Ráfizethetünk, ha nem fordítunk elég pénzt az egészségünkre

money.hu
money.hu
Olvasási idő: 3 perc

Az emberek közel fele (47%) volt már olyan helyzetben, ahol úgy érezte, hogy az anyagiak miatt nem kapta meg időben a legmegfelelőbb orvosi kezelést betegség vagy baleset esetén. Nem véletlen, hogy tízből négy ember fordult meg magánegészségügyi ellátásban az elmúlt egy évben. Jóval többet foglalkoznak egészségükkel azok, akik közvetlen rossz tapasztalattal rendelkeznek az egészségüket, vagy az ellátást illetően– derül ki a SIGNAL IDUNA Biztosító felméréséből.

Tízből közel kilenc magyar havi 15 ezer forintnál kevesebbet költ egészsége megőrzésére, vagyis

  • vitaminokra,
  • testmozgásra,
  • kezelésekre.

Közel 40 százalék esetében a havi 5 ezer forintot sem éri el ez az összeg. Ezen a téren a férfiak és a nők között nincs szignifikáns eltérés.

Nincs pénz, nincs ellátás?

A válaszadók többsége (61%) nem vett igénybe az utóbbi egy évben magánorvosi ellátást, akik igen, azok közül valamivel kevesebben voltak szűrővizsgálatok miatt magánorvosnál, mint betegség kezelése céljából, tízből egy ember pedig mindkét okból.

A megkérdezettek közel fele (47%) ugyanakkor volt már olyan helyzetben, ahol úgy érezte, hogy

a saját anyagi korlátjai miatt nem kapta meg időben a legmegfelelőbb orvosi kezelést betegség vagy baleset esetén.

Nem meglepő módon ők jóval nagyobb arányban (51%) fordultak magánorvoshoz. Ugyanígy azok is közül is többen (46%) vettek részt magánorvosi ellátásban, akiknek – vagy akik családtagjának - volt balesete a megelőző három évben. Közülük többen vannak, akik havi 15 ezer forintot meghaladó összeget költenek egészségükre (20%), szemben a balesetet nem tapasztalók 8 százalékával.

Ez tehát azt mutatja, hogy amíg nincs közvetlen rossz tapasztalatunk az egészségünket, vagy az ellátást illetően, kisebb eséllyel keresünk fel magánorvost, és az egészségünkre is kevesebbet költünk. 

Egy komolyabb betegség a pénztárcánkat is terheli

Betegség, baleset bárkivel előfordulhat, az ebből történő felépülés pedig nagyban függ attól, hogy időben hozzáférünk-e a megfelelő orvosi ellátáshoz. Sajnos hazánkban

a lakosság mindössze 15-20 százaléka rendelkezik balesetbiztosítási védelemmel, az egy főre jutó balesetbiztosítási díjakat tekintve pedig sereghajtók vagyunk Európában.

Holott komolyabb vészhelyzeti tartalékok hiányában egy nem várt baleset akár jelentős terhet is róhat a családra. De nem csak balesetek, hanem betegségek is nehéz anyagi helyzet elé állíthatják a családokat. Ez hazánkban különösen igaz, hiszen az Európai Unión belül második helyen állunk a daganatos megbetegedések számában, míg a daganatos megbetegedések okozta halálozási arányszám nálunk a legmagasabb, de szív- és érrendszeri megbetegedések tekintetében is a lista élén vagyunk.

Ennek oka leginkább a kevés szűrővizsgálat: az Eurostat szerint 2017-ben például az 50–69 éves magyar nők mindössze 41 százaléka vett rész emlőrák szűrésen a megelőző két évben, szemben az Unió egészére jellemző 61 százalékkal.

Ne csak a halálunkra kössünk biztosítást

A balesetbiztosítás nem csak baleseti halál vagy maradandó egészségkárosodás esetén fizet, de

  • csonttörés,
  • a lágy részek sérülése esetén is,
  • továbbá kórházi térítést,
  • tanulási támogatást,
  • műtéti térítést is nyújt,
  • emellett keresőképtelenség esetén is térít. 

A balesetbiztosítási védelem kiegészíthető kockázati életbiztosítással, amely nem csak halál esetén jelent anyagi segítséget a családnak, de abban az esetben, ha a biztosítottnál súlyos betegséget diagnosztizáltak, előrehozott egyszeri szolgáltatást is nyújthat.

Borítókép: Getty Images