Lassan dönteni kell a cafeteria-felosztásról, az egészségügy lehet fókuszban

Kreivich Orsolya
Kreivich Orsolya
Olvasási idő: 3 perc

Hamarosan rengeteg munkavállalónak kell döntenie a 2022-es cafeteria keret felosztásáról. A tavalyi tapasztalatok alapján sokan választják majd az egészségügyi célú takarékoskodást, az OTP Egészségpénztár adatai szerint ugyanis nemcsak a munkáltatói, hanem a munkavállalói befizetések volumene is 29%-kal tudott gyarapodni 2021 első három negyedévében.

Elérkezett 2022 második hónapja, ez pedig sok munkavállaló számára azt is jelenti, hogy hamarosan dönteniük kell az éves cafeteria keret felosztásáról. S bár sokat hallani arról, hogy a cafeteria elemek nyújtotta lehetőségek évről évre szűkülnek, sokan még mindig nincsenek tisztában a rendszer összes előnyével.

Tartós változást hozott a jávány

„A tavalyi év nagy tanulsága, hogy a járvány nemcsak impulzusszerű, hanem tartós változásokat indított el a magyar társadalomban, mind az egészségügyi szolgáltatások színvonalával, mind az egészségmegőrzéssel kapcsolatos viselkedésminták tekintetében” – közölte Kovács Tamás Attila, az OTP Egészségpénztár ügyvezető igazgatója. A szakember hozzátette: a járvány első évét követően ugyanis 2021 első három negyedévében is jelentősen növekedtek az OTP Egészségpénztárhoz érkező befizetések.

Ebben az időszakban

az összes befizetés 82%-át kitevő egyéni befizetések teljes összege 7,6 milliárd forint volt, mely érték 29%-kal haladta meg az egy évvel korábbi, azonos időszakban mért szintet.

Ezzel párhuzamosan a munkáltatói vállalás összege 1,7 milliárd forintot tett ki, mely éves szinten 8%-os növekedést takar. Ha csak a 2021. július és szeptember közötti adatokat vizsgáljuk, akkor azt látni, hogy a munkavállalók 2,3 milliárd forintot fizettek be a pénztárba, a munkáltatók pedig 660 millió forintot, mely értékek szintén növekedést mutatnak 2020 harmadik negyedévéhez képest.

Nem érdemes kihagyni a 20 százalékos ziccert

„Mivel szinte mindannyiunk életében vannak olyan költségek, melyek fedezhetők egészségpénztári számláról, ezért kihagyott lehetőség, ha valaki nem él ezzel a megtakarítási formával” – hívta fel a figyelmet Kovács Tamás Attila.

„A befizetések után ugyanis 20%-os adó-visszatérítés érvényesíthető a személyi jövedelemadóból, legfeljebb évi 150 ezer forintig.

A pénztári megtakarítás terhére elszámolhatók egyebek mellett a privát egészségügyi ellátással és gyógyszerekkel kapcsolatos költségek, de ugyanígy, egyes gyermekvállalással, életvitellel vagy lakhatással kapcsolatos kiadásokra is fordítható az egészségpénztári megtakarítás.”

A támogatás növeli a dolgozó lojalitását

A munkáltatók számára pedig nemcsak azért előnyös az egészségpénztári megtakarításhoz való hozzájárulás, mert jelentősen növelheti a munkavállalói lojalitást a pénztári tagság által biztosított, privát egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés, hanem mert a hozzájárulás célzott támogatásként folyósítva kedvezményesen adózik. Erre jó példa az elmúlt időszakban népszerűvé vált, s idén már havi 30 ezer forintos értékben nyújtható lakáshitel-támogatás, melyből a munkavállaló a lakáshitelének törlesztőjét – vagy annak egy részét – fizetheti ki. Ez a célzott támogatási forma azért különösen kedvező a munkáltatóknak, mert a befizetett összeg után számukra nem keletkezik adófizetési kötelezettség, s a munkavállalónak is csupán a támogatásként megkapott összeg 24,92%-át kell közteherként megfizetnie.

Borítókép: Getty Images

Ez is érdekelhet