Tippek, amikkel biztosan kiszúrod a telefonos csalókat

money.hu
money.hu
Olvasási idő: 7 perc

Tipp: Bankszámla váltás előtt mindenképp kalkulálj, hogy megtaláld a számodra legjobb számlacsomagot.

A money.hu célja, hogy jól járj! Ezért ingyenesen és regisztráció nélkül összehasonlíthatod kalkulátorainkban a pénzügyi termékeket, és minden fontos tudást, tapasztalatot átadunk cikkeinkben. Szakértőink díjmentesen és személyre szabottan válaszolnak kérdéseidre, segítenek hitel vagy megtakarítás, befektetés témában is.

Tippünk a témában:
Bankszámla váltás előtt mindenképp kalkulálj, hogy megtaláld a számodra legjobb számlacsomagot.

A bankod ügyintézője felhív, hogy egy gyanús tranzakcióra figyelmeztessen - így kezdődnek leggyakrabban a telefonos banki átverések. Mutatjuk, hogyan ismerheted fel, ha csalók keresnek a bankod nevében, és hogyan védekezhetsz ellenük.

Olyan elterjedtek napjainkban a pénzintézetek nevében történő telefonos csalások, hogy a hamis banki telefonhívásokra már önálló szó is létezik. A csalások telefonon elkövetett formája a vishing, ami az angol voice és a phishing, vagyis a hang és az adathalász szavak kombinációja. Ezeknél a megtévesztő telefonhívásoknál a támadók megpróbálnak a bank ügyfeleitől megszerezni személyes, pénzügyi vagy biztonsági információkat, esetleg rávenni őket pénz átutalására. A leggyakoribb formája, hogy a csaló a bank alkalmazottjának adja ki magát, aki értesíti az ügyfelet, hogy egy pénzügyi tranzakció során fellépett hiba vagy csalásgyanú miatt telefonál.

Mobiltelefon az asztalon irodai kellékek között, hívást jelez a banktól - telefonos csalás

Banki ügyintéző vagy csaló? Segítenek eldönteni a bankok

A fokozott veszélyt felismerve az OTP Bank új biztonsági funkciót vezet be, amely segítségével már telefonhívás közben ellenőrizhetik az ügyfelek, hogy valóban a bank ügyintézőjével beszélnek-e. Az OTP MobilBankba belépve, hívás közben a Profil menüpontra, vagyis a saját nevük melletti ikonra kattintva megnézhetik, hogy valóban a hitelintézet munkatársával beszélnek-e. Az új funkcióval a banki hívás időpontja, a hívószám, valamint az ügyfélszolgálati azonosító is ellenőrizhető. Ha olyan hívást kapsz, amelyben a hívó a bank alkalmazottjának adja ki magát, és a fenti leírást követed, akkor azt az üzenetet fogod találni az alkalmazásodban, hogy “jelenleg nem hívtunk, ha valaki azt állítja, hogy az OTP Banktól hív, tedd le a telefont!” Azt javasolja továbbá a pénzintézet, hogy hívás közben kérdezz rá az ügyfélszolgálati azonosítódra, mert azt csak az OTP Bank munkatársai tudják neked helyesen megmondani. Hogy ellenőrizni tudd, az appban feltüntetik, hogy milyen számokat kell hallanod a vonal másik végéről.

Az MBH Bank is felhívta a figyelmet egy csalássorozatra, miszerint bankkártyához illetve bankszámlához kapcsolódó adatokat próbálnak szerezni a csalók a MBH Bank ügyfeleitől. A visszaélők megtévesztő módon a MBH Bank központi számáról (+36-1-311-3110) telefonálnak. Egyes esetekben más pénzintézet nevét és központi számát jelenítik meg a telefonok kijelzőjén. A telefonos egyeztetés során azt állítják az ügyfeleknek, hogy visszaélés történt a bankkártyájával és le kell azt tiltani, illetve szorgalmazzák, hogy a további visszaélések megelőzése érdekében az ügyfél telepítsen az általa használt eszközre védelmi megoldást.

A beszélgetés során a visszaélők elkérik az ügyfél bankkártya adatait, illetve törekednek arra, hogy az általa használt eszközre olyan alkalmazást telepítsen, ami korlátlan hozzáférést biztosít. Ezt követően képesek megszerezni bármilyen adatot, információt, így az ügyfél felhasználónevét és jelszavát, valamint a szöveges üzenetben küldött bejelentkezési és jóváhagyó kódokat. Ezek felhasználásával pedig bármilyen pénzügyi műveletet végre tudnak hajtani - áll az MBH felhívásában. Ha a fenti módon esetleg megadtad az adataidat, vagy telepítetted az alkalmazást, minél hamarabb jelezd a bankod felé, függeszd fel a bankkártyádat és a netbanki hozzáférést, illetve mielőbb tegyél rendőrségi feljelentést.

