Alapkamat jelentése

A jegybanki alapkamat egy adott ország irányadó kamata, mellyel az ország központi bankja, jegybankja az ország gazdaságát szabályozni tudja. A jegybanki alapkamat Magyarországon az a referencia kamatláb, amelyet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) fizet a kereskedelmi bankoknak a nála elhelyezett kéthetes lejáratú kötvények után.

Mivel a kereskedelmi bankoknak bizonyos összegeket mindig a központi banknál kell elhelyezniük (tartalékolási kötelezettség), illetve a központi bank nyújt számukra hitelt, ezen a kamaton keresztül az egész bank- és pénzügyi rendszerre tudnak hatni, ami a reálgazdaságra is befolyással bír.

A jegybanki alapkamat befolyásolja a banki betétek után járó, illetve a hitelekre fizetendő kamatot. Ugyanakkor Magyarországon ez már nem közvetlenül érvényesül. A legtöbb bank 2012 áprilisától már a BUBOR-hoz (Budapesti Bankközi Forint Hitelkamatláb-hoz), a BIRS-hez (Budapesti Kamatswap Ügyletek-hez), illetve állampapír referenciakamatokhoz köti hiteleit.

Ezek a mutatók, amelyeket referenciakamatnak nevezünk, lényegében azt mutatják meg, mennyiért, milyen kamaton adnak egymásnak kölcsön a bankok. A referenciakamatok így eltérnek az alapkamattól, de ezek alakulására is nagy hatással van a jegybanki alapkamat.

Mit szabályozhat az alapkamat?

A jegybankok elsődleges célja az árstabilitás, vagyis, hogy kordában tartsák az inflációt. Mindezt az alapkamat emelésével, vagy csökkentésével tudják elérni. Bár a jegybankok kamatdöntéseit általában inflációs célok határozzák meg, de számos egyéb ok miatt is változtathatnak az alapkamaton. Ilyen például a kötvénypiaci hozamok, a tőzsdéken elérhető hozam, vagy az adott ország devizájának erősödése, gyengülése.

Ezekkel összefüggő cél a recesszió vagy konjunktúra szabályozás. Vagyis, hogy a recesszió rövid, a konjunktúra pedig tartós legyen.

A hirtelen fellendülő gazdaság sem előnyös, mert az az infláció megugrásához vezethet. A jegybankok az alapkamat emelésével próbálják lassítani az infláció növekedését, míg csökkenő inflációs környezetben csökkentik az alapkamatot, hogy inflációt gerjesszenek.

Emellett az alapkamat számos esetben mérőeszköz is. Például a mindenkori alapkamat kétszeresét számolhatják fel késedelmi kamatként, ha hivatalos szervnek tartozunk.

Ki dönt az alapkamat változtatásáról?

Magyarországon a jegybanki alapkamat mértékének megállapítása a jegybank időszakonként ülésező monetáris tanácsának feladata. A döntés előtt elemzik a gazdaság állapotát és a várható irányok történések függvényében határozzák meg azt. Ha a döntéshozók úgy értékelik, hogy a kereslet-kínálat függvényében az árak emelkedni fognak, azaz nőni fog az infláció, akkor emelhetik az alaprátát, csökkentve azzal a rendszerben mozgó pénz mennyiségét

Hogyan hat a hitelekre a kamatváltozás?

Ha csökken az alapkamat, a referenciakamatok is lefelé tartanak, a hitelek is olcsóbbá válnak. Ha a jegybank emeli az alapkamatot, az emelés idővel valamilyen szinten beépül a referenciakamatokba is. Ekkor a hitelek drágulni fognak.

Az újonnan igényelt hiteleknél az alapkamat (és a referenciakamat) változásnak szinte azonnal érezhető hatása van, a meglévő hiteleknél ugyanakkor attól függően, hogy milyen hosszú időre fixáltuk a hitelünket – milyen hosszú kamatperiódust választottunk – ezt akár csak hónapokkal, évekkel évekkel később érzékelhetjük a törlesztőrészletekben.

Milyen hatással van az alapkamat a betétekre?

Az alapkamat alakulásának a lekötött betéteknél is van szerepe: minél alacsonyabb a jegybanki alapkamat, annál kevesebbet fogunk a pénzünkért kapni. Ha úgy gondoljuk, hogy az alapkamat csökkenni fog, érdemes minél hosszabb, fix kamatozású betétet választani, ami a lekötéskori kamatot garantálja a teljes lekötési idő alatt.

chatsimple