Tíz hónap, majdnem 1100 milliárd forintos lakáshitel-kihelyezés, megtorpanással - ezekkel az adatokkal lehet jellemezni a piac első tíz hónapját. Az is látszik a money.hu jegybanki adatokra támaszkodó összeállításából, hogy a bővülés egyre komolyabb részéért az államilag támogatott hitelkonstrukciók a felelősek, s arányuk a piaci hitelek drágulásával még tovább nőhet majd
Megtorpanás? Még nem tudjuk
A látványos tavaszi-nyári bővülés után októberben megtorpant a lakáshitelpiac, hat hónapos mélypontot jelent az, hogy az év 10. hónapjában csak 108,2 milliárd forintnyi lakáscélú kölcsönt vettek fel honfitársaink. Májustól szeptemberig látott 118-137 milliárdos folyósítással büszkélkedhettek a bankok. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint ugyan az év 10. hónapjában mindössze 6 bázisponttal nőttek a lakáshitel átlagkamatok, ám a money.hu már október végén arra figyelmeztetett, hogy a bankok szép lassan felhagynak azzal a gyakorlattal, hogy nem érvényesítik a jegybanki alapkamat emelését a lakáshitel kamatokban. Nagy kérdés, hogy a kihelyezések lassulásában már közrejátszhatott-e a banki drágítás, ám egy hónap adatából egyelőre
nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni. Ráadásul novemberben sokkal magasabb fokra kapcsolt a hitelkamatok emelkedése, szóval az igazi értékmérő a novemberi folyósítás lehet – ezt viszont csak az új évben fogjuk megtudni.
Túl az ezermilliárdon
De vissza a hitelek összegéhez.
A tízhavi adatok kifejezetten jól mutatnak: összesen 1083 milliárd forint értékben kötöttek lakáshitel-szerződéseket a bankok az ügyfelekkel.
Ez több mint 40 százalékos bővülésnek felel meg éves összevetésben, a járvány előtti, 2019 első tíz hónapjában elért eredményt pedig 43 százalékkal múlja felül.
A teljes lakáshitelpiacon belül ugyanakkor egyre nagyobb eltérés látszik a növekedés tempóját nézve a piaci és az államilag támogatott konstrukciók között.
- Az idén tíz hónap alatt közel 200 milliárd forintot tett ki a támogatott lakáshitelek összege. Ez 60 százalékos növekedésnek felel meg.
- Eközben a piaci lakáshitelek „csak” 36 százalékos éves többlettel és közel 880 milliárd forintos összeggel zárták az első tíz hónapot. Vagyis az összeget nézve a piaci hitelek vannak fölényben, de a dinamikában jócskán le vannak maradva az állami támogatással bíró hitelektől.
Az elmúlt éveken végig tekintve, szintén jól látszik a támogatott és piaci hitelek közötti különbség.
- 2019-ben a január és október vége között a teljes - 760 milliárdos - hitelösszeg 12 százalékát adták a kedvezményes hitelek.
- 2020-ban már 16,1 százalékos részesedésnél tartottak.
- Az idén pedig már több mint 18,4 százalékos szelet jutott nekik.
Tarol a felújítási hitel
Az államilag támogatott kölcsönök idei növekedési többletének jó részét a jelzálog alapú felújítási hitel hozza: míg korábban jellemzően személyi kölcsönből finanszírozták az ügyfelek a lakásrekonstrukciókat, az állami támogatási program és a hozzá kapcsolódó 3 százalékos támogatott hitel az év 10 hónapjában 88 milliárd forintnyi kihelyezést hozott a bankoknak. Ez a teljes kihelyezés 8,2 százalékát teszi ki – miközben a korábbi években a felújítási céllal felvett jelzáloghitelek részaránya 3 százalék körül mozgott.
A támogatott hiteleseknek nem fáj a kamatemelés
A money.hu szakértői rámutatnak, hogy bár a jegybanki kamatemelések begyűrűznek a piaci hitelek árába, vagyis azok emelkedni fognak, az államilag támogatott hitelek viszont ez a hatás nem érinti. Hiszen ezeknél a kamattámogatás miatt az érintettek fix, kedvezményes kamatot fizetnek. Emiatt jó esély van arra, hogy a következő időszakban - a kamatemelési ciklus során - az állami támogatású lakáshitelek még nagyobb részesedést kérnek maguknak a piacon. Hiszen – miként megmutattuk: a piaci kamatok drágulása ha másért nem, azért fogja vissza a keresletet, mert
Szeptemberben a piaci átlagkamattal számolva még több, mint 35 milliós lakás megvásárlására volt lehetősége egy átlagbért kereső polgárnak.
Borítókép: Getty Images
