A zsebpénzt is megeszi az infláció

Nagy László Nándor
Nagy László Nándor
Olvasási idő: 3 perc

Az infláció nem csak a fizetéseket, a gyermekeink zsebpénzét is erodálja. Nehéz a pótlás, hiszen a szülőknek a fiatalok egyéb igényeit is fizetniük kell, ahol szintén komoly volt a drágulás.

A nyugdíjasok külön inflációs kosárral büszkélkedhetnek. Ez a korosztály számára fontos tételeket felülsúlyozva vizsgálja, miként hat az idősekre a pénzromlás. Ugyanakkor a drágulás más korcsoportokat is érint. Így bizony a gyermekek pénztárcáját is megviselte az elmúlt hónapokban tapasztalt áremelkedés.

A gyerekek kedvenc termékei is nagyot drágultak

Tavaly novemberben a hivatalos adatok szerint közel másfél évtizedes csúcsra, 7,4 százalékra ugrott az éves infláció. A jégkrém és a narancslé árváltozása alatta a hivatalos pénzromlásnak. Ennek ellenére 5, illetve 6 százalékkal azért többet kellett értük fizetni novemberben, mint egy évvel ezelőtt. A gyümölcsjoghurtok ugyanakkor már az inflációnál komolyabb mértékben 10 százalékkal drágultak a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint. Míg 2020. novemberben 135 forintot kellett értük fizetni átlagosan, tavaly novemberben már 149 forint volt az átlagár. A 2020. novemberi 145 forint helyett átlagosan 166 forintba kerül egy kakaós csiga. Ez 14 százalékos áremelkedést jelent. Többet kell fizetni a papír zsebkendőért is.

A büfékben nagyobb lehet a drágulás

Fontos hangsúlyozni, ezek a bolti árak,

az iskolai büfékben akár a hivatalos inflációnál kétszer is jobban drágulhattak a termékek.

Erre utal, hogy a hivatalos pénzromlásnál lényegesen nagyobb mértékű, 19 százalékos volt a drágulás a hamburgerek esetében. Tavaly novemberben átlagosan 888 forintba került a fiatalok által kedvelt fogás, miközben egy évvel korábban elég volt értük 746 forintot fizetni.

Bírjuk a zsebpénzt emelni?

A K&H Vigyázz, kész, pénz! vetélkedőjéhez készült összeállítás arra hívja fel a figyelmet, hogy a szülők számára is komoly kihívást jelent a gyerkőcök inflációja.

A nagy kérdés, hogy bírják-e a családok a gyerekeknek adott zsebpénzben lekövetni az elmúlt hónapok drágulását,

hiszen a fiatalok által kézhez kapott összeg vásárlóértéke az elmúlt évben 5-10 százalékkal is csökkenhetett.

A szülőknek más is fájhat

A kihívás azért is nagy, hiszen a zsebpénzt is a családi költségvetésből kell kigazdálkodni, amelyben olyan tételek is állandó helyett kapnak, mint a gyermekek kinőtt cipőinek a pótlása, vagy a rendszeresen összetört szemüvegkeretek pótlása. Míg a gyermekcipők esetében 5 százalékos áremelkedést mért a KSH - 11 000 forintról 11 550 forintra ment fel az átlagáruk -, addig a szemüvegkeret 9 százalékkal 19.830 forintra drágult a 2021. novemberét megelőző egy évben. A mobiltelefonok árát - de persze a menő cipők és ruhákét is - pedig az infláció mellett a túlzott kereslet és a trendiség is hajtja. Ezek esetében a beruházás már önmagában több tízezres, mobilok esetében százezres tételt jelenthet.

Kis csalás kell a pénzügyi tudatosságért

A gondot az jelenti, hogy ilyen esetekben nehéz a gyerekeket a takarékoskodásra bíztatni. Mert nem elég a kiszemelt eszközre félretenni, hanem annak áremelkedésével is számolni kell. Sajnos, az inflációs környezetben a pénz lekötése is csak részben fedezi a pénzromlást. De persze, ha a család felnőtt tagjai hajlandóak az inflációnál magasabb kamatozással honorálni, ha a fiatalok megtakarítanak, az sokat lendíthet azon, hogy az ifjak tudatosabbak legyenek a kéőbbiekben is a pénzügyek terén.

Fotó: Getty Images

Ahány ember, annyi féle fizetési szokás. Eltérő fizetési szokásokhoz pedig eltérő bankszámla dukál - azért, hogy csak olyan szolgáltatásokért fizess, amire szükséged van. Érdemes tehát összehasonlítani az ajánlatokat. Kalkulálj és válaszd egyszerűen a számodra legjobb bankszámlát!

Ez is érdekelhet