Az Erste Bank is közzétett néhány információt, amely segítheti az ügyfeleit, hogy kivédhessék a csalásokat, és minél tájékozottabbak legyenek a témában. Felsorolták a leggyakoribb ürügyeket is, amivel telefonálnak a csalók:

  • Pénzügyi tranzakció során fellépett hiba vagy csalásgyanú
  • Tartozás rendezéséhez kérnek adatokat
  • Zárolt számla újraaktiválása
  • Zárolt hozzáférésünk újraaktiválása
  • Kihagyhatatlan (nagy haszonnal kecsegtető) befektetési lehetőség
  • Túlzottan kedvező hitel lehetőség
  • Tranzakciók jóváhagyása
  • Adatbázis hiba miatt elveszett adatok
  • Számítógéped, mobiltelefonod vírussal, kártékony kóddal fertőzött, és banki adataid megadásával vásárolj meg egy általa ajánlott vírusirtót, vagy biztosíts neki távoli hozzáférést a számítógépedhez.

A Raiffeisen Bank is figyelmeztet, hogy a bank nevében indítanak adathalász telefonhívásokat, gyanús, blokkolt, sikeres tranzakcióra vagy adategyeztetésre hivatkozva.  A telefonos csalás során, pénz átutalására is próbálják rávenni az áldozatot, a csalók által megadott, úgynevezett „biztonsági számlára”. A kéretlen megkeresésekre azonnali hívásmegszakítást tanácsolnak, majd a bank hivatalos weboldalán megadott ügyfélszolgálati telefonszám felhívását.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a fogyasztóvédelmi honlapján ad hasznos tanácsokat, hogy hogyan kerülheted el, hogy csalás áldozata légy: 

  • Mindig kezeld óvatosan, fenntartással a kéretlen telefonhívásokat!
  • Minél sürgetőbb a hívás, annál gyanúsabb! Lassíts és gondold át alaposan, hogy mit is kérnek valójában!
  • Ha felmerül benned a gyanú, hogy csaló hívott ne adj meg személyes adatokat és szakítsd meg a beszélgetést!
  • Ha a kijelzett telefonszám valóban a bank ügyfélszolgálati telefonszáma, az sem garancia arra, hogy tényleg onnan keresnek. Annak az ellenőrzésére, hogy az illető valóban az, akinek mondja magát, keresd meg a szervezet telefonszámát (a weboldalán vagy online kereséssel), és lépj vele kapcsolatba közvetlenül!
  • Az ellenőrzéshez ne használd a hívó által megadott telefonszámot! A szám hamis lehet, vagy kifejezetten a csaláshoz is létrehozhatták.
  • A csalók az interneten könnyen megszerezhetik az alapvető információkat rólad, vagy a vállalatról, amelynek dolgozol, például a közösségimédia-profilok felhasználásával. Nem bízhatsz meg a hívóban csak azért, mert ő ismeri ezeket az adatokat.
  • Ha hitelesnek gondolod a telefonhívást, akkor is kérj keresztazonosítást! Ennek során a feltett kérdésekre (például anyja születési neve) a válaszok egyik felét az intézmény ügyintézője adja meg, a válaszok másik felét pedig az ügyfél!
  • Soha ne add meg a betéti vagy hitelkártyád PIN-kódját, CVV-kódját, online banki jelszavadat vagy egyszer használható, második hitelesítési kódot! A bankok sosem kérik el ezeket az információkat!
  • Mások kérésére soha ne telepíts programot számítógépedre vagy telefonodra! A csalók sokszor vírusvédelmi megoldásnak beállítva, álcázva próbálják rávenni áldozatukat arra, hogy visszaéléshez használható programot telepítsenek.
  • Soha ne utalj pénzt telefonon érkező kérésre! Egy bank sosem kér ilyet.
  • A csalási szándékú hívásokat azonnal jelentsd a bankodnak!

Nem csak telefonon verhetnek át

Az adataidat azonban nem csak telefonhívással próbálják megszerezni a csalók. A már említett vishing mellett létezik a phishing, amely adathalászatot jelent. Az internetes támadások azon fajtáját soroljuk ide, amely e-mailben, vagy bármilyen más online üzenet formájában jut el az áldozathoz. A cél ebben az esetben is az adatok megszerzése, fiókadatokhoz való hozzáférés. Ráveszi a csaló az áldozatát, hogy rosszindulatú hivatkozásokra kattintson, vagy hamis webhelyeket keressen fel.

Létezik még a smishing, amely SMS adathalászatot jelent. Ebben az esetben a csalók SMS-eket és spameket használnak hanghívások helyett, hogy hozzáférjenek az áldozatok bizalmas adataihoz.

Érdemes tehát minden kéretlen üzenetet, és hívást fenntartással kezelni. Sose adj ki személyes információkat! Ha mégis átverés áldozata lennél, akkor pedig minél hamarabb tedd meg a szükséges lépéseket, zárold a bankszámládat, értesítsd a bankodat, és a rendőrséget.