A magyar felnőtt lakosság 11 százaléka költene oktatásra, képzésre, tanfolyamokra - derült ki az OTP Bank megbízásából készült országos reprezentatív felmérésből. A tanulni vágyók többsége a saját munkájához kapcsolódó készségeit, képességeit fejlesztené, az ilyen típusú tanfolyamokon kívül a legtöbben a nyelvtanulást és az informatikai ismeretek fejlesztését tartják kiemelten fontosnak.
Az OTP Bank számára készült felmérés azt vizsgálta, hogy milyen célra költenének 2, illetve 5 millió forintot az emberek. Az eredmények azt mutatják, hogy a felnőtt lakosság körében van igény a tanulásra. Arra a kérdésre, hogy milyen képzéseket végeznének el a megkérdezettek a munkaerőpiaci versenyképességük növelése érdekében a legtöbben
- a saját munkájukhoz kötődő tanfolyamokat (39%),
- a nyelvtanulást (40%),
- valamint az informatikát jelölték meg (29%).
Az informatika inkább a férfiakat vonzza, a nők pedig a szépségipari, illetve az oktatással, neveléssel összefüggő képzéseket választanák az átlagosnál magasabb arányban. A válaszadók között mindössze 15 százalék azoknak az aránya, akik egyáltalán nem nyitottak arra, hogy (tovább) képezzék magukat, esetleg elvégezzenek egy tanfolyamot a munkaerőpiaci versenyképességük növelése érdekében. Ez elsősorban főleg a visszavonulásra készülő idősebb (60 vagy azon túli) korosztály tagjaira jellemző.
A válaszadók 44 százaléka ugyan hasznosnak tartja az informatikai képzést, mégis 29 százalékuk azt nyilatkozta, hogy önmaga biztosan nem iratkozna be ilyen tanfolyamra. A nyelvtanulásnál is viszonylag magas (19 százalék) azoknak az aránya, akik bár fontosnak gondolják ezeket a tanfolyamokat, ők maguk azonban nem vágnának bele.
200 ezer a plafon
Arányaiban a legtöbben (31%) évi 50-200 ezer forintot szánnak önképzésre. Többet költenének tanulásra a magasabb végzettségűek,
körükben 34 százalék azoknak az aránya, akik 200 ezer forintot meghaladó összeget is hajlandóak kifizetni, hogy önmagukat fejlesszék.
A felnőtt lakosság 23 százaléka egyáltalán nem költene saját maga fejlesztésére a következő évben, ennek a csoportnak a felét azok alkotják, akik egyébként sem szeretnének képzéseken részt venni.
A hitelintézet tapasztalatai szerint a személyi kölcsönt jellemzően nagyobb, milliós összeget is elérő költésekre használják az ügyfelek, tipikusan lakásfelújítással, autóvásárlással vagy akár önfejlesztéssel kapcsolatos kiadások fedezésére. Az OTP Bank legfrissebb, harmadik negyedéves adatai azt mutatják, hogy a személyi kölcsönök állománya az egy évvel korábbihoz képest csaknem ötödével emelkedett, a második negyedévhez viszonyítva pedig 6 százalékos volt a növekedés.
Borítókép: Getty Images