KSH: kiderült, mennyit keres most egy átlagos magyar dolgozó

Kreivich Orsolya
Kreivich Orsolya
Olvasási idő: 3 perc

Tipp: Bankszámla váltás előtt mindenképp kalkulálj, hogy megtaláld a számodra legjobb számlacsomagot.

A money.hu célja, hogy jól járj! Ezért ingyenesen és regisztráció nélkül összehasonlíthatod kalkulátorainkban a pénzügyi termékeket, és minden fontos tudást, tapasztalatot átadunk cikkeinkben. Szakértőink díjmentesen és személyre szabottan válaszolnak kérdéseidre, segítenek hitel vagy megtakarítás, befektetés témában is.

2021 decemberében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 492 800, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 327 700 forint volt, mindkettő 9,7%-kal magasabb, mint egy évvel korábban. 2021-ben a bruttó átlagkereset 438 800, a nettó átlagkereset 291 800 forintot ért el, mindkettő 8,7%-kal emelkedett 2020-hoz képest - derül ki a KSH legfrissebb adataiból.

Túl a 490 ezer forinton

2021 decemberében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 492 800, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 504 700 forint volt.

nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 327 700, a kedvezményeket is figyelembe véve 337 200 forintot ért el.

A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 9,7%-kal nőtt. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 9,4%-kal növekedett az előző év azonos időszakához viszonyítva.

Forrás: KSH

rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 419 000 forintra becsülhető, 9,7%-kal magasabb, mint egy évvel korábban.

bruttó kereset mediánértéke 379 600 forint volt, ez 7,7%-kal meghaladta az egy évvel korábbit.

A pénzügyitől az idegenforgalmi szektorig

A 2021 január-december időszakban a bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 450 800, a költségvetésben 409 900, a nonprofit szektorban 419 100 forintot ért el, ami 7,8, 9,5, illetve 15,4%-os növekedést jelent az előző évhez viszonyítva. Az egyes előmeneteli rendszerekben előre ütemezett béremelések – köztük az orvosi béremelés, a bírák, ügyészek és a bölcsődei dolgozók illetményemelése – hatására a költségvetés bruttó átlagkereset-növekedése meghaladta a nemzetgazdasági átlag emelkedését.

A nonprofit szektor jelentős keresetnövekedéséhez hozzájárult, hogy augusztus elejétől számos oktatási intézmény, fenntartójának változása miatt, a költségvetési szektorból ebbe a szektorba sorolódott.

  • A bruttó átlagkereset a pénzügyi, biztosítási tevékenység ágban volt a legmagasabb (758 700 forint), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén a legalacsonyabb (267 500 forint).
  • A bruttó átlagkereset a teljes munkaidőben alkalmazásban álló férfiaknál 479 200, a nők esetében 401 700 forint volt, ez a férfiaknál 8,9, a nőknél 8,6%-os növekedést jelent egy év alatt.

rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 404 000 forintra becsülhető, 8,9%-kal magasabb, mint egy évvel korábban.

Paradox helyzet

A bérek növekedését legfőképpen az alacsony általános munkanélküliség, az egyes szektorokban újra felbukkanó strukturális munkaerőhiány, valamint az infláció tartós megemelkedése befolyásolja. A bérdinamika és az infláció közötti kapcsolat azonban kétirányú is lehet: a növekvő bérek tovább nyomhatják felfelé az inflációt - közölte az Amundi alapkezelő Zrt. befektetési igazgatója.

Kiss Péter szerint egyrészt a megugró költségek miatt a vállalkozások dönthetnek a termékek és szolgáltatások árainak növelése mellett, másrészt a fogyasztók a megemelkedett jövedelmüket szívesebben költhetik el, növelve a keresletet.

Ez a visszacsatolási mechanizmus az ár-bér spirál, amit minden jegybank, illetve anticiklikus gazdaságpolitikát folytató kormány igyekszik elkerülni.

A következő havi adatban már láthatjuk a minimálbér-emelés hatását is, ami tovább erősítheti a fenti folyamatokat. A bérek ilyen mértékű adminisztratív emelésére utoljára 2017-ben volt példa, akkor a következő három évben 10 és 15 százalék között ragadt a keresetek növekedés üteme, ráadásul az infláció is megugrott (az eurózonához és a régió más országaihoz képest is), a 2016 decemberi 1,80 százalékról 2019 végére 4 százalékra emelkedve.

Borítókép: Getty Images