A közel-keleti feszültségek drasztikus eszkalálódása valósággal sokkolta a világgazdaságot a héten. Az egekbe szökő energiaárak és a globális kockázatkerülés a magyar devizát is padlóra küldte, miközben a hazai gazdaság épp csak elkezdett éledezni a hároméves stagnálásból. Mutatjuk, milyen hatással lesz a pénztárcádra a kialakult geopolitikai és piaci helyzet a CIB Heti Riportja szerint.
Kirobbant a konfliktus, menekülnek a befektetők a forintból
A hét legfontosabb és legmeghatározóbb eseménye egyértelműen a Közel-Keleten kiéleződött háborús helyzet volt, amely azonnali pánikot váltott ki a globális piacokon. Miután katonai akciók indultak Irán ellen, a világ legfontosabb nyersanyag-szállítási útvonalai – különösen a Hormuzi-szoros – kerültek veszélybe.
Ennek eredményeként a kőolaj és a földgáz ára is kilőtt: a Brent nyersolaj hordónkénti ára pillanatok alatt 85 dollár fölé ugrott, míg az Európában irányadó holland TTF gáztőzsdén több mint 50 százalékos drágulást regisztráltak. A befektetők a biztonságos menedékek felé fordultak, amit jól mutat, hogy az arany unciánkénti ára stabilan az 5100 dolláros, extrém magas szint körül mozog.
Miért fontos ez nekünk?
Magyarország jelentős energiaimportőr, így az olaj és a gáz árának robbanása azonnal rontja az ország kilátásait. A piacok egyből beárazták a 2022-ből már jól ismert forgatókönyvet: a drága energia felboríthatja a külkereskedelmi mérleget, és újra fűtheti az inflációt.
2026.03.06. 16:55-ös állapot
Ennek a félelemnek itthon a forint itta meg a levét. A hazai fizetőeszköz napok alatt valósággal beszakadt: míg a múlt hét végén még 375 forint alatt is járt az euró, a hét közepére a 390-es szintet is átvitte az árfolyam.
A dollárral szemben még fájdalmasabb volt a zuhanás, az amerikai deviza közel 20 egységgel drágult, megközelítve a 337 forintos szintet. A piaci elemzők, köztük a CIB Bank szakértőinek helyzetértékelése szerint az inflációs félelmek miatt a kamatcsökkentési várakozások is drasztikusan visszaestek: a korábban várt három kamatvágás helyett a piacok idén már csak egyetlen lazító lépést tartanak valószínűnek.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a hitelek kamatai a közeljövőben aligha fognak érdemben csökkenni.
Óvatosan éledezik a magyar gazdaság, de gyenge lábakon áll
Miközben a globális viharok rázzák a piacot, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatai megmutatták, honnan is próbál talpra állni a magyar gazdaság. A végleges számok alapján 2025-ben mindössze 0,3 százalékkal nőtt a hazai GDP, ami azt jelenti, hogy a gazdaságunk lényegében három éve egy helyben toporog. A tavalyi év utolsó negyedévében mért 0,8 százalékos (nyers adat szerinti) bővülést szinte kizárólag a lakossági fogyasztás tartotta a felszínen, miközben a beruházások tovább zsugorodtak, a gyenge európai kereslet miatt pedig az export is lefelé húzta az eredményt.
Az idei év eleje viszont hozott némi halvány reménysugarat. A kiskereskedelmi forgalom januárban 3,5 százalékkal nőtt éves szinten, ami azt jelzi, hogy a lakosság – részben az év eleji állami transzfereknek köszönhetően – kezd visszatérni a boltokba. Szintén pozitív meglepetés, hogy a sokat szenvedett ipari termelés két év folyamatos esés után, munkanaphatással kiigazítva végre egy minimális, 0,3 százalékos növekedést tudott felmutatni.
A piaci konszenzus idén nagyjából 2 százalékos gazdasági növekedést vár, azonban az export gyengélkedése és az év eleji külkereskedelmi többlet drasztikus (12 millió euróra történő) beszűkülése intő jel, hogy a kilábalás lassú és rögös lesz. Különösen úgy, hogy
a friss háborús energiaárak még nem is látszanak ezekben a statisztikákban.
Mire figyeljünk a jövő héten?
A 2026. március 9–15-i héten több mindenre is érdemes figyelni.
- Hazai inflációs adatok (február): a KSH közzéteszi a legfrissebb hazai inflációs mutatókat. Bár a szakértői várakozások szerint az áremelkedés üteme átmenetileg akár 1,7 százalékra is lassulhat a magas bázis miatt, ez ne tévesszen meg senkit. Az elemzők szerint ez a szint nem fenntartható, az üzemanyagok drágulása és a gyenge forint miatt az infláció hamarosan újra 2 százalék fölé fog kúszni.
- Amerikai makroadatok: jövedelmi, fogyasztási statisztikák és a munkaerőpiaci adatok érkeznek a tengerentúlról. Ezek azért kritikusak, mert megmutatják, mennyire erős az USA gazdasága, ami döntően befolyásolja az amerikai jegybank (Fed) kamatpolitikáját, ezen keresztül pedig a feltörekvő devizák, köztük a forint sorsát is.
- Német ipari termelés: tekintettel arra, hogy az euróövezet feldolgozóipara továbbra is a zsugorodás és a stagnálás határán egyensúlyoz, a legfontosabb kereskedelmi partnerünk friss ipari adatai kulcsfontosságúak lesznek a magyar exportcégek jövőbeli megrendeléseinek szempontjából.
(Forrás: CIB Heti Riport)
