árfolyamjegyzés Magyar Államkötvények füle alatt, ahol nem árt tudni, hogy milyen sorozatnak keressük az árfolyamát. Legyen a példa kedvéért a 2029/A államkötvény:
Forrás: allampapir.hu, 2024.07.02.
A lakossági állampapírokhoz képest szembetűnő, hogy az eladási nettó árfolyam nem minden esetben 100 százalék, ennél például 81,6%. Ennek ilyenkor örülünk, mivel egy 100 százalékos névértékű állampapírhoz olcsóbban jutunk hozzá. Ugyanakkor az utolsó sorban, a 2026/H államkötvénynél olyat is láthatunk, amikor drágábban, 106 százalékos árfolyamon lehet csak megvenni. Ez azt jelenti, hogy egy 10.000 forintos 2026/H államkötvény 10.630 forintba kerül (plusz a felhalmozott kamat). Természetesen ennek is megvan az oka: aki többet hajlandó érte fizetni, az a magasabb hozam reményében teszi ezt.
Ha eladnád a 2029/A államkötvényed, akkor a vételi nettó árfolyam alapján a névérték 79 százalékát kapnád csak vissza: egy 10.000 forintos kötvényért 7931 forintot fizetnének (plusz a felhalmozott kamat).
Vagyis itt már nem csak egy 0,5-1 százalékos visszaváltási díjról beszélünk, hanem 20 százalékkal rosszabb áron tudod csak eladni. Előfordulhat az is, hogy a névértéknél többet fizetnek érte, épp a 2026/H esetében 104,94 százalék az árfolyam, de ez a kivétel: jelenleg az összes többi államkötvény visszaváltási árfolyama alacsonyabb 100%-nál. A negatív rekorder a 2041/A államkötvény: 59,71%-on áll a visszavételi árfolyama. A befektetők mégis 10 milliárd forint értékben vásároltak belőle áprilisban.
Ebből is látszik, hogy az államkötvényeknél már nem elég a józan észre hagyatkozni. Figyelembe kell venni, hogy milyen árfolyamon tudsz hozzájutni bizonyos államkötvényekhez, azok mekkora kamatot fizetnek, változó vagy fix kamatozásúak-e, milyen hozamkörnyezetre számítasz hosszú távon, és végül az is sokat számít, hogy milyen áron tudod majd eladni. Az árfolyam gyakran és sokat változhat.
Ezen kívül az államkötvények futamideje jellemzően hosszabb, mint a lakossági állampapíroké: 10-15-20 év is lehet. Természetesen a tényleges futamidő azon is múlik, hogy te mikor vásárolod meg. Vehetsz olyan államkötvényt is, ami ennél rövidebb időn belül lejár.
Ha megvárod a lejáratot, akkor biztosan megkapod a 100 százalékos névértéket, csak a hosszú futamidő miatt lehet, hogy nagyon sokat kell erre várni, és egyébként is lehet, hogy a jó befektetői döntés éppen az eladás lenne.
Diszkont Kincstárjegy
A Diszkont Kincstárjegy (DKJ) a Magyar Államkötvényekhez képest is különleges. A kincstárjegy kifejezés az egy évnél nem hosszabb futamidejű állampapírokat jelenti (az Egyéves Magyar Állampapír (1MÁP) régi neve Kamatozó Kincstárjegy (KKJ) volt), emellett a Diszkont Kincstárjegyet a mai napig zéró kupon állampapírnak is hívják, mert nincs kamata, csak hozama.
Ennek történelmi okai vannak: a korabeli, papír alapú állampapírok tartalmaztak egy szelvényt, amit kuponnak hívtak, ezen tüntették fel, hogy milyen kamatfizetési kötelezettsége van az államnak – ezután kellett adóznia a kötvény tulajdonosának. Olyan állampapírt szerettek volna kibocsátani, aminek a kamata adómentes, ezért a kincstárjegyekről ezt a kupont lehagyták. Mivel ezeknek hivatalosan nincs kamata, emiatt nem kellett kamatot sem fizetni utánuk.
A Diszkont Kincstárjegy úgy működik, hogy az állam olcsóbban, diszkontáron értékesíti, majd 3, 6 vagy 12 hónap elteltével teljes áron, 100 százalékos névértéken vásárolja vissza tőled. Ha például azt látod, hogy 94,50% egy DKJ árfolyama, akkor egy 10.000 névértékű kincstárjegyhez 9450 forintért juthatsz hozzá. Visszaváltáskor a névértéket, azaz a 10.000 forintot kapod vissza, így hiába nem kaptál érte kamatot, a hozamod így is 5,82% volt. Ma már az árfolyamnyereség után is adózni kell, ettől függetlenül a DKJ – a többi magyar állampapírhoz hasonlóan – kamatadó- és szocho-mentes.
Ha nem várod meg a DKJ lejáratát, és előbb adod el, az sem jár feltétlen veszteséggel: minden azon múlik, hogy a vételi és az eladási árfolyam különbözete pozitív vagy negatív-e. Ha a vételi nettó árfolyam 99,56%, és te 94,5 százalékért vetted, akkor ezen még így is kerestél, hiszen a 9450 forintos befektetésedből 9956 forintot vehettél ki. Ha viszont csak 93,77% az árfolyam, akkor csak 9377 forintot kapsz vissza, ami kevesebb, mint amennyit eredetileg befektettél.
A Magyar Államkötvényekkel ellentétben viszont a Diszkont Kincstárjegyeknél nem kell évekre előre gondolkozni, hiszen a futamideje legfeljebb egy év lehet, így az időtáv is jóval beláthatóbb. Emiatt ez biztonságosabban ajánlható lakossági befektetőknek is, ha tisztában vannak az árfolyam működésével.
Add meg adataidat, és ingyenes segítséget kapsz megtakarításaidhoz! A money.hu partnere, az Equilor elismert befektetési szakértője fog hívni téged.
Hogyan segít neked az Equilor szakértője?
- megválaszolja a kérdéseidet
- tájékoztat a piacon elérhető aktuális befektetésekről
- bemutatja az infláció feletti hozamokat kínáló lehetőségeket
Ne hagyd el addig az oldalt!
