Jegybanki alapkamat jelentése

Jegybanki alapkamatnak nevezzük egy adott ország jegybankja, vagy a  jegybank szerepét ellátó intézmény  által megállapított referencia kamatlábat, amely a kereskedelmi bankok és a központi bank közötti rövid lejáratú betétek és/vagy hitelek kamatát határozza meg. 

Mivel a kereskedelmi bankoknak bizonyos összegeket mindig a központi banknál kell elhelyezniük (tartalékolási kötelezettség), illetve a központi bank nyújt számukra hitelt, ezen a kamaton keresztül az egész bank- és pénzügyi rendszerre tudnak hatni, ami a reálgazdaságra is befolyással bír.

Az alapkamattal egy ország jegybankja általában azt szabályozza, hogy a kereskedelmi bankok mekkora kamatot kapnak a jegybanknál elhelyezett betéteikre, a kötelező tartalékráta pedig azt, hogy a kereskedelmi bankok a korrigált mérlegfőösszeg mekkora részét kell, hogy a jegybanknál tartsák. Áttételesen a jegybankok az alapkamatokon keresztül őrzik az árstabilitást és a pénzügyi stabilitást, valamint a pénzügyi rendszerben forgó pénz mennyiségét. 

A jegybanki alapkamat mértékének megállapítása hazánkban a jegybank időszakonként ülésező monetáris tanácsának feladata. A döntés előtt a gazdaság állapotát elemzik és a várható irányok történések függvényében határozzák meg azt. Ha a döntéshozók úgy értékelik, hogy a kereslet-kínálat függvényében az árak emelkedni fognak, azaz nőni fog az infláció, akkor emelhetik az alaprátát, csökkentve azzal a rendszerben mozgó pénz mennyiségét.

Ha az árak esnek és csökken a kereslet, az általában azt jelzi, hogy nehézkessé vált a pénzforgalom, illetve a hitelfelvétel. Ez esetben az alapkamat csökkentésével élhetnek, csökkentve ezzel a kereskedelmi bankok hitelkamatait, azaz növelve a pénzmennyiséget, ezen keresztül pedig felpörgetik a hitelezést. A kereskedelmi bankok ugyanis hagyományosan a jegybanki alapkamat mértékéhez igazítják a hitel és betéti kamatlábaikat.