A vírus miatt a magyar zeneipar is padlóra került, kétrészes sorozatunkban utánajártunk, hány zenész élt a nulla százalékos gyorskölcsönnel, és hogy miért él torz kép az emberek fejében a zenészekről.

A koronavírus-járvány az idegenforgalmi szektoron kívül egyértelműen a zeneipart cibálta meg leginkább, így kíváncsiak voltunk arra, hogy miként élte meg az elmúlt bő egy évet egy zeneiparban élő házaspár. Kétrészes anyagunk első felében Lázár Tiborral, a Zagar és a DJ Bootsie trió dobosával beszélgettünk, júliusban pedig feleségével, a dalszövegíró Major Eszterrel készült interjút közöljük.

A zenészeknek meg kellett húzni a nadrágszíjat

„Legalább annyira megviselt minket lelkileg ez az egész, mint anyagilag. Mi több lábon állunk a zeneiparon belül, így nem feltétlen a pénzügyi bizonytalanság volt a legszörnyűbb része a járványnak, hanem hogy nem volt egy dátum, hogy mikor lesz vége” – mondta Lázár Tibor. A zenész szerint az idei, igazán szigorú tavaszi lezárást már mindenki sokkal rutinosabban vette a szakmából, próbált azokra a dolgaira fókuszálni, amelyek megmaradtak. Neki ilyen volt az alkalmazott zeneírás és ilyen volt a doboktatás is, amelyet részben tovább tudott vinni online formában. A tanítványainak körülbelül a 60 százaléka maradt meg – nekik volt otthon dobfelszerelésük, és anyagi lehetőségük arra, hogy folytassák a fejlődést. „A zenészeknek nagyon meg kellett húzni a nadrágszíjat, az első amit szüneteltettek, az a tanulás volt. Nem mindenki tudott pénzt áldozni arra, hogy tovább képezze magát a saját hangszerén” – mondta Tibor.

Egyelőre jól jön a fáziskésés

Arra a kérdésre, hogy mennyire kellett spórolni, azt mondta, a feleségével ők nem egy tipikus példa, ugyanis Major Eszter dalszövegíróként a jogdíjakból szerzi bevételeinek jelentős részét, ennek kifizetésében pedig most jól jött, hogy a szerzői jogdíjakat egy éves fáziskéséssel utalják (erről bővebben majd cikkünk második részben olvashattok – a szerk.). A Zagar dobosa szerint a dalszerzők és szövegírók most júniusban (és az idei lezárások miatt majd jövő júniusban) fogják igazán érezni, hogy mit jelent valójában a pénztárcájuknak a koncertstop. 

A spórolás eleinte nem volt nehéz, hiszen nem kellett benzinre költeni, mert mindenki otthon maradt, és utazásra sem ment el pénz, mert utazni sem lehetett. Ugyanakkor a családi költségvetés mellett a zenekarira is fókuszálni kellett, ugyanis egy bandának akkor is vannak költségei, ha semmit sem csinál. Ilyen például a próbaterem, amit akkor is fizetni kell, ha éppen nem gyakorolnak benne. Ezt pedig felmondani nem lehet csak úgy, hiszen olyan várólisták vannak, hogy lehet, hogy éveket kell várni, hogy az ember megfelelő próbateremhez jusson.

„Menjetek kapálni!”

Amikor tavaly márciusban gyakorlatilag az egész zeneipar leállt, és a zenészek állami – vagy legalábbis valamilyen szervezett – segítséget kértek, elképesztő hozzáállással találkoztak az emberek részéről. Az internet népe indokolatlan siránkozásnak találta a zenészek segélykiáltását, pedig hazánkban több tízezer embert érintett a zeneiparban a koncertstop. Nemcsak az előadók, hanem a hang- és fénytechnikusok, a roadok, sofőrök munkája veszett el. A legtöbbször elhangzott kritika az emberek részéről az volt: „na most végre ti is megtudjátok, milyen az igazi munka, menjetek el kapálni!”. Lázár Tibor sejti miért van ez. „Nagyon torz kép van az emberek fejében a zenészekről. A filmekben azt látják, hogy sportautókkal száguldoznak Malibun, a koncertezés nem munka, hanem fürdőzés a rivaldafényben, a koncertek után modellekkel az ágyban ébrednek a rocksztárok, és koktélt isznak reggelire az ötcsillagos szálloda teraszán. Aki ismert, annak sok pénze van – ez a vélekedés a zenészekről”.

Fotó: Dancs Enikő Bianka

Külföldön sincs ez így, de itthon aztán pláne nem. Azt kevesen tudják például, hogy az elmúlt évtizedben népszerű tehetségkutatós előadók gázsijából évekig nem túl sok marad, miután a tévécsatorna és a lemezkiadók levonják a maguk részét.  

