A kormány kismiska a bankokhoz képest

Nagy László Nándor
Nagy László Nándor
Olvasási idő: 5 perc

Tipp: Személyi kölcsön igénylés előtt mindenképp kalkulálj, hogy minél több pénzt spórolhass a számodra legjobb konstrukcióval.

A money.hu célja, hogy jól járj! Ezért ingyenesen és regisztráció nélkül összehasonlíthatod kalkulátorainkban a pénzügyi termékeket, és minden fontos tudást, tapasztalatot átadunk cikkeinkben. Szakértőink díjmentesen és személyre szabottan válaszolnak kérdéseidre, segítenek hitel vagy megtakarítás, befektetés témában is.

Idén júliusban már kisebb kamatmarzs mellett helyezték ki személyi hiteleiket a bankok, mint amekkora felárat a kormány a pandémia elején bevezetett kamatplafon idején engedélyezett nekik. Bár a legtöbb érv a komoly mértékű kamatemelés mellett szól, a money.hu szakértői szerint a bankok a szűkülő kereslet miatt csak vonakodva emelik a személyi kölcsönök kamatát, sőt kamatcsökkentésre is van példa.

Infláció alatti átlagkamat fedezetlen hiteleken?

Idén júliusban, 2017 márciusát követően újra 15 százalék fölé, 15,15 százalékra emelkedett a folyósított személyi hitelek átlagkamata. A money.hu szakértői ezzel kapcsolatban arra hívják fel a figyelmet, hogy teljesen más piaci körülmények között vettek fel 5 évvel ezelőtt ilyen magas kamat mellett személyi hitelt a polgárok, mint napjainkban. Az infláció akkor éves szinten 2,7 százalékos mértéket mutatott, idén a júliusi 13,7 százalékos a pénzromlás után augusztusban már a júliusi kihelyezések átlagkamatánál magasabb, 15,7 százalékos inflációt mért a KSH.

Azaz ma már nem csak a legjobb, de az átlagos ügyfelek is infláció alatti kamaton vehetnek fel személyi kölcsönt.

A kormánynál is szigorúbb a piac

Ennél is érdekesebb, hogy a bankok a jegybank irányadó kamatához képest öt éve még több, mint 14 százalékos marzsot tudtak elérni a kihelyezéseiken. Ez az érték idén júliusban történelmi mélypontra, 4,4 százalékra csökkent. A money.hu szakértői arra hívják fel a figyelmet, hogy a pénzintézetek személyi hiteleken elért marzsa mára alacsonyabb, mint amekkora szintet a kormány a koronavírus járvány első évében engedélyezett a bankoknak, amikor öt százalékos felár maximumot írt elő a fogyasztási hitelekre.

Erős, de csökkenő kereslet

Míg azonban 2020-ban a kamatplafon bevezetése lényegében megállította a személyi hitelek folyósítását (egyetlen hónapban sem sikerült áprilistól átlépni a 30 milliárd forintos értéket), addig 2022 júliusában a bankok 46,7 milliárd forint értékű személyi hitelt helyeztek ki az ügyfelekhez. Ez a pandémia kezdete óta az 5. legnagyobb havi értéket jelenti - bár 5,5 milliárd forinttal elmarad az idén  júniusban az emberek által felvett személyi hitelek összegétől.

A személyi hitelek iránti visszafogottabb érdeklődést természetesen az egyre erősebb infláció miatt átgondolt beruházási tervek, illetve természetesen az azért emelkedő kamatok is indokolják. Egy évvel ezelőtthöz képest a személyi hitelek átlagkamata 332 bázisponttal emelkedett, ami meghaladja piaci kamatozású lakáshitelek kamatszintjének éves növekedését, ám az egyre magasabb kamatok – és az ebből következően emelkedő törlesztőrészletek – keresletvisszafogó hatása is érvényesül. Ennek tudható be, hogy júliusban mindössze 40 bázisponttal emelkedett a folyósított személyi kölcsönök átlagos kamatszintje – ez még a lakáshitelek drágulásától is elmarad.

Minden a kamatemelés mellett szól, azután…

A folytatás is érdekes lehet. A várakozások szerint a jövő év végéig bizonyosan velünk maradó kétszámjegyű infláció az akár két évtizedes futamidejű lakáshiteleknél lényegesen rövidebb időre felvett személyi kölcsönök esetében egyértelműen abba az irányba kellene, hogy mozdítsa a bankokat, hogy komoly mértékben emeljék a személyi kölcsönök kamatát. Ebbe az irányba hathat az is, hogy egyre több jel mutat arra, hogy a munkaerőpiac is megérzi az energiaválságot. Márpedig a tapasztalatok szerint

ilyen helyzetben a klasszikus fedezetlen kölcsönök, így a személyi hitelek esetében ugrik meg először a nem fizető állomány. Ennek kockázatát a bankok emelkedő kockázati felárral igyekeztek mérsékelni a korábbi években.

Most viszont más a helyzet. Egyrészt a magas – nettó 600 ezer forintot meghaladó – havi jövedelemmel bíró ügyfeleknek még mindig van 10 százalék alatti standard, azaz külön kedvezmények nélküli ajánlat a piacon (a Takarékbanknál). Másrészt a bankok a lakáshitel piachoz hasonlóan a kereslet megtartása érdekében bizonyos szegmensekben akár kamatcsökkentést is bevállalnak – ha másért nem, hát

azért, hogy a hozzájuk képest vonakodva emelő versenytársaknál magasabb ajánlataikkal ne árazzák ki magukat a személyi hitelek egyre szűkülő piacáról.

Az elmúlt napokban a kisebb összegű és alacsony jövedelem elvárású szegmensben kamatcsökkentést jelentett be az OTP és az Erste Bank is. Összességében ugyanakkor a következő hetekben-hónapokban a money.hu szakértői számottevő kamatemelkedésre számítanak a személyi kölcsönök piacán. Épp ezért azt javasolják, hogy aki tudja, hogy a közeljövőben valamilyen okból hitelfelvételre szorul, ne halogassa a kölcsönfelvételt: a bank által folyósított összeget a felhasználásig akár le is tudja kötni, így csökkentve a finanszírozás költségét.

Borítókép: Getty Images

Segítünk megtalálni a legjobb személyi kölcsönt! Tégy próbára minket! Használd kalkulátorunkat a banki ajánlatok összehasonlításához. Szolgáltatásunk teljeskörű, független és díjmentes.

chatsimple