Nagy kérdés továbbra is, hogy kik lesznek a Wekerle-programban épülő bérházak befektetői, pedig a lakásállomány bővítésére nagy szükség lenne: egy budapesti lakás árából már tengerparti nyaralót lehet venni. Erről és az újlakáspiacról beszélgetett két magyarországi ingatlanfejlesztő vállalat, a Cordia és a Metrodom igazgatója az ingatlan.com Comferencia 2026 nevű rendezvényén, amiről most helyszíni riportban számolunk be.
Add meg elérhetőségedet, és 1-2 munkanapon belül:
- Teljesen díjmentesen konzultálhatsz bankfüggetlen szakértőnkkel
- Megismerheted az egyedi kedvezményeket, amiket a bankfiókban nem ajánlanak
- Időt és akár milliókat spórolhatsz a banki ajánlatok személyre szabott előszűrésének köszönhetően
A több mint 20 éve működő Cordia Magyarország Zrt. a hazai újépítésű lakáspiac egyik legnagyobb és legismertebb ingatlanfejlesztő vállalata. Több mint 12.000 lakást adtak el eddig, 2500 jelenleg is építés alatt áll. Magyarországon kívül Lengyelországban, Romániában, az Egyesült Királyságban és Spanyolországban is jelen vannak. A legismertebb hazai projektjeik közé tartozik a Corvin sétány, a Marina City, a Sasad Resort, a Thermal Zugló és a The View Fonyód.
A 2012-es alapítású Metrodom Kivitelező Kft. mára közel 7000 átadott lakással a hazai prémium lakóingatlan-fejlesztés piacvezető szereplője. Közreműködésükkel épültek vagy épülnek az olyan ismert fővárosi lakóparkok, mint a Metrodom Panoráma, a Metrodom Park, a Metrodom Green vagy a Metrodom River.
Kik fogják finanszírozni a bérlakásokat a Wekerle-programban?
Ahogy mi is megírtuk korábban, a piacinál olcsóbb bérleti díjú lakások és új kollégiumok épülnének akár 3 milliárd euró (kb. 1095 milliárd forint) bevonásával a Wekerle Sándor Lakásépítési Program részeként. Vagyis a kormány a lakásvásárlás helyett a bérlésre helyezné a hangsúlyt, illetve a kereslet ösztönzése helyett a kínálatot bővítené.
A tervek alapján ez olyan konstrukcióban működne, amelyben a projektek finanszírozásának 20 százalékát támogatott forrásból biztosítanák, a fennmaradó 80 százalékot pedig piaci finanszírozásból kellene előteremteni. Vagyis ingatlanfejlesztőket, intézményi befektetőket, ingatlanalapokat, tehát piaci szereplőket is bevonnának a programba.
A Metrodom két bérházat és 700 helyszínen bérlakásokat üzemeltet, tehát van ebben tapasztalatuk. A cég ügyvezető igazgatója, Nagy Zsolt szerint azt is tudni lehet, hogy kik fogják ezeket a bérházakat építeni (a hozzá hasonló ingatlanfejlesztők), és azt is, hogy kik fognak bennük lakni (közalkalmazottak és más, az állam által preferált társadalmi csoportok, akik nem minősülnek rászorulónak, de a lakhatás mégis komoly problémát jelent nekik). Amit viszont nem lehet tudni egyelőre, és ami az igazán nagy kérdés, hogy kik lesznek azok a befektetők, akik megveszik a fejlesztőktől ezeket a lakásokat, és hogyan fogják majd üzemeltetni őket. Piaci és vegyes állami-piaci konstrukciót is el tud képzelni, a bérház új jogi kategória lehet.
Arra azonban felhívta a figyelmet, hogy fejlesztési időben ugyanannyi a bérlakás is, mint az értékesítési célú, így a kivitelezés kezdetétől 3-4 évbe is beletelhet, mire ezek lakhatóvá válnak.
A Cordia értékesítési igazgatója szerint lakhatási válság van a világban, így Magyarországon is: az elmúlt 15 évben egyre többet kellett dolgozni nálunk is egy lakás megvételéhez. Ennek az enyhítésére jó eszköz lehet a bérlakásprogram, de ez csak az egyik láb. Ugyanilyen fontos lenne szerinte az állami tulajdonú telkek felszabadítása, mert ezek nélkül egyre korlátosabb az a hely, ahova építeni lehet, és a telkek is nagyon drágák.
Igaz, hogy egy budapesti lakás árából tengerparti nyaralót lehet venni?
Bár a Cordia értékesítési igazgatója szerint egy budapesti lakás és egy tengerparti nyaraló nem teljesen összehasonlítható, ettől még van rálátása a helyzetre, mivel Spanyolországban is jelen vannak, ahol leginkább egy 100 km-es tengerparti szakaszra koncentrálnak. Ez alapján abszolút elképzelhetőnek tartja, hogy ha nem is újat, de egy használt spanyol tengerparti nyaralót meg lehet venni egy budapesti lakás árából. (Az újabb spanyol lakások 2,5 millió forint/m2-be kerülnek.)
Viszonyításképp elmondta, hogy az új lakásoknál Budapesten 1,9 millió forintos négyzetméterárral kell számolni, ehhez képest Bukarestben 1,3 millió, Varsóban 1,7 millió, míg Krakkóban 1,6 millió forintnak megfelelő négyzetméteráron lehet új lakáshoz jutni.
Miért nem lettek olcsóbbak az itthoni lakások, miután kevesebb a megbízás?
Balogh László, az ingatlan.com Zrt. vezető gazdasági szakértője felvetette, hogy a megrendelések száma visszaesett a lakásépítések terén, ezzel komoly kapacitások szabadultak fel az építőiparban. Adódik a kérdés, hogy a kevesebb munka a lakásárak csökkenéséhez vezet-e.
A Metrodom ügyvezető igazgatója szerint nincs akkora bőség építőipari munkásból, mint egykor, így a vállalkozók inkább a meglévő emberállományukat szeretnék megtartani. A 7% körüli országos bérnövekedés és a minimálbér emelése viszont az építőipari cégekre is pénzügyi nyomást helyez, ezért sem tudnak árat csökkenteni.
A Cordia szakértője ezt azzal egészítette ki, hogy ha a reálbérek nem nőnek nagy mértékben az ágazatban, mert nincs munka, és lehet alkudozni egy generálkivitelezővel, akkor sincs Magyarországon nyersanyag és profi gyártókapacitás, mindent importálunk. Vagyis a munkaerő a költségeknek csak egy része. Igaz, az import szempontjából lényeges, hogy erősödött a forint, de kockázat, hogy gyengülhet is, és ez mindenbe beárazódik a munkaerőn kívül. A hotel- és irodapiac lényegében megszűnt, ezen kívül 2-3 éve nincsenek állami megrendelések – ha újra jönnek az EU-s pénzek, akkor ez utóbbiban lehet változás.
Ettől még mindketten úgy látják, hogy az új lakások piacán most is sok (5+5%, 5+7% stb.) akcióval lehet találkozni, tehát az árengedmény most is létező jelenség.
