A haszonélvező a más személy tulajdonában álló dolgot (ingatlant) birtokolhatja, használhatja, hasznosíthatja és hasznait szedheti. A tulajdonjogtól egyetlen dolog különbözteti meg a haszonélvezeti jogot: a haszonélvezőt nem illeti meg a rendelkezés joga (pl. nem adhatja el vagy terhelheti meg az ingatlant).
A haszonélvezeti jog szerződéssel vagy jogszabály rendelkezése folytán (pl. özvegyi jog) jöhet létre. A szerződésen alapuló haszonélvezeti jog alapítása ellenérték fejében vagy ingyenesen is történhet.
Ingatlan esetén a haszonélvezeti jogot be kell jegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásba, ingó esetén csupán a birtokátruházás szükséges (pl. gépkocsi kulcsának átadása).
A haszonélvező a haszonélvezeti jogot nem ruházhatja át (pl. haszonélvezeti jog nem lehet öröklés tárgya), de a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének jogát átengedheti másnak.
Érdemes tudni, hogy a haszonélvezeti jog sokszor erősebb mint a tulajdonjog. Az ugyanis az ingatlan tulajdonosának személyében történő változásra tekintet nélkül fennmarad. Ha a tulajdonos úgy dönt, hogy a haszonélvezeti joggal terhelt ingatlant eladja, ha talál is rá vevőt (ez igen ritka), akkor is jó eséllyel kisebb piaci értéket kap majd kézhez, hiszen a vevőnek el kell fogadnia azt, hogy az ingatlant haszonélvezet terheli. Épp ezért az a sikeres eladás érdekében érdemesebb elérni, hogy az eladással egyidejűleg a haszonélvező akár ingyenesen, akár ellenérték fejében lemondjon haszonélvezeti jogáról.
