A Közel-Keleten éleződő geopolitikai feszültség alapjaiban rendezte át a piaci várakozásokat. A korábbi kamatcsökkentési reményeket felváltotta az óvatosság, az energiapiaci drágulás pedig világszerte az inflációs kilátások romlását vetíti előre.
Bár a KSH legfrissebb adatai szerint februárban kedvezően alakultak az inflációs folyamatok – az éves fogyasztói árindex a korábbi 2,1%-ról 1,4%-ra, a maginfláció pedig 2,4%-ról 2,1%-ra mérséklődött –, a piaci elemzők, köztük a CIB Bank szakértőinek várakozásai szerint a kamatcsökkentési ciklusnak egyelőre vége.
Az iráni konfliktus eszkalálódása, a kitermelési infrastruktúrát ért támadások és a gyengülő forint árfolyama olyan jelentős felfelé mutató inflációs kockázatot jelent, hogy
az e heti kamatdöntő ülésen az MNB Monetáris Tanácsa vélhetően nem nyúl az irányadó kamathoz.
A piaci szereplők óvatosságát jól jelzi, hogy a határidős kamatjegyzésekben a lazítási várakozások teljesen eltűntek, sőt a piac már kamatemelési lépéseket áraz be. Fontos ez neked azért, mert a kamatvárakozások emelkedése közvetlen hatással van a hazai állampapírpiaci hozamokra – a hároméves referenciahozam február vége óta már 100 bázispontot emelkedett –, ami a jövőben a piaci hitelkamatok alakulására is nyomást helyezhet.
Globális energiapiaci sokk és jegybanki kivárás
A nemzetközi színtéren a figyelem középpontjában az olaj- és földgázárak mozgása áll. A közel-keleti események hatására a Brent típusú kőolaj hordónkénti jegyzése a héten közelítette a 130 dolláros szintet, majd a hét végére 120 dollár alá korrigált, míg az európai gázár (TTF) 75 euró környékén stabilizálódott.
A piaci konszenzus szerint minden egyes nap, amíg a szállítási és kitermelési problémák fennállnak, növeli az esélyét annak, hogy az átmenetinek remélt energiaár-sokk tartós kínálati problémává váljon.
Ennek hatására a világ nagy jegybankjai, köztük az amerikai Fed és az Európai Központi Bank (EKB) is adatvezérelt üzemmódba kapcsoltak: ülésről ülésre a beérkező adatok, információk alapján döntenek az esetleges lépésekről. A korábbi kamatcsökkentési várakozások lekerültek a napirendről, az EKB sem módosította irányadó kamatát csütörtöki ülésén.
Az európai jegybank az idei évre vonatkozó GDP-előrejelzést kissé lefelé, 0,9%-ra rontotta, amit 2027-2028-ban 1,3%-os, illetve 1,4%-os bővülés követhet. Az idei évben átlagosan 2,6%-os, míg a következő két évben 2%-os, illetve 2,1%-os inflációt várnak az EU-ban. Az EKB az alap forgatókönyv mellett egy negatív szcenáriót is publikált, ebben az infláció az idei évben 3,5%-ig ugrik, a GDP növekedés pedig 0,6%-ra lassul.
A külföldi hatások begyűrűzése miatt a forint is fokozott volatilitást mutatott a héten, az EUR/HUF keresztárfolyam a hírek függvényében széles sávban, 387–395 között ingadozott, és érdemi erősödésre a közel-keleti helyzet de-eszkalációja nélkül nem számíthatunk.
Mire figyeljünk a héten?
- MNB kamatdöntő ülés: a monetáris tanács döntése és a kommunikáció hangneme lesz a legfontosabb iránymutató a hazai kamatkörnyezet jövőjét illetően.
- KSH munkanélküliségi adatok: a friss munkaerőpiaci statisztika képet ad arról, hogyan teljesít a hazai gazdaság a globális lassulás árnyékában.
- Eurózóna beszerzési menedzserindexek (BMI) és német IFO index: a márciusi mutatók az első mérhető adatok lesznek arról, hogy a közel-keleti háborús félelmek mennyire vetették vissza az európai üzleti bizalmat és gazdasági kilátásokat.
(Forrás: CIB Heti Riport)
Add meg adataidat, és ingyenes segítséget kapsz megtakarításaidhoz! A money.hu partnere, az Equilor elismert befektetési szakértője fog hívni téged.
Hogyan segít neked az Equilor szakértője?
- megválaszolja a kérdéseidet
- tájékoztat a piacon elérhető aktuális befektetésekről
- bemutatja az infláció feletti hozamokat kínáló lehetőségeket
Ne hagyd el addig az oldalt!
