A Hormuzi-szorosban kiújult az iráni–amerikai katonai konfliktus, és a világ egyik legfontosabb tengeri útvonalának lezárása sajnos nemcsak egy távoli geopolitikai esemény, hanem egy olyan sokk, ami az energiaáraktól kezdve az élelmiszereken át a befektetésekig mindent érint. Ráadásul olyan időszakban történik ez, amikor Oroszország teljes exporttilalmat rendelt el a dízelre. Pánikolni most sem érdemes, de az segíthet, ha devizában is tartasz megtakarítást.
Add meg adataidat, és ingyenes segítséget kapsz megtakarításaidhoz! A money.hu partnere, az Equilor elismert befektetési szakértője fog hívni téged.
Hogyan segít neked az Equilor szakértője?
- megválaszolja a kérdéseidet
- tájékoztat a piacon elérhető aktuális befektetésekről
- bemutatja az infláció feletti hozamokat kínáló lehetőségeket
Ne hagyd el addig az oldalt!
Nemrég még úgy tűnt, hogy megoldódik a konfliktus: június közepén Donald Trump amerikai elnök egy előzetes keretmegállapodást is aláírt Iránnal a béke feltételeiről. Ezzel megnyílt a Hormuzi-szoros, és úgy látszott, elkerülhető a további háború. A Hormuzi-szoros azért is kulcsfontosságú átjáró, mert ezen halad át a világ tengeri olajkereskedelmének körülbelül negyede és a cseppfolyósított földgáz (LNG) forgalmának ötöde; összeköti a Perzsa-öböl olajtermelő országait (mint Szaúd-Arábia, Egyesült Arab Emírségek, Katar) a világpiaccal.
Bár július elején Irán egy önálló katonai frakció akciójának nevezte a civil hajók lövését, a szorosban a múlt héten újabb három kereskedelmi hajót ért találat. Az USA ezt a fegyverszünet végzetes megsértéseként értékelte: a hadseregük erre válaszul 140 iráni katonai célpontot lőtt július 12-én. Az Iráni Forradalmi Gárda ezért újra lezárta a szorost, és rakétákat, drónokat lőtt ki a szomszédos országokra, amire az Egyesült Arab Emírségek, Katar, Kuvait és Bahrein azonnali ellencsapásokkal válaszolt. A fegyveres konfliktus azóta is tart a régióban.
50-70%-kal megugrott a kőolaj világpiaci ára: milyen következményekkel jár?
A konfliktus legfájdalmasabb hatása az energiaárak drasztikus emelkedése. A hírekre reagálva a kőolaj világpiaci ára közel 50-70%-kal, a földgázé pedig 50%-kal ugrott meg. A Brent típusú kőolaj hordónkénti ára ismét a 80 dolláros szintet közelíti, ami a dízel árának másik fő összetevője. Ez egy klasszikus kínálati oldali sokk: a piac attól tart, hogy a kieső kőolaj- és gázmennyiséget nem lehet egyhamar pótolni.
A Magyar Ásványolaj Szövetség szerint az iráni tűzszünet összeomlása és az orosz gázolajexport-tilalom következtében rövid idő alatt a korábbi ársapka szintjére drágulhat a benzinár nálunk. A régióban már így is Magyarországon a legdrágább a tankolás: Horvátországban literenként 19 forinttal olcsóbb a benzin, és 9 forinttal kerül kevesebbe a gázolaj, mint Magyarországon, Szlovéniában pedig még olcsóbb a tankolás. A 95-ös benzin literje átlagosan 582 forint, míg a gázolajé 591 forint volt a hét elején, amit az RTL által megszólaltatott szakértő elsősorban a többi országénál magasabb áfával, illetve a benzinkutak kiskereskedelmi különadójával indokolt.
Jó hír viszont, hogy már teljes egészében visszatöltötték az ország kőolajtartalékát, ami korábban felére csökkent a védett ár miatt – közölte Kapitány István energetikai miniszter.
