A hiteltörlesztési moratóriumot a kormány további egy hónappal, szeptember végéig a jelenlegi feltételek mellett meghosszabbította. Bár a moratórium így „nyári szabadságra” ment, az ügyfeleknek nem árt számolniuk, mit is jelenthet, ha akár 2022. végéig tovább él a fizetéskönnyítő lehetőség. A money.hu szakértői szerint rugalmasabb szerződésmódosítási feltételekkel vagy a hitelcsere lehetőségével az ügyfelek még inkább nyertesei lehetnek a moratóriumnak.

A Magyar Közlönyben már meg is jelent a 317/2021 (VI.9) számú kormányrendelet, amely a korábbi 2 hónap helyett immár 3 hónapig, 2021. szeptember 30-áig tartja fenn jelenlegi formájában a fizetési és felmondási moratóriumot. Az újabb egy hónapos hosszabbításról először szerdán a Világgazdaság konferenciáján beszélt Orbán Viktor. A miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy az intézkedésből nem „kiugrani” kell, hanem egy „értelmes menetrend” szerint kell kivezetni. Nagy Márton, a kormányfő gazdasági főtanácsadója a közmédiában arról beszélt, hogy jelen pillanatban nagyon komoly szakmai vita folyik a Pénzügyminisztérium, a Magyar Nemzeti Bank és a Bankszövetség bevonásával a moratórium jövőjéről. Az egy hónapos hosszabbításról a kormány azért döntött, hogy legyen idő megállapodni a későbbi forgatókönyvről.

A legbőkezűbb konstrukció

A bankszektor a törlesztési moratóriumot is üdvözölte annak ellenére, hogy az a legkedvezőbb és legbőkezűbb volt az ügyfelekkel és a legdrágább volt a bankoknak nemzetközi összevetésben – emlékeztetett a Portfolio.hu konferenciáján Jelasity Radovan, a Bankszövetség elnöke, az Erste Bank vezetője.

A moratóriumos ügyfelek többsége nem azért nem fizet, mert nem tud, hanem mert nem akar: a lakossági moratóriumos ügyfelek 53 százalékának nőtt a jövedelme tavaly, és a kkv-ügyfelek 93 százaléka biztosan tudná folytatni a törlesztést az MNB felmérése szerint. A vállalati hitelek 12 százaléka, a lakossági hitelek 10 százaléka számít kockázatosnak.

Az ügyfelek tizedének kell a segítség

Jelasity Radovan szerint nem tudnak a bankok olyan moratóriumot támogatni, amellyel több tízezren vagy százezren a bankszektor kárára nem fizetnek, pedig tudnának. Az Ersténél például az ügyfelek 20 százaléka nagyobb összeggel rendelkezik a folyószámláján, mint amennyi a hitelállománya. Guy Libot, a K&H Bank frissen kinevezett vezérigazgatója arra emlékeztetett, hogy a legtöbb országban, ahol a bank tulajdonosa, a belga KBC jelen van, már véget ért a moratórium, ám csak nagyon kevés ügyfél nem tudta folytatni a törlesztést. Abban majdnem minden bankvezető osztotta Nagy Márton véleményét, hogy vannak kispénzű emberek, akiket a továbbiakban meg kell védeni.

Akár 2022-ig tarthat a moratórium

A pénzintézeti vezetők zöme most arra számít, hogy a moratórium valamilyen módon szeptembertől is folytatódni fog. A kormány az elmúlt hetekben azt jelezte, hogy akár 2022. nyaráig is elképzelhetőnek tartja, hogy folytatódjon az adósokat segítő intézkedés. A kérdés csak az, hogy októbertől kinek és milyen módon folytatódik majd a moratórium.

Tájékozódni kell

A mostani kormányhatározat azt jelenti, hogy „nyári szabadságra” ment a moratórium. A moratóriumban maradó ügyfeleknek a nyári hónapokban nem kell majd semmit tenniük, ha szükség lesz bármilyen lépésre, akkor azt szeptemberben is meg tudják majd tenni. A hosszabbítás idejét ugyanakkor érdemes lehet kihasználni minden ügyfélnek, arra, hogy pontosabb képet kapjanak arról, hogy milyen terheket jelent majd a jövőre nézve a moratóriumban maradás. A jövő hónaptól a bankok már pontos tájékoztatást tudnak adni arról, hogy a moratórium első két, június 30-ig terjedő, összesen 16 hónapig tartó szakasza után a jelenlegi feltételek szerint, hány hónappal hosszabbodik meg a hitel törlesztése onnantól, amikor az adósnak újra kell majd kezdenie azt.

Engedni kellene a törlesztőrészlet emelését

A hátralévő 3 hónap arra is elegendő lehet, hogy a szabályok úgy módosuljanak, hogy az ügyfeleknek ne kelljen automatikusan azt a megoldást választaniuk, hogy a moratórium után nem emelkedhet a törlesztőrészlet. A money.hu javaslata szerint, ha az ügyfél ezt vállalni tudja, külön szerződésmódosítás (és az azzal járó – például közjegyzői – költségek) nélkül legyen módja az adósnak azt választania, hogy a törlesztéshez való visszatéréskor úgy emelkedhessen a törlesztőrészlete, hogy a teljes tartozás az eredeti futamidőn belül kifizethető legyen. Ez egy havi 100 ezer forintos lakáshitel törlesztőrészlet esetén – a hátralévő futamidő függvényében – 2-5 ezer forintos átlagos törlesztőrészlet emelkedést okozhat. Cserébe viszont 10-12 hónappal is rövidülhet a törlesztési időszak.

Ingyenes előtörlesztést a kamatokra

A money.hu szakértői szerint ugyancsak megfontolandó, hogy azoknak az ügyfeleknek, akiknek anyagi helyzete a későbbiekben javul jelentősen, a szabályozás engedje meg, hogy a futamidő alatt bármikor a moratórium alatt felhalmozódott kamattartozást külön díj nélkül elő- vagy végtörleszthessék.

A hitelcsere a kamatemeléstől is védhet

Az adósok számára annak a lehetőségét is biztosítani lehet, hogy úgy jöjjenek ki a moratóriumból, hogy korábbi hitelüket egyszerűsített feltételek mellett kedvezőbbre cserélik. Ez mindenképp ajánlott lehet azon ügyfelek számára, akik jelenleg is változó kamatozású hiteleket törlesztenek. Az elmúlt hónapokban ugyanis már a hosszan fix hitelek kamata kedvezőbb lett, mint a változó kamatozású hiteleké. Ráadásul Matolcsy György, az MNB elnöke szerdán egyértelműsítette, hogy a jegybank kamatemelésre készül júniusban, így viszont a változó kamatozású kölcsönök kamata akár néhány hét alatt még inkább emelkedhet.