2028-tól 2,5 százalékra csökkentik az inflációs célt, 2027-től pedig évi 12 helyett nyolc kamatdöntő ülést tartanak – jelentett be a Magyar Nemzeti Bank (MNB), ami az euró bevezetése szempontjából is fontos. Döntésük indoklásában megállapították, hogy a magyar árak elérték az EU-s árak 70%-át, miközben a hazai bérek az eurózónás átlag 42 százalékán állnak. A jegybank szerint a jövőben nem az alkalmazásban állók számát kell növelni, hanem a meglévő munkaerőnek kell hatékonyabban dolgoznia.
A nyári hónapokban összesen 75 bázisponttal (0,75 százalékponttal) csökkent az alapkamat, most viszont a jegybank megállt a kamatvágással: a Monetáris Tanács szeptember 22-én 5,50 százalékon tartotta a jegybanki alapkamatot, mert a magas energiaárak, a bizonytalan világgazdasági környezet és a pénzügyi piaci kockázatok miatt ezt látták indokoltnak.
Változás ugyanakkor, hogy az MNB 2028. január 1-jétől az eddigi 3 százalék helyett 2,5 százalékos inflációt tekint majd célnak, a plusz-mínusz 1 százalékpontos toleranciasáv nem változik. Ez nem azt jelenti, hogy minden hónapban pontosan 2,5 százalékos áremelkedést várnak, hanem azt, hogy hosszabb távon e körül szeretnék stabilizálni az inflációt.
Hosszabb távon az alacsonyabb inflációs cél mérsékeltebb inflációt, kiszámítható gazdasági környezetet, továbbá alacsonyabb kamatokat és finanszírozási költségeket jelent az állam, a vállalatok és a háztartások számára.
A jegybank szerint most kedvező az időzítés: az infláció 2026 eleje óta a korábbi cél alatt vagy a toleranciasáv alsó részén alakult, és az inflációs várakozások is csökkentek. Az elemzői várakozások 3 százalék körül járnak, a vállalatok áremelési várakozásai 2025. év elejét követően a 2017–2020 közötti szintek közelébe süllyedtek.
Az alacsonyabb inflációhoz ugyanakkor más gazdaságpolitikai feltételek is kellenek. Az MNB szerint fontos a fenntartható költségvetési hiány, a csökkenő államadósság és az is, hogy a bérek ne nőjenek tartósan gyorsabban annál, amit a gazdaság termelékenységének javulása lehetővé tesz.
A magyar árak elérték az EU-s árak 70%-át
A 3 százalékos magyar inflációs célt korábban részben az indokolta, hogy egy felzárkózó gazdaságban az árak rendszerint gyorsabban közelítenek a fejlettebb országok árszintjéhez. Ez a különbség azonban fokozatosan csökkent, sőt mostanra a hazai árszínvonal (vásárlóerő-paritáson, azaz a béreket is figyelembe véve) az eurózóna átlagának több mint kétharmada, körülbelül 70 százalékos. Ezért ma már kevésbé indokolt tartósan magasabb inflációval számolni az eurózónánál.
Az árak felzárkózása azonban nem egyforma mértékű. A fogyasztási cikkek ára az eurózóna árainak 82 százalékán áll, a szolgáltatásoknál ez az arány 60,6 százalék. Emiatt az MNB szerint a további áremelkedés is elsősorban a szolgáltatásoknál jelenhet meg.
A hazai bérek az eurózónás átlag 42 százalékán
A jegybank szerint a jelenlegi 7–8 százalék körüli béremelkedést nem indokolja a termelékenység alacsony növekedése.
A magyar bérek azonban még így is jelentősen elmaradnak az eurózóna átlagától. A 2024-es adatok szerint euróban számolva a hazai bérszint az eurózónás átlag 42 százalékát érte el. Ha viszont azt is figyelembe vesszük, hogy ugyanazért a pénzért Magyarországon általában több terméket és szolgáltatást lehet megvásárolni, akkor az arány 60 százalékra emelkedik.
A bérek felzárkózása azonban az árakat is felfelé húzhatja, különösen a szolgáltatásoknál. Ennek egyszerű oka van: egy fodrászat, ügyvédi iroda vagy akár egy jórészt szoftverfejlesztőket alkalmazó vállalkozás költségeinek nagy részét a bérek adják, ezért a gyorsabb fizetésemeléseket a vállalkozások könnyebben beépítik az áraikba. Ez a kelet-közép-európai országokban is megfigyelhető volt: ahol gyorsabban közeledtek a bérek az eurózóna szintjéhez, ott a szolgáltatások árai is gyorsabban emelkedtek az eurózónás átlagnál.
Nem több munkaerő kell, hanem hatékonyabb dolgozók
A szezonálisan igazított munkanélküliségi ráta 4,6 százalék volt, az uniós 6,1 százalékos átlag alatti. Ez közel teljes foglalkoztatottságot jelent, ami mellett korlátozottan lehet úgy bővíteni a gazdaságot, hogy több embert állítanak munkába.
Az MNB szerint ezért a következő időszak felzárkózásának kulcsa a termelékenység javítása lehet. Ha egy dolgozó ugyanannyi idő alatt több értéket tud előállítani, akkor a bére is emelkedhet anélkül, hogy ez ugyanilyen mértékben megemelné a vállalkozások költségeit és ezen keresztül az árakat. Vagyis a fenntartható bérfelzárkózáshoz nemcsak magasabb fizetésekre, hanem hatékonyabb gazdaságra is szükség van.
Hol tart most Magyarország az euróbevezetés feltételeiben?
2027-től a Monetáris Tanács a mostani évi 12 kamatdöntő ülés helyett nyolcat tart majd, emellett nyolc nem kamatdöntő ülést is tervez. Az Inflációs jelentés megjelenési rendje nem változik. A változás közeledést jelent az európai és nemzetközi jegybanki gyakorlathoz, és az MNB szerint több időt ad arra, hogy egy-egy döntés előtt átfogóbban értékelje a gazdasági adatokat. Bár ez nem közvetlen feltétele az euró bevezetésének, mégis mutatja, hogy a jegybank közelíti a hazai gyakorlatot az európaihoz.
Az euró bevezetéséhez öt, szigorúan meghatározott gazdasági feltételnek, az úgynevezett maastrichti kritériumoknak kell megfelelni, és az infláció csökkentése valóban az egyik feltétel.
Az árstabilitási maastrichti kritérium szerint egy euróbevezetésre készülő ország inflációja legfeljebb 1,5 százalékponttal haladhatja meg a három legalacsonyabb inflációjú uniós tagállam átlagát. Amikor az eurózóna inflációja megfelel az EKB 2 százalékos céljának, akkor ez a maastrichti küszöbérték jellemzően 2,4–2,7 százalék között alakul a jegybank számításai szerint, a történelmi mediánja pedig 2,5 százalék, amivel összhangban is van az új inflációs cél. Az MNB szerint a korábbi 3 százalékos cél mellett az 1999 óta eltelt időszak kevesebb mint harmadában, 2,5 százalékos cél mellett megközelítőleg a felében teljesült volna ez a feltétel.
A 2026. júniusi EKB-konvergenciajelentés alapján Magyarország akkor még nem teljesítette a gazdasági kritériumokat. A jelentésben a harmonizált infláció 3,3 százalék volt a 2,7 százalékos referenciaérték mellett. A 2026-os államháztartási hiánynál 6,2 százalékos, az államadósságnál 75,1 százalékos GDP-arányos érték szerepelt, miközben Magyarország túlzottdeficit-eljárás alatt állt. A forint nem tagja az ERM II árfolyam-mechanizmusnak, a hosszú lejáratú kamatszint pedig 6,7 százalék volt az 5,1 százalékos referenciaértékkel szemben. Az EKB szerint a magyar jogszabályok sem teljesen összeegyeztethetők még az euró bevezetésének jogi követelményeivel.
Ez ugyanakkor júniusi pillanatkép: az infláció azóta tovább lassult, augusztusban már 1,3 százalék volt, a maginfláció pedig 2 százalék.
Mekkora növekedést és inflációt vár az MNB a következő években?
A friss jegybanki előrejelzés szerint a GDP a 2025-ös 0,5 százalék után
- 2026-ban 1,8%-kal,
- 2027-ben 2,9%-kal,
- 2028-ban pedig 2,8 százalékkal nőhet.
Az MNB 2026 egészére 1,8 százalékos, 2027-re viszont 3,1 százalékos átlagos inflációt vár a korábbi 2,2–2,3 százalékos várakozás helyett. Ebben az energiaárak és a dohánytermékek jövedéki adójának változása is szerepet játszik. 2027 negyedik negyedéve és 2028 harmadik negyedéve között az infláció 2,5–2,8 százalék közé süllyedhet.
A forintra az MNB nem adott konkrét árfolyam-előrejelzést. A jegybank szerint ugyanakkor a forint tavaszi erősödése a vártnál gyorsabban fékezte az importált termékek árait, ezért a stabil devizaárfolyam továbbra is fontos az infláció szempontjából.
