Eddig több mint 35 ezren töltötték ki a Pénziránytű Alapítvány pénzügyi személyiségtesztjeit. Az eddig a felnőtteknek és az általános iskolás korú gyerekeknek rendelkezésre álló tesztek mellett most már a középiskolások is ellenőrizhetik pénzügyi szokásaikat. Az eddigi teszteredmények a pénzügyi nevelő munka eredményességét bizonyítják.

A nemzetközi pénzügyi kultúra felmérések azt mutatják, hogyan teljesít egy-egy ország a pénzügyi ismeretek, azok gyakorlati alkalmazása és a pénzügyi magatartás területén. Arról ritkábban esik szó, hogy melyek a pénzügyi tudatosság egyének szintjén megjelenő összetevői, mire érdemes odafigyelni, ha tudatosan akarjuk intézni mindennapi pénzügyeinket. Ezt a hiányt pótolják a Pénziránytű Alapítvány pénzügyi személyiségtesztjei, melyek most már három korosztály számára érhetőek el.

Hatásos az iskolai edukáció

Az eddigi eredmények elemzése rávilágít arra, hogy az iskolai pénzügyi nevelő munka hatására a diákok tudatosabban gondolkodnak a mindennapi pénzügyekről, mint a felnőttek.

Míg a felnőttek 84%-a ért el magas pontszámot a kiadások és bevételek egyensúlyának kialakítása területén, ugyanez az arány a mindennapi pénzügyekről tanuló általános iskolásoknál 90%, míg a középiskolás pilot eredmények 95%-ot mutatnak.

A takarékos megoldások is a gyerekek szemléletében jelennek meg jobban. Az általános- és középiskolások átlagpontszáma 15%-kal magasabb a felnőttek eredményénél. Egyedül mértéktartás területén teljesítenek jobban a felnőttek a diákoknál.

A többség a váratlan kiadásokra spórol

Hasonló kutatást végzet a CIB Bank a Takarékossági Világnap kapcsán, s ebből kiderül, hogy a többség a váratlan kiadásokra spórol. A megkérdezett, 18-59 éves felnőttek döntő többsége fontosnak tartja, hogy legyenek megtakarításai: 89 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy egyetért ezzel a megállapítással. A Z generáció tagjai között az átlagosnál is jóval erősebb a megtakarítások iránti igény:

  • náluk a teljesen egyetértők aránya 59 százalékot ért el,
  • miközben az X és Y generáció tagjainál 48,
  • a legidősebbeknél pedig csak 40 százalékot.

A felnőtt lakosság megtakarításait leginkább a tudatos pénzügyi tervezés motiválja.

A többség elsősorban azért szeretne megtakarításokkal rendelkezni, hogy váratlan kiadásait tudja fedezni

– ezt a válaszadók 55 százaléka említette.

Forrás: CIB Bank

A kutatás azt is vizsgálta, hogy a magyar családok mennyire gyakran és milyen összefüggésben beszélnek pénzügyeikről. 14 százaléknál napi rendszerességgel, további 33 százaléknál pedig hetente többször is előfordul ilyen alkalom. A nők és a fiatalabbak (20-39 évesek) gyakrabban vesznek részt ilyen beszélgetésekben otthon, mint az idősebbek: a 40 év alattiaknál például 70 százalék felett jár a pénzügyekről legalább hetente beszélők aránya. A megkérdezettek közel 20 százaléka viszont olyan háztartásban él, ahol csak elvétve – ritkábban, mint havonta – kerül elő a pénz témája a beszélgetések során.

A pénzzel kapcsolatos otthoni beszélgetések fő témája a pénz megfelelő beosztása

(ezt a válaszadók 61 százaléka említette), a pénz elköltése (47 százalék) és a lehetséges megtakarítások (46 százalék).

Forrás: CIB Bank

A zsebpénz az első lépés a pénzügyi tudatossághoz

Mennyire járul hozzá a gyermekek pénzügyi neveléséhez a zsebpénz intézménye? A kutatás szerint megosztottság tapasztalható ebben a kérdésben, a megkérdezettek fele valamilyen mértékben egyetért azzal, hogy a zsebpénz a gyermek pénzügyi nevelésének egyik legfontosabb eszköze, ám az állítással teljesen azonosulni tudók aránya csak 15 százalékot ért el. Figyelemre méltó, hogy leginkább az 50 év feletti generáció az, amelynek véleménye szerint egyértelműen fontos szerep jut a zsebpénznek ezen a téren. A megkérdezetteknek több mint a fele (57 százaléka) érdeklődne egy olyan megoldás iránt, aminek keretében elektronikusan lehetne kezelni a zsebpénzt.

Zsebpénz=készpénz

A gyermekkel rendelkezők 52 százalékának van olyan életkorban, illetve élethelyzetben lévő gyermeke, amikor (a válaszadó saját megítélése szerint) járna neki zsebpénz. Ebben a csoportban a szülők kétharmada nyilatkozott úgy, hogy ezt biztosítja a gyermekének. Itt viszont még mindig a készpénz a meghatározó forma, hiszen mindössze 35 százalékot tesz ki az elektronikus formákat igénybe vevők aránya. Az érintett szülők 74 százaléka megbeszéli gyermekével, hogy mire költheti a zsebpénzét, 28 százalék pedig azt is meghatározza, hogy mire költse el.

Borítókép: Getty Images