A CSOK Plusz ingatlan feltételei: Minden, amit tudnod kell

Ernszt Anikó
Ernszt Anikó
Olvasási idő: 11 perc

Ha CSOK Pluszra szeretnél pályázni, nemcsak rátok, hanem az ingatlanra is szigorú szabályok vonatkoznak. Ebben a cikkben összegyűjtöttük, hogy milyen követelményeknek kell megfelelnie egy lakásnak vagy háznak ahhoz, hogy a támogatást megkapjátok, illetve a gyakorlatban leggyakrabban felmerülő ingatlannal kapcsolatos kérdésekre is választ adunk. 

Milyen célra igényelhető a CSOK Plusz?

A CSOK Plusz célja új lakás építése, új és használt lakás vásárlása, illetve vásárlással egybekötött bővítése, valamint meglévő lakás bővítése lehet. 

CSOK Plusz keretében tehát felújítás, korszerűsítés nem finanszírozható.

A CSOK Plusz hitel kedvezményei a fenti hitelcélok esetén egységesen elérhetők. A hitel összegét és az elérhető kedvezményeket nem befolyásolja, hogy új vagy használt lakást vásároltok. 

Új építésnek az alapozási munkáktól kezdődően – kivéve, ha a meglévő alap szakértői vélemény alapján felhasználható – újonnan épített lakás minősülhet, amely felépítését követően használatbavételi engedélyt kap.

Olyan ingatlan tehát nem finanszírozható CSOK Plusszal, melyet a tulajdonosai a falakig visszabontottak és onnan építik újra, mert az nem minősül lakásépítésnek.

Továbbá lényeges, hogy lakás építése esetén a CSOK Plusz kölcsön a 2016. január 1-jén vagy azt követően kiállított építési engedéllyel vagy az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység bejelentésének megtörténtét igazoló dokumentummal rendelkező új lakás építéséhez vehető igénybe.

A CSOK Plusz bővítési támogatásának feltétele, hogy az építési tevékenység során a lakás hasznos alapterülete legalább egy új szobával bővüljön. Ez megvalósulhat akár tetőtér beépítésével vagy emeletráépítéssel is, amennyiben ezek az építési munkálatok növelik az épület térfogatát.

A meglévő épület, épületrész vagy építmény átalakítása azonban nem minősül bővítésének. Amennyiben tehát a teraszból, melléképületből, nyári konyhából, tárolóból, garázsból alakítanátok ki új szobát, az nem bővítésnek, hanem átalakításnak számít,  vagyis arra CSOK Plusz nem vehető igénybe.

Egy új építésű sorházas utca elején áll egy háromtagú család a képnek háttal, egymást ölelve, nézik a házukat.

A CSOK Plusz ingatlannal szemben támasztott alapfeltételek

Az alábbi táblázat rövid áttekintést nyújt az ingatlannal kapcsolatos legfőbb kritériumokról, melyeket a cikk további részében részletesen is elmagyarázunk.

CSOK Pluszos ingatlannal szemben támasztott alapfeltételek
Ingatlan-nyilvántartásbeli megnevezéslakás, lakóház
tanya, birtokközpont lakáscélú épületei (csak cél, fedezet nem)
Minimum hasznos alapterület lakás esetén1 gyermek: 40 m2
2 gyermek: 50 m2
3 vagy több gyermek: 60 m2
Minimum hasznos alapterület egylakásos lakóépület esetén1 gyermek: 70 m2
2 gyermek: 80 m2
3 vagy több gyermek: 90 m2
Közművesítettségközműves villamosenergia-szolgáltatás
egyedi fűtési mód
közműves szennyvízelvezetés, vagy ha nincs a településrészen, akkor a szennyvíz tisztítása és elhelyezése egyedi szennyvízkezelő berendezéssel vagy tisztítómezővel ellátott oldómedencés műtárggyal vagy időszakos tárolása egyedi, zárt szennyvíztárolóban történik
közműves ivóvíz-szolgáltatás, vagy ha a településrészen nincs, akkor a telken ivóvíz minőségű vizet szolgáltató kút van.
Vételár/bekerülési költség korlátElső lakásszerzők: 80 000 000 Ft
Nem első lakásszerzők: 150 000 000 Ft
Osztatlan közös tulajodnú lakásCSOK Plusz igényelhető
Szerkezeti megkötés (tégla, könnyűszerkezet, stb.)Nincs
Tulajdoni hányad a támogatott ingatlanbanKizárólag házastársak
Haszonélvezeti jogNem jegyeztethető be

Milyen ingatlan minősül lakásnak CSOK Plusz igénylésénél?

A hivatalos megfogalmazás így szól: Lakás a lakhatás feltételeinek megfelelő, az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás fő rendeltetés szerinti jelleggel nyilvántartott ingatlan, valamint tanya, vagy birtokközpont jogi jelleggel nyilvántartott ingatlan lakáscélú épületei a hozzá tartozó földrészlettel.

Gyakori eset például az, hogy üdülőövezetben lévő ingatlanban életvitelszerűen laknak családok. Ezen ingatlanok ingatlan-nyilvántartásbeli megnevezése annak ellenére, hogy lakófunkciót töltenek be, mégis üdülő.

Üdülő, nyaraló, hétvégi ház, gazdasági épület megnevezésű ingatlanok pedig nem finanszírozhatók CSOK Plusszal.

Ami a tanya, birtokközpont megnevezésű ingatlanokat illeti, ezek lakáscélú épületei a CSOK Plusz rendelet értelmében ugyan hitelezhetők, a gyakorlat azonban az, hogy tanya és birtokközpont a támogatott hitelnek csak célja lehet, fedezete nem. Ha tehát ilyen ingatlant vásárolnátok, akkor egy másik, megfelelő ingatlanfedezetet is be kell vonni.

Ezekkel a közművekkel kell rendelkezni a kérelem benyújtása előtt?

Azon túl, hogy a lakásnak rendelkeznie kell 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel – ennek hiányában további, legalább 4 négyzetméter alapterületű, a főzést lehetővé tevő, önálló szellőzésű lakótérrel, térbővülettel –, továbbá fürdőhelyiséggel és WC-vel, követelmény még az alábbi közművek megléte:

  • közműves villamosenergia-szolgáltatás,
  • egyedi fűtési mód,
  • közműves szennyvízelvezetés, vagy ha nincs a településen (településrészen) közműves szennyvízelvezetés, akkor a szennyvíz tisztítása és elhelyezése egyedi szennyvízkezelő berendezéssel vagy tisztítómezővel ellátott oldómedencés műtárggyal vagy időszakos tárolása egyedi, zárt szennyvíztárolóban történik, 
  • közműves ivóvíz-szolgáltatás, vagy ha a településen (településrészen) nincs közműves ivóvíz-szolgáltatás, akkor a telken ivóvíz minőségű vizet szolgáltató kút van.

Nem kizáró ok tehát, ha az ingatlan nem rendelkezik közműves szennyvízelvezetéssel vagy közműves ivóvíz-szolgáltatással, de lényeges, hogy amennyiben az adott településrészen van közműves szolgáltatás, kötelező rácsatlakozni még a CSOK Plusz kérelem benyújtása előtt.

Míg falusi CSOK esetén elegendő, ha az igénylők a korszerűsítés keretében vállalják a fürdőhelyiség, WC, valamint a fenti közművek kiépítését, addig CSOK Plusz igénylés esetén ezeknek a feltételeknek már a hitelkérelem benyújtásakor teljesülnie kell.

Hasznos alapterületre vonatkozó szabályok

A lakás hasznos alapterületének kiszámításánál a veletek közös háztartásban élő és vállalt valamennyi gyermeket figyelembe kell venni, ideértve a veletek közös háztartásban élő azon gyermekeket is, akik után korábban vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatást vagy kölcsönt már igénybe vettetek.

A lakás hasznos alapterületének el kell érnie:

  • egy gyermek esetén a 40 négyzetmétert, 
  • két gyermek esetén az 50 négyzetmétert, 
  • három vagy több gyermek esetén a 60 négyzetmétert.

Egylakásos lakóépület (családi ház) hasznos alapterületének el kell érnie:

  • egy gyermek esetén a 70 négyzetmétert, 
  • két gyermek esetén az 80 négyzetmétert, 
  • három vagy több gyermek esetén a 90 négyzetmétert.

Egylakásos lakóépület: a tulajdoni formájától függetlenül 

  • olyan szabadon álló, oldalhatáron álló, zártsorú beépítési móddal vagy a telken meglévő épülethez csatlakozó módon épített, egy lakást magában foglaló lakóépület, amely önálló tető- és épületszerkezettel és a terepszintről közvetlen bejárattal rendelkezik, vagy 
  • olyan ikerház, sorház vagy láncház, amelyben a kölcsönnel érintett lakás önálló tető- és épületszerkezettel és a terepszintről közvetlen bejárattal rendelkezik.

Az, hogy egy ikerházi ingatlan lakásnak vagy egylakásos lakóépületnek minősül, nem attól függ, hogy az ingatlan-nyilvántartásbeli megnevezése lakás vagy lakóház, hanem az, hogy önálló tető- és épületszerkezettel rendelkezik-e vagy sem. Ha igen, akkor a nagyobb hasznos alapterületre vonatkozó előírásoknak kell megfelelnie.

Vételár korlátok CSOK Plusszal vásárolt ingatlannál 

A lakás vételára vagy bekerülési költsége, vásárlással egybekötött bővítés esetén a vételár és a bekerülési költség együttesen nem haladhatja meg 

  • első közös lakásszerzők esetén a 80 000 000 forintot,
  • nem első közös lakásszerzők esetén a 150 000 000 forintot.

Ezen túlmenően a bankok vizsgálják, hogy: 

  • a vételár legfeljebb 20 százalékkal térhet el a bank által megállapított forgalmi értéktől, valamint
  • nem az első közös lakás megszerzése esetén a vételár meghaladja-e a kölcsönkérelem benyújtása időpontjában meglévő közös tulajdonú lakásotok – több közös lakás esetén a közös lakóhelyként utoljára bejelentett lakásotok – forgalmi értékét, vagy az azt megelőző 2 éven belül utoljára elidegenített közös tulajdonú lakásotok eladási árát. 

Új lakásépítés esetén a telekár nem számít bele a 80 illetve 150 milliós korlátba.

Gyakran ismételt kérdések

Osztatlan közös tulajdonú ingatlan is finanszírozható?

Nincs akadálya a CSOK Plusz igénybevételének osztatlan közös tulajdon esetén, ha a kölcsönnel érintett lakásra vonatkozóan a támogatott személynek kizárólagos használati joga áll fenn. 

A kizárólagos használati jog fennállása az alábbiak szerint igazolható:

- használati megosztási szerződés
- a tulajdonostársak – a határozat elfogadását támogató egyes tulajdonostársak neve mellett a tulajdoni hányaduk arányát és az aláírásukat is tartalmazó, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt, Ptk. 5:78. § (1) bekezdése szerint meghozott határozata , vagy
- bírósági határozat a támogatott személyek kizárólagos használati jogának fennállásáról

Van-e szerkezeti megkötés az ingatlanra vonatkozóan?

Nincsen szerkezeti megkötés, az a lényeg, hogy az ingatlan az értékbecslési szakvélemény alapján megfeleljen a lakhatási igények kielégítésének. Ezt a követelményt a bank a CSOK Plusz kérelem elbírálása során helyszíni szemle keretében, szemrevételezéssel vizsgálja. Ha a helyszíni szemle során a hitelintézet megállapítja, hogy a lakás a lakhatási igények kielégítésére nem alkalmas, akkor műszaki szakértői szakvéleménnyel igazolhatjátok ennek ellenkezőjét. A lakhatási igények kielégítésére való alkalmasságot igazoló műszaki szakértői szakvélemény megléte esetén a hitelintézet nem utasíthatja el a hitelkérelmet ezen feltétel nem teljesítésére hivatkozva.

Ki szerezhet tulajdont a támogatott ingatlanban?

Van egy speciális eset, amikor a kiskorú gyermek is lehet tulajdonos:
- Ha a gyermek már örökölt egy ingatlant az elhunyt szülőjétől korábban, még a CSOK Plusz igénylés benyújtása előtt, 
- és ha a túlélő szülő újra házasodott, és másik lakást vesz/épít/bővít a CSOK Plusz segítségével,
- ebben az esetben a gyermek is lehet tulajdonos az új lakásban, de csak a gyámhatóság engedélyének megfelelő mértékben.

Haszonélvezeti jog sem a házastársak, sem harmadik személy javára nem alapítható.

chatsimple