Megjelent a törlesztési moratórium hosszabbításáról és a hitelfelmondási tilalomról szóló jogszabály. Mutatjuk a legfontosabbakat!
Ahogy a korábbi cikkünkben írtuk, az Országgyűlés megszavazta a törlesztési moratórium meghosszabbítását, azaz 2021. január elsejétől 2021. június 30-áig él az új moratórium. Október 28-án pedig megjelent az erről, azaz a moratóriumhosszabbításról és a hitelfelmondás tilalmáról szóló jogszabály.
Az év végéig hatályban lévő, a járvány első hullámában adóvédelmi intézkedésként elrendelt általános hitelmoratóriummal ellentétben a januártól érvényes haladék nem vonatkozik mindenkire.
- A gyermeket várók és