Az euró magyarországi bevezetésének gondolata időről időre felmerül a közbeszédben, de a vita gyakran megmarad a közgazdasági fogalmak szintjén. Pedig a legtöbb embert az érdekli, hogy a gyakorlatban mit jelentene a közös európai valuta: hogyan hatna a fizetésére, mi történne a nehezen összegyűjtött megtakarításával, és többe kerülne-e a bevásárlás a boltokban. Ezeket a kérdéseket járták körül a VIG Alapkezelő elemzői.
Az euró bevezetésének legkritikusabb pontja az az árfolyam, amin a forintot euróra váltják. Ez nem csupán egy technikai részlet, hiszen alapvetően meghatározza a magyar háztartások és vállalatok vagyoni helyzetét az átállás pillanatában.
Gondolj csak bele: ha van 10 millió forint megtakarításod, nem mindegy, hogy mennyi eurót fog érni.
- Egy 360 forintos árfolyamon nagyjából 27.800 euród lenne.
- Egy 390 forintos árfolyamon már csak 25.600 eurót kapnál.
- Egy 400 forintos árfolyamon pedig mindössze 25.000 eurót.
Elsőre egyértelműnek tűnik, hogy az erősebb forintárfolyamon történő átváltás a kedvezőbb, hiszen így több euró kerül a bankszámládra. A lényeg azonban az, hogy az adott euróárfolyam mellett a következő években hogyan alakulnak a bérek, a munkahelyek, a lakásárak és a vállalatok versenyképessége. És ilyen szempontból lehet, hogy nem mindig az erős árfolyam a jó.
Erős vagy gyenge forint a jobb?
Ha Magyarország egy túl erős, a gazdaság valós teljesítőképességét meghaladó árfolyamon vezetné be az eurót, az a magyar béreket és szolgáltatásokat hirtelen drágává tenné euróban számolva a külföldiek (pl. multik) számára. 600 ezer forintos fizetésnél nem mindegy egy euróban gazdálkodó cégnek, hogy árfolyamtól függően 1714 vagy 1579 eurót kell adnia (az első 350 forintos, a második 380 forintos euróárfolyam mellett jön ki).
Bár a fizetésed euróban kifejezve magasabbnak tűnne, a magyar gazdaság versenyképessége csorbulna.
Egy exportra termelő cégnek euróban megugranának a költségei, ami miatt óvatosabbá válhat a béremelésekkel vagy akár a munkaerő-felvétellel. Így a kezdeti nyereség néhány éven belül lassabb bérnövekedésben és bizonytalanabb munkahelyi kilátásokban mutatkozna meg.
A másik véglet, a túl gyenge forinton való átállás sem ideális. Bár az exportáló vállalatoknak kedvezne, a fizetésed és a forintban lévő megtakarításod is kevesebb eurót érne. A valódi cél tehát nem egy mesterségesen erős vagy gyenge árfolyam, hanem egy olyan szint megtalálása, amit a magyar gazdaság termelékenysége hosszú távon is elbír.
Hogyan hatna az euró a lakáspiacra?
Az euró bevezetése önmagában nem drágítaná a lakásokat, de jelentősen átláthatóbbá tenné a piacot a külföldi befektetők számára. Egy budapesti lakás ára könnyen összehasonlíthatóvá válna egy bécsi vagy pozsonyi ingatlanéval, és az árfolyamkockázat eltűnésével vonzóbb célponttá válhatna az ország.
Ez nem jelenti azt, hogy a külföldiek ellepnék a piacot, de egy olyan, eleve szűkös kínálattal rendelkező piacon, mint a budapesti, pár éven belül fokozódhat a verseny a jó helyen lévő, könnyen kiadható lakásokért.
A KSH 2025-ös adatai szerint a főváros belső kerületeiben a külföldiek már most is a tranzakciók közel ötödét (értékben pedig a negyedét) adják. Jelenlétük pont azokon a területeken erős, ahol egy magyar fiatal is keresne ingatlant. Aki tehát lakáshitel felvételét tervezi, annak érdemes ezzel a tényezővel is számolnia.
Az euró tényleg magasabb árakat hoz a boltokban?
Sokakban él a félelem, hogy az átállást a kereskedők áremelésre, azaz „felfelé kerekítésre” használnák. Egy 690 forintos kávé vagy egy 1990 forintos ebédmenü euróban „csúnya”, tört számra jönne ki, így nagy a kísértés, hogy ezeket “szebb”, de magasabb árakra cseréljék (pl. 5,6 euró helyett 6 euróra).
A környező országok tapasztalatai azt mutatják, hogy az átállás okozta egyszeri inflációs hatás mérsékelt szokott lenni.
A probléma inkább az érzékelt infláció. Az emberek az áremelkedést nem a statisztikai hivatal által mért több száz terméken, hanem a mindennapi, gyakran vásárolt cikkeken (kávé, pékáru, ebéd) keresztül érzékelik.
Ha ezeknél látványos a kerekítés, az emberekben az rögzül, hogy az euró drágulást hozott, még ha a teljes inflációs hatás elenyésző is. Ennek elkerülésére kulcsfontosságú a bizalom:
- a kettős árkiírás (forintban és euróban is),
- az átlátható átváltási szabályok,
- és a szigorú fogyasztóvédelmi ellenőrzések.
Az euró nem csodaszer, de nagyobb kiszámíthatóságot adhat
Az elemzés szerzői szerint fontos leszögezni: az euró bevezetése nem oldaná meg a magyar gazdaság strukturális problémáit. Nem lesz tőle automatikusan magasabb a fizetés vagy olcsóbb a lakhatás.
Amit viszont adhat az euró bevezetése, az a kiszámíthatóság és a bizonytalanság csökkenése.
- Eltűnne a forint árfolyam-ingadozása, így a háztartások és a vállalkozások is könnyebben tudnának hosszú távra tervezni.
- A vállalatoknak kevésbé kellene attól tartaniuk, hogy egy hirtelen forintgyengülés megdrágítja az importált alapanyagot, a gépbeszerzést vagy az euróban felvett hitelt. Így könnyebb lenne eldönteni, hogy egy beruházás, fejlesztés vagy új munkahely valóban megtérül-e.
- Az árak és a bérek is könnyebben összehasonlíthatók lennének más európai országokéval.
Az euró tehát nem csodaszer. Ha azonban a magyar gazdaság felkészülten, egy fenntartható árfolyamon csatlakozik az eurózónához, a közös valuta egy fontos stabilizáló erővé és a hosszú távú fejlődés támaszává válhat.
(Forrás: Telex Névérték)
Add meg adataidat, és ingyenes segítséget kapsz megtakarításaidhoz! A money.hu partnere, az Equilor elismert befektetési szakértője fog hívni téged.
Hogyan segít neked az Equilor szakértője?
- megválaszolja a kérdéseidet
- tájékoztat a piacon elérhető aktuális befektetésekről
- bemutatja az infláció feletti hozamokat kínáló lehetőségeket
Ne hagyd el addig az oldalt!