Távoli konfliktus, a hatása mégis begyűrűzik
A legsúlyosabban Japánt, Dél-Koreát és Indiát érinti a válság, mivel az olajimportjuk több mint 70%-a a Perzsa-öbölből származik. Ugyanakkor ha ezek az országok a kieső forrásaik miatt alternatív beszállítókat keresnek (például az USA-t, Nyugat-Afrikát vagy Oroszországot), ugyanazokra a szabad kapacitásokra fognak licitálni, mint Európa. Az energiatőzsdék azonnal beárazzák ezeket a jövőbeli kockázatokat: a fizikai hiány megjelenése előtt a félelem és a spekulatív tőke miatt napok alatt kilőhet a nyersolaj (Brent) és a földgáz ára, ahogy azt láttuk is.
Európa az ukrajnai háború óta próbálja csökkenteni orosz energiafüggőségét, éppen ezért vált sebezhetőbbé a tengeri úton érkező importtal szemben. A katari LNG-szállítmányok kiesése súlyosbítja a már meglévő energiaválságot, ami tovább fűti az inflációt és gyengíti az ipari termelést. Magyarország továbbra is vesz orosz olajat, ám a helyzet itt sem fényes: az orosz olajfinomítókat és tározókat ért szisztematikus ukrán dróntámadások a finomítási kapacitás nagyjából negyedét ütötték ki. Emiatt az orosz kormány július 31-ig teljes exporttilalmat rendelt el a dízelre, amit év végéig meg is hosszabbíthatnak. A kerozin kivitelét már korábban, júniusban megtiltották november végéig.
Az élelmiszeráraktól a devizapiacokig: a másodkörös hatások
A drágább dízel a termék és a szolgáltatások árára is kihat. A dízel nem csak a személyautók üzemanyaga: ez hajtja a teherautókat, a mezőgazdasági gépeket, a hajókat. Ha a gázolaj drágul, akkor a szállítási költségek is nőnek, amit a cégek végül beépítenek a termékek és szolgáltatások árába. Ez tehát újabb inflációs nyomást jelent, vagyis szinte mindenért többet fizethetünk a boltokban. Az elszálló gázárak a fűtési és villamosenergia-költségeket is megemelik a háztartások és a vállalatok számára egyaránt.
A Hormuzi-szoros nemcsak az energia, hanem a nemzetközi műtrágya-kereskedelem harmadának is az útvonala. A közel-keleti régió (főleg Irán, Katar, Szaúd-Arábia) a nitrogénalapú műtrágyák kulcsfontosságú exportőre. A szállítás leállása és a gázárak emelkedése miatt a műtrágya ára az egekbe szökött, ami szinte azonnal beépül az élelmiszerárakba. Ez egy újabb inflációs hullámot indíthat el, ami különösen a szegényebb országokat sodorhatja élelmezési válságba.
A bizonytalanság a pénzügyi piacokra is begyűrűzött. A befektetők amerikai dollárba menekítik a pénzüket, ami annak extrém megerősödését okozza. Nem véletlen, hogy a hazai alapkezelők többsége egyetért abban, hogy a mostani erős forintárfolyam kiváló lehetőséget biztosít a devizás megtakarítás (euró, dollár) tudatos építésére:
Ugyanakkor a dollárba menekülés miatt számos feltörekvő ország valutája, így potenciálisan a forint is, nyomás alá kerülhet a nemzetközi piacokon. A forint rögtön gyengülni is kezdett, amikor Donald Trump kijelentette, hogy részéről érvényét vesztette az Iránnal kötött szándéknyilatkozat a közel-keleti háború lezárásáról. Ahogy most is gyengült a forint, amikor azt mondta, hogy az Egyesült Államok a felügyelete alá vonja a Hormuzi-szorost, és pénzt kér az őrizetért. A feltörekvő piaci jegybankok ebben a helyzetben nem tehetnek mást, mint hogy felhasználják a devizatartalékaikat, hogy megvédjék fizetőeszközüket a leértékelődéstől. Te pedig azt teheted, hogy tartasz dollárt és eurót is, így az árfolyam-ingadozások kevésbé fognak érinteni.
Jó hír, hogy a vezető elemzőintézetek és az MNB szerint Magyarország ennek ellenére is végre kikecmereghet idén a stagnálásból, és bár a közel-keleti energiaválság tartósan befékezi a gyorsabb fellendülést, 1,5–1,8% közötti mérsékelt GDP-növekedésre számíthatunk. A magyar reálbérek tovább nőhetnek még úgy is, hogy a cégek nem fognak tudni olyan mértékű béremelést adni, mint amilyet a munkavállalók a korábbi évek veszteségei után elvárnának.
Ne hagyd el addig az oldalt!
