Az MNB szerint véget ért a kétszámjegyű béremelések kora, de így is nőhet a reáljövedelmünk

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 50 oldalban leírta, hogy szerintük mi vár a magyarokra 2026-ban és a következő években (ezek a jóslatok több téren negatív irányba változtak), mi pedig összeszedtük a lényeget. A 2026. márciusi inflációs jelentésükben kifejtették, hogy újra emelkedő inflációra, de javuló gazdaságra is számítanak. A kétszámjegyű béremelések kora véget ér, de így is nőhet a reáljövedelmünk. A hitelállomány 20 százalékkal nőhet az Otthon Start Program hatására, ami azt mutatja, hogy sokan idén látják elérkezettnek az időt lakásvásárlásra vagy -felújításra. Az iráni konfliktusnak többféle kifutása is lehet, sorra vették a lehetséges forgatókönyveket.

Újra nőni fog az infláció, a rezsistop 2028-ig megmaradhat

2026. februárban az infláció meglepően alacsony, 1,4 százalékos szinten alakult, ami az elmúlt évtizedek egyik legkisebb év eleji áremelésének köszönhető. Azonban a jegybank figyelmeztet, hogy márciustól az energiaárak begyűrűzése miatt az árak újra emelkedni kezdenek.

A magyar családok számára kritikus dátum lesz 2026 májusa. Eddig a pontig az üzemanyagokra vonatkozó védett ár és az élelmiszer-árréskorlátozások (árréstop) tompítják a nemzetközi sokkhatásokat.

A jegybank azonban azzal számol, hogy május közepén az üzemanyagok, május végén pedig az élelmiszerek esetében megszűnnek ezek a korlátozások.

A jó hír az, hogy a szakemberek nem várnak drasztikus, sokkszerű áremelkedést a boltokban: a korlátozások kivezetése után egy fokozatos, mérsékeltebb áremelkedés valószínűsíthető. Ugyanakkor az üzemanyagoknál az olajár emelkedése májustól már közvetlenül megjelenik majd a kutakon, ami a szállítási költségeken keresztül más termékek árát is felfelé mozdíthatja.

A jelentés egyik legfontosabb megállapítása, hogy a lakossági rezsistop intézkedések a teljes előrejelzési időszakban, tehát 2028-ig változatlan formában érvényben maradhatnak. Ez azt jelenti, hogy hiába nőtt a gázfogyasztás a januári hideg miatt, vagy hiába szálltak el a tőzsdei árak a háború miatt, a családok rezsiszámlái nem fognak emelkedni.

Ezzel szemben a vállalatok már kénytelenek megfizetni a magasabb piaci energiaárakat. Ez azért fontos a fogyasztóknak, mert ha a péknek vagy a gyárnak többe kerül az energia, azt előbb-utóbb beépítik a kenyér vagy a tartós cikkek árába.

A jegybanki előrejelzés szerint a jelenlegi inflációs hullám nem lesz tartós, feltéve, hogy a közel-keleti konfliktus néhány héten belül enyhül. A piaci várakozások szerint az olaj- és gázárak 2027 közepére térhetnek vissza a normális szintre.

Inflációs számokban kifejezve ez a következő pályát jelenti Magyarországra nézve:

• 2026: az év eleji alacsony adatok ellenére az éves átlagos infláció 3,8% lesz.
• 2027: az áremelkedés üteme még kitart, 3,7%-os átlaggal számolhatunk, de az év második felében már látványos lesz a lassulás.
• 2028: ez lesz az az év, amikor az infláció fenntarthatóan visszatér a 3 százalékos szintre, ami már egy stabil, kiszámítható környezetet jelent a megtakarítások és a vásárlások tervezéséhez.

Összességében tehát egy rázósabb 2026-os második félév után 2027-től kezdődhet meg a tartós megnyugvás a magyar árak tekintetében.

20%-kal nőhet a hitelállomány a lakásvásárlások miatt, és év végére a gazdaság is újra beindulhat

A magyar GDP 2025-ös szerény, 0,4 százalékos bővülése után 2026-ban már 1,7 százalékos növekedésre számíthatunk az MNB szerint. Bár ez elmarad a korábbi várakozásoktól, a gazdaság az év végére nyerhet igazán lendületet. A jó hír az, hogy 2027-re és 2028-ra a gazdaság visszatérhet a dinamikus, 3 százalék körüli növekedési pályára. A növekedés motorja egyértelműen a lakossági fogyasztás lesz.

A magyar családok azért tudnak többet költeni, mert a reálbérek – vagyis a fizetések vásárlóereje – idén jelentősen, 4,6–4,7 százalékkal nőhetnek. Ezt támogatja a minimálbér 11 százalékos emelése, valamint a különböző kormányzati jövedelemnövelő lépések, mint például a rendvédelmi dolgozók fegyverpénze vagy az Otthon Start Program.

Összességében a háztartási hitelállomány az Otthon Start Program hatására 2026-ban 20 százalékkal emelkedhet. Ez azt mutatja, hogy sokan most látják elérkezettnek az időt a lakásvásárlásra vagy felújításra. Az éves növekedési ütem 2027-ben és 2028-ban – bár fokozatosan mérséklődik – továbbra is 10 százalék felett marad.

A rendelkezésre álló jövedelem arányában számított megtakarítási ráta 7-8 százalék körüli szinten stabilizálódhat, míg a beruházások várhatóan 7 százalék feletti arányt érhetnek el.

Az építőipar, amelynek szerződésállománya már most 50 százalékkal bővült, kulcsszerepet játszik majd abban, hogy a gazdaság talpra álljon.

Véget ér a kétszámjegyű béremelések kora, de így is nőhet a reáljövedelmünk

Az elmúlt években a rendkívül magas infláció és a hatalmas munkaerőhiány miatt a cégek kénytelenek voltak versenyt futni az árakkal, és gyakran kétszámjegyű, rendkívüli béremeléseket adni, hogy megtartsák az embereket. Az MNB megállapítása szerint ez a korszak most lezárul, visszafogottabb bérfejlesztés jön, vagyis a munkáltatók már nem tudják vagy nem akarják lenyelni a profitjuk terhére a további hatalmas bérköltség-növekedést. Az elmúlt években a bérek gyorsabban nőttek, mint a cégek hatékonysága, ami rontotta a nyereségességüket.

Fontos ugyanakkor, hogy az MNB szerint a bérek továbbra is nőnek, csak lassabb ütemben. Míg korábban előfordultak 15-20%-os bérfejlesztések is, a jegybank most azzal számol, hogy

a versenyszférában a bruttó átlagkereset idén 8,7, jövőre 8,3, 2028-ban pedig 7,1 százalékkal nőhet.

Mivel az árak emelkedése (az infláció) ennél mérsékeltebb lesz, a reálbérek (vagyis az, amennyit ténylegesen ér a pénzünk a boltban) az alábbiak szerint alakulnak:

• 2026-ban: 4,7 százalékos emelkedés (ebben nagy szerepe van a minimálbér 11%-os emelésének is).
• 2027-ben: 4,4 százalékos javulás (a már beígért 14%-os minimálbér-emelés húzza felfelé a bérszínvonalat).
• 2028-ban: további 4 százalékos vásárlóerő-növekedés várható.

Jövőre, 2027-ben az állami szférában statisztikailag lassabbnak tűnik majd a növekedés, mert kiesik a fegyverpénz hatása, de a versenyszféra stabil, 8 százalék feletti bérdinamikája továbbra is biztosítja a jóléti mutatók javulását.

A világgazdasági lassulás miatt a magyar kamatcsökkentések is elmaradhatnak

A világ meghatározó gazdaságaiban, az USA-ban, az Európai Unióban és Kínában is lassult a növekedés 2025 végén. Ez a magyaroknak azért húsbavágó, mert Magyarország exportorientált ország:

ha a német vagy a kínai vásárlók kevesebb autót vagy elektronikai eszközt vesznek, a hazai gyárainkba is kevesebb megrendelés érkezik.

A korábban várt kilábalást az iráni konfliktus eszkalálódása törte meg, így a magyar termékek legfőbb felvevőpiacain most a decemberben vártnál gyengébb bővülésre kell számítani. Ez közvetve fékezi a hazai GDP növekedését is. Az iráni konfliktus hatására a Brent olaj ára megközelítette a 120 dolláros hordónkénti szintet, az európai gázárak pedig a háború kitörése óta több mint 70 százalékkal nőttek. Hiába a hazai védőintézkedések, a 120 dolláros olajár olyan nyomást helyez a piacra, ami előbb-utóbb (különösen a májusi árkivezetések után) megjelenhet a kutakon. A drágább energia miatt külföldön is drágul a termelés, így a Magyarországra érkező importtermékek is drágábbak lesznek.

Kamatok és a forint: miért nem olcsóbbak a hitelek?

A nemzetközi jegybankok (az amerikai Fed és az Európai Központi Bank) reakciója alapvetően meghatározza a magyar kamatszinteket és a forint árfolyamát is.

A jelentés szerint a piaci várakozások megnőttek: a EKB-tól korábban kamatcsökkentést vártak, most viszont az év végéig akár két kamatemelés is jöhet, Amerikában a piac teljesen „kiárazta” a kamatcsökkentéseket, vagyis idén valószínűleg nem lesz olcsóbb a dollárhitel.

Ha a világ nagy jegybankjai magasan tartják a kamatokat, a Magyar Nemzeti Bank mozgástere is beszűkül. Ahhoz, hogy a forint árfolyama stabil maradjon (és ne dráguljon meg hirtelen a benzin vagy az import műszaki cikk a gyenge forint miatt), a hazai kamatoknak is tartósan magasabb szinten kell maradniuk. Ez pedig azt jelenti, hogy a hitelkamatok csökkenése is lassabb lehet, mint amit korábban remélni lehetett.

Három forgatókönyv, ami átírhatja az előrejelzéseket az MNB szerint

A gazdasági előrejelzések soha nem kőbe vésett igazságok, hanem valószínűségek. Az MNB szakemberei ezért három olyan „mi lenne, ha?” forgatókönyvet is kidolgoztak, amelyek alapjaiban írhatják felül a 2026 utáni várakozásokat. Ezek azért fontosak nekünk, mert megmutatják, milyen külső vagy belső események hozhatnak hirtelen drágulást vagy éppen váratlan fellendülést.

1. A rosszabbik eset: elhúzódó háború és drága energia

Ez a legborúsabb forgatókönyv. Ha az iráni konfliktus nem csillapodik le heteken belül, az olaj ára tartósan 100–120 dollár felett maradhat. Mivel Magyarország szinte minden nyersanyagot importál, ez a helyzet duplán sújtana minket.

Mit éreznénk ebből?

• Az infláció nem csökkenne olyan gyorsan, mint vártuk, a benzin és az energia ára tartósan magas maradna.
• A cégek a magas költségek miatt kevesebbet fejlesztenének, így a gazdaság is lassabban bővülne.
• A bizonytalanság miatt a forint gyengülne, a jegybank pedig kénytelen lenne magasan tartani a kamatokat, így a hitelek kamata sem csökkenne.

2. A fogyasztási boom: ha túl bátran költünk

Van egy olyan eshetőség is, hogy a magyar családok a vártnál sokkal optimistábbak lesznek. Mivel a fizetések nőnek, és a fogyasztói bizalom már most több éves csúcson van, előfordulhat, hogy az emberek a megtakarításaikat is elkezdik tömegesen elkölteni (például utazásra, felújításra, tartós cikkekre).

Mit éreznénk ebből?

• A boltok forgalma megugrana, a szolgáltatók (éttermek, szállodák) virágoznának, a GDP pedig a vártnál gyorsabban nőne.
• A hirtelen megugró kereslet miatt a kereskedők bátrabban emelnének árat, ami miatt az infláció ismét makacsabbá válna.
• Ebben az esetben is tartósan magas kamatokra kellene készülni, hogy a gazdaság ne „pörögjön túl”.

3. A külső lehűlés: ha megáll a német motor

Magyarország ezer szállal kötődik az európai és főleg a német gazdasághoz. Ha Németországban tartós marad a stagnálás, az közvetlen veszélyt jelent a hazai exportra, különösen a járműgyártásra.

Mit éreznénk ebből?

• Kevesebb megrendelés érkezne a hazai üzemekbe, ami visszafogná a növekedést.
• Mivel a kereslet gyenge lenne, az árak sem nőnének olyan ütemben.
• Ebben a helyzetben a jegybank bátrabban vághatna kamatot, hogy ösztönözze a gazdaságot, így a hitelek is olcsóbbá válhatnának.

+1. Amire kevesen számítanak: mi van, ha hirtelen béke lesz?

A jegybank megvizsgált egy olyan lehetőséget is, amiről mindenki álmodik: a geopolitikai feszültségek gyors rendeződését. Ha ez bekövetkezne, az energiaárak azonnal bezuhannának, a forint jelentősen megerősödne, és a magyar gazdaság egy csapásra optimális helyzetben találná magát: alacsony infláció mellett látványos gazdasági növekedés és olcsóbb hitelek jellemeznék a 2026 utáni éveket.