Az elmúlt években számottevően bővült a személyi hitelek felhasználásának köre. Korábban elsősorban az áruvásárlási kölcsönöket kiszorító termékként gondoltunk rá, ám a személyi kölcsönök átlagkamatának komoly mértékű csökkenése miatt elkezdtük számos más célra használni: például lakásfelújításokat finanszírozunk belőle, s az elmúlt években már a személyi hitelek számítanak a lízing legnagyobb kihívójának az autó vásárlások terén. A bankok egymás között folyó versenye egyelőre kevésbé engedi érvényesülni a jegybanki kamatemelést a piacon – írta Nagy László Nándor, a money.hu kommunikációs vezetője a Cofidis Hitel Monitor kutatásának vendégkommentárjában.
A jövőbe fektetés az új hitelcél
A bankok és hitelintézetek számára mostanában már inkább a július-augusztus számít a személyi hitelek fő szezonjának. Még mielőtt sokan arra gondolnának, hogy a fellendülő utazások okozzák a kiugró adatokat, megnyugtathatunk mindenkit: a nyári személyi kölcsön sprintnek nem ez a fő oka, a magyar fogyasztó tudatos, mindennél jobban megtanulta, hogy csak addig nyújtózkodik, ameddig a takarója ér – ebbe nem fér bele a hitelből utazás. A jövőbe fektetés ugyanakkor pénzügy tudatossági szempontjából sokkal hasznosabb hitelcél.
Márpedig a felmérések szerint
a nyári csúcsokat jórészt a családok számára az egyik legkomolyabb és legköltségesebb tételnek, a beiskoláztatás költségeinek finanszírozásának köszönhetjük.
A statisztika szerint 2018-ban és 2019-ben több mint húsz százalékkal több személyi kölcsönt vettek fel nyáron a háztartások, mint az év végén, míg az elmúlt 5 év további éveiben a különbség 15 százalék körül mozgott.
Nagyot nőtt az átlagos hitel összege
A változó világot jelzi, hogy a pénzintézetek ádáz harcot folytatnak az ügyfelekért, s ez jótékonyan hat a kamatokra. Erre a legplasztikusabb példa a magyar személyi hitel piac. Miközben az MNB alapkamata 2012 augusztus és 2013 decembere között 6,75 százalékról 3 százalékra zuhant, a személyi hitelek átlagkamata csak 3,1 százalékkal 24,46 százalékra szelídült, azaz a bankok még többet is kerestek a hiteleken. Ezzel szemben, amikor 2016 májusában közel négy évre 0,9 százalékra rögzült a jegybanki alapkamat, a személyi hitelek kamata 16,72 százalékról 11,46 százalékra csökkent – mert megjött a verseny.
A fizetőképes kereslet a magyar családok anyagi helyzetének javulásával kézzelfoghatóvá vált, az egyre erősödő fogyasztás hajtotta hiteligényt, a pénzintézetek számottevően csökkenő kamatokkal és egyre magasabb igényelhető hitelösszeggel honorálták a növekő érdeklődést. Az átlagos hitelméret másfél millió forintról hárommillió forint közelébe emelkedett, a magasabb hitelösszeghez kevesebb fix költség járult – jöhettek az egyszámjegyű kamatok. E téren nem szabad elfelejtkeznünk, hogy a piacon elsőként széles körben elérhető, nem csak a saját ügyfélnek szóló egy számjegyű kamatajánlattal épp a Cofidis robbantott: a Fapados Kölcsön sok szempontból piacorientáló terméknek bizonyult.
Így változott a magyar hitelpiac
A pandémia természetesen megtörte a hitelfelvételi kedvet, hiszen az emberek a bizonytalanságra rendszerint takarékoskodással válaszolnak. A személyi hitel kihelyezés annak ellenére kevesebb mint a felére zuhant 2020. utolsó kilenc hónapjában a 2019-es csúcsokhoz képest, hogy a szabályozás miatt soha addig (és jó eséllyel előretekintve sem) látott 5,9, majd 5,6 százalékos kamaton lehetett kölcsönt igényelni. (Tegyük hozzá, ilyen kamaton a bankok sem rohantak hitelezni.)
A gazdaság újraindulásával ugyanakkor öles léptekkel indult el a hitelpiac: a háztartási hitelállomány növekedésében Magyarország 2021 júniusát megelőző évben Európa-csúcsot tudod felállítani: 15,8 százalékkal sikerült növelni a lakossági kihelyezéseket. Persze, van honnan elrugaszkodni: a háztartási hitelek GDP-hez vetített 17,2 százalékos arányánál rosszabb helyen csak Románia van Európában, elmaradásuk nemcsak az euróövezet 53,7 százalékos szintjétől, de a visegrádi országok 33 százalékot közelítő arányától is távol van.
A bővülésből épp a személyi hitelek hiányoznak. Miközben a lakáshitel-folyósítások 2020. szeptembere óta éves összevetésben folyamatosan nagyot ugranak és idén május óta rekord kihelyezésekkel találkozhatunk, addig a személyi hiteleknél még rendre a 2019-es szintek alatt van a havi kihelyezés.
Kegyelmi állapot
Pedig a verseny most is az ügyfelek kezére játszik: miközben júniustól az MNB kamatemelésbe kezdett, s augusztus végére az alapkamat 0,6 százalékról 1,5 százalékra emelkedett, a személyi kölcsönök átlagkamata mindössze 5(!) bázisponttal 11,91 százalékra emelkedett a 2021 májusi 11,86 százalékról.
A személyi hitelpiacon tehát egyelőre kegyelmi állapot uralkodik, a kamatemelés sokkal lassabban épül be a hitelkamatokba. Ilyen körülmények között várja tehát a piac az év végi kihelyezés rallyt, amit most erősíthet, hogy 2 év után reméljük végre „rendes” karácsonyunk lehet.
Borítókép: Getty Images
