Nem következett be ugyan a hitelbiztosítók által prognosztizált 10-20 százalékos növekedés a felszámolási és a csődeljárások tekintetében a tavalyi évben, az építőipari körbetartozások és a hitelmoratórium lejárta miatt azonban még idén sem lélegezhetnek fel az érintett vállalkozások. A hitelbiztosítások jelentős segítséget adhatnak a cégeknek, ehhez azonban komoly erőforrásokra van szükség. Előnyei ellenére az üzleti vállalkozások körében mindössze 5 százalékos a hitelbiztosítások aránya, szemben az Ausztriában mért 80 százalékkal.

Bár a hitelbiztosítók 2020-ra meglehetősen negatív képet prognosztizáltak a hazai üzleti vállalkozások „életben maradása” tekintetében, várakozásaik kevéssé teljesültek, 2021-ben pedig még kedvezőbb helyzet látszik körvonalazódni – áll a HUNInsurance Biztosítási Alkusz Kft. közleményében. A három legnagyobb hitelbiztosító, az Atradius, a Coface, valamint az Euler Hermes, a csőd illetve a felszámolási eljárások számának 10-20 százalékos növekedését várta a tavalyi évre, a tényleges számok azonban elmaradtak ettől a növekedési ütemtől.

„Jelenleg a különböző iparági szereplők arra várnak, hogy a hitelmoratórium kifutása, illetve a gazdaságélénkítő intézkedések milyen hatással lesznek a piacra. Sokan azt mondják, hogy a moratórium kifutásával számos vállalkozás nehéz helyzetbe kerülhet, különösen az építőipari szektorban valószínűsítik, hogy a felszámolások számánál ez fog vissza köszönni.” – mondta Villei-Pribék Ádám, a HUNInsurance Biztosítási Alkusz Kft. hitelbiztosítási szakértője.

Komoly veszély az építőiparban: a lánctartozások csapdája

Még bonyolultabb a helyzet az építőiparban, ahol a hitelmoratóriumon kívül a kintlévőségkezeléssel, az úgynevezett lánctartozásokkal, illetve az alapanyagok drasztikus drágulásával is számolniuk kell a szereplőknek. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének májusi információi szerint a késedelmes fizetések aránya például – a 2020 évi 4 százalékról 8 százalékra emelkedett az idei évben. Ez az jelenti, hogy a jogos követelésekből mintegy 360 milliárd forintot fizetnek késve a teljesítésekért. Az ÉVOSZ információi szerint ennek az összegnek a fele, mintegy 180-200 milliárd forint kerülhet be év végéig az úgynevezett lánctartozások körébe, ami komoly likviditási problémákat okozhat az építőipari vállalkozások körében. Éppen ezért a biztosítók árgus szemekkel figyelik ezeket a piaci szereplőket, folyamatosan monitorozzák a cégeket, így próbálják kordában tartani a kockázataikat.

Kevesebb vevő, magasabb értékesítési eredmények

A nemfizető ügyfelek váratlan problémákat okozhatnak, holott egy jól megtervezett hitelbiztosítás komoly profiltisztulást eredményez. De a hitelbiztosítás még igencsak gyerekcipőben jár hazánkban: míg a magyar piacon a hitelbiztosítással rendelkező cégek aránya 5 százalék körül mozog, ezen belül a kitettsége miatt sokkal inkább érintett építőipari szektorban is mindössze 8-10 százalék körüli. A szomszédos Ausztriában ugyanez az arány 80 százalék. Márpedig a hitelbiztosítás számos, kézzel fogható előnnyel jár a vállalkozások számára.

„Már az első lépés, az ügyfélminősítés bevezetése is hatalmas előrelépés, hiszen segítségével igen komoly portfóliótisztulást lehet elérni. A nagyobb kockázattal rendelkező vevőjelölteket egy hitelbiztosító bevonásával, nagyjából 1-3 év alatt teljesen ki lehet szűrni. Ezt követően a megmaradó stabil vevőkör számára így akár nagyobb volument is lehet értékesíteni. A portfóliótisztulás során a vevők 5-10 százaléka szokott általában kiesni” – magyarázta Villei-Pribék Ádám az ügyfélminősítés jelentőségét.

Az ügyfélminősítés után jöhet a követeléskezelés biztosítók általi átvállalása, hiszen a cégek áltában a normál üzletmenet mellett nincsenek felkészülve egy-egy nemfizető ügyfél kezelésére. A hitelbiztosítási szerződés megkötését követően pedig amennyiben egy vevő nem teljesít, a biztosító helytáll és kártalanítja a szerződött partnerét.

500 milliós árbevétel felett lehetőség, 1 milliárd után viszont szinte kötelezőnek kellene lenni

A cég növekedésével párhuzamosan ellenőrzési pontokat is érdemes beépíteni a cég működésébe. 500 millió forint éves árbevétel felett pedig már érdemes elkezdeni beszélgetni a hitelbiztosítási lehetőségekről. A szolgáltatás igénybevétele azonban nagy mértékben függ az adott cég profiljától, üzleti partnereitől, illetve a bevett értékesítési gyakorlattól is. Abban az esetben, ha az éves árbevétel eléri vagy meg is haladja az 1 milliárd forintot, akkor mindenképp érdemes ezt a szolgáltatást igénybe venni.

Egy hitelbiztosítási jogviszony komoly elköteleződést jelent, célszerű hitelbiztosítási szakértőt is bevonni a folyamatba, ugyanis az ügyfélnek folyamatos teendői vannak. Szükséges a cégen belül egy dedikált ember, aki foglalkozik a credit menedzsmenttel; figyelemmel kíséri a limitek nagyságát, illetve eleget tesz a biztosító által előírt különféle havi, negyedéves riportálási előírásoknak.

Borítókép: Pixabay