Nem sokan éltek a gyorskölcsönnel

Februárban jött egy vékony mentőkötél, a kormány bejelentette, hogy elindul a nulla százalékos újraindulási gyorskölcsön, amely tíz évre 10 millió forintos hitelt biztosít azoknak a vállalkozásoknak, amelyek olyan területen dolgoznak, amit kifejezetten megviselt a válság. A bejelentés szerint a hitel nulla százalékos és az első három évben nem is kötelező törleszteni. A money.hu hu kérdésére a hitelt folyósító Magyar Fejlesztési Banknál elmondták, hogy a főtevékenységként előadóművészet és előadó-művészetet kiegészítő tevékenységet  végző vállalkozások közül eddig 257 (mikro)vállalkozás igényelt gyorskölcsönt a hitelprogram indulása óta. Ez jóval elmarad a három dobogós szektortól, a legtöbben ugyanis a vendéglátásból, a kiskereskedelemből és a turisztikából éltek a gyorskölcsön lehetőségével.

Állandó jelenlét kell, ahhoz, hogy terméked legyen

Lázár Tibor szerint itthon két féle sztár van: az egyiket állandóan a címlapokon látjuk, a másikat meg csak a színpadon. „Van egy olyan közhely, amelyet már tinédzser koromban is hallottam, hogy a zenészek mind alkoholisták. Nyilván vannak, mint ahogy alkoholista ügyvéd, vízszerelő vagy tanár is van, de az a tapasztalatom, hogy a legtöbb zenész itthon kevesebbet iszik, mint az, aki nekem ezt annak idején először mondta.” Arról nem nagyon szoktak filmet csinálni, hogy valaki naponta 8 órát gyakorol. Nem látják a munkát és a szenvedést e mögött, hogy mire megszületik valami, az mennyi melóval jár: új dalokat írni, új műsort összerakni, kitalálni a vizuális arculatát a lemeznek, klipnek, koncertnek.  

Más a művészi és a gazdasági értéke egy produkciónak

Valós értékét kapja ma egy előadó? – tettük fel a kérdést a zenésznek. Hiszen a tehetségkutatós hullám kicsit átírta a piacot, olcsóbb megfizetni a félórás félplaybacket a megrendelőnek, mint a 90 perces nagyzenekaros koncertet. Tibor szerint nem tűntek el az egykor népszerű zenekarok, csak már kevesebbet játszanak kevesebb pénzért. Külön kell választani a művészi értékét és a gazdasági erejét egy produkciónak. Vannak szerencsés kivételek, de nálunk ez gyakran fordított arányban van, mint külföldön. Valahol ez törvényszerű, mert ha sok embert akarsz elérni, akkor olyan zenét kell játszani, amit mindenki ért, mindig megvan az aktuális recept, hogy mi megy éppen. Ha kicsi a piac, akkor ezt a receptet még inkább alkalmaznod kell. Ugyanis, ha több pénzt akarsz keresni, vagy nagyobb zenekart megfizetni, akkor nem teheted meg, hogy olyan zenét játssz, amivel nem lehet elmenni egy falunapra. Ez viszont azzal jár, hogy nagyon sok mindenben kompromisszumot kell kötni, mondjuk úgy, nem lehet művészkedni.

Futárnak és villanyszerelőnek álltak

„Nagyon szoktam mosolyogni, amikor arról cikkeztek az Uber kapcsán, hogy nincs fizetett szabadságuk, meg táppénzük, és micsoda kiszolgáltatott élet az Uber sofőrök élete. Hát jó reggelt kívánok! A zenészekkel mi van?! Nincs se betegszabadság, se semmi. És azt mondják, hogy az egész életünk egy szabadság, de ez nem igaz” – meséli Tibor. Majd azzal folytatja, hogy ebbe rengeteg munkát kell belerakni: gyakorlás, szervezések, próbák, utazás, alkotás. Ráadásul minden szezon nulláról indul, nincsenek előre koncertnek a naptárban, abban is óriási munka van, hogy legyenek fellépések.

A lezárások elején, amíg volt felvétel, addig nagyon sokan mentek el a zeneiparból futárnak – mondja a dobos, azzal folytatva, hogy a hangmérnökök, akiknek ugye műszaki orientációjuk van, munkába álltak műszaki vonalon: villanyszerelőként, olyan is van, aki hang és videóhálózatot tervez. Hallott olyan zenészről, aki árufeltöltő lett, van, aki takarító, de egy elég híres zenész például építkezésre ment dolgozni, mert az jött, nem lehetett válogatni. Volt, aki családi kölcsönből élt, és volt olyan, akinek a felesége dolgozik, ő meg otthon maradt a gyerekekkel.

Visszaforgatják a tőkét

Lázár arra is felhívja a figyelmet, hogy a zeneiparban tavasztól őszig tart a szezon, amikor több pénzt lehet keresni, azután az év nagyobb fele, néhány alkalomtól (gólyabálok, néhány őszi klubkoncert, decemberi céges bulik, szilveszter) eltekintve a holtszezon, amikor abból a pénzből élnek, amit nyáron megkerestek. A megkeresett tőkét ilyenkor kell visszaforgatni a stúdiózásra, lemezfelvételre, klipforgatásra. „Többször elmondtam már, hogy a covid korlátozás olyan, mint az aszály- vagy a jégkár a mezőgazdaságban. Ugyanis pont a tavaszi időszakban jött a vírus és elvitte termést, pont az aratás előtt. Évekbe fog telni, mire a szakma talpra áll.”