A koronavírus járvány alapvetően átalakította a cégek életét és előtérbe hozta a fenntarthatóságot. Érdekes ugyanakkor, hogy a szabályozók a környezettudatosság kikényszerítésében a bankoknak fontos szerepet osztottak: a vállalati oldalon kvótákkal és a szennyezők magasabb kamaton történő hitelezésével, a lakossági oldalon ugyanakkor támogatott, olcsóbb zöld hitellel szeretnék elérni azt, hogy kevesebb legyen a szennyezés.

Utcai harcosokból újra stratégák

Döbbenetes változást hozott a vállalatvezetők gondolkodásában a koronavírus járvány - mondta Rózsai Rezső, a KPMG magyarországi vezérigazgatója. A vírus támadása idején a stratégiaalkotás háttérbe szorult, a cégek irányítóinak utcai harcosként a mindennapi működés fenntartása vált a fő feladattá, a cégvezetők válságmenedzserré léptek elő. A KPMG idei vezérigazgatói felmérése már jelezte a fényt az alagút végén, a vállalatvezetők fókuszába ismét a hosszú távú, stratégiai tervezés került, ugyanakkor új elemként a fenntarthatóság is a fókuszba került. 

A pandémia idején bebizonyosodott, hogy a digitalizációs megoldásokkal, a home office munka általánossá válásával a személyi kockázatok kezelhetőek, nem jelentenek extra problémát. A járvány átalakulása és a védőoltások megjelenésével együtt járó nyitások miatt a zárások okozta problémák is háttérbe szorultak – kivételt talán csak az ellátási láncokban tapasztalható további problémák képeznek, ám ez Rózsai Rezső szerint már sokkal mélyebb gondnak számít, semmint pusztán a járvány okozta hatásként lehetne rágondolni.

A fenntarthatóságot megkövetelik, de ki is kényszerítik

A fenntarthatóságot egyrészt a befektetők, másrészt a szabályozók, de még a fogyasztók és a dolgozók is megkövetelik. Az itt látható változást a KPMG vezérigazgatója szerint a koronavírus válság felerősítette. Rózsai Rezső szerint a tulajdonosi kapitalizmust egyre inkább a fenti kör egészét magába foglaló érintetti (steakholderi) kapitalizmus váltja fel. 

A fenntarthatóság ma már üzleti érdek is: sokkal könnyebb fenntartható célokhoz forrást biztosítani, befektetőt találni. Ugyanakkor a másik oldalon egyre komolyabb gond, hogy a befektetői és szabályozói elvárások olyan magasok, amelyek nyomán a befektetések megtérülése már kérdéses. 

A lakosságot cukorkával, a cégeket ostorral kényszerítik zöldülésre

Sokak szerint hibás megközelítés az, hogy a szabályozók, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a bankok oldaláról igyekeznek a társadalom és a cégek gondolkodását a fenntarthatóság irányába mozdítani. A vállalati hitelezés terén ezt a fenntartható hitelezés standardjainak meghatározása – a szennyező cégek hitelezésének mérséklése, megdrágítása – hozhatja. Eközben a lakossági oldalon ezzel ellentétes irányú a szabályozói mentalitás: az MNB a piaci átlagos kamat 50 százalékának megfelelő szinten, maximum 2,5 százalékos kamatozású zöld lakáshitelt indított el a kereskedelmi bankok közreműködésével. A cél, hogy felpörögjön a minimális energiafelhasználású, így környezetbarát, fenntartható és zöld lakások építése és vásárlása. 

Senki nem tudja, mi is a fenntartható

A fenntarthatóság terén további gondot jelent, hogy nincs egységes mérés a fenntarthatóság és környezettudatosság kérdésében. Az ESG – környezeti, társadalmi, irányítási – fenntarthatósági kérdésekből az energetikai szabályok még csak-csak mérhetőek, a többi fenntarthatósági kérdéskörből ugyanakkor még hiányoznak az objektív mérőszámok.

Nem úri huncutság, létérdek a cégek digitalizációja

A digitalizáció a kényelem és a mindennapi munka biztosítása mellett immár szintén üzletpolitikai érdek, ma már a kisebb cégeknek sincs esélyük a fennmaradásra megfelelő digitális háttér nélkül. Emellett a digitalizáció a fenntarthatósági célok megvalósítását is segítheti. Ami változik, hogy míg korábban a cégek csak költségcsökkentést láttak a digitalizációban, ám mára már annyira központi eleme lett a működésnek, hogy egyrészt a fejlesztési költségeket is alapvetően meghatározza. A másik, ennél is fontosabb változás az az, hogy új, egyre komolyabb kockázatként jelennek meg a cégek működésében a cyber kockázatok. A cybertámadásokban érintett vállalati károk mértékét 2009-ben 10 millió dollárra becsülték a szakemberek, addig tavaly már 20 milliárd dollárnyi veszteséget kötöttek a számítógépes támadásokhoz

Borítókép: Getty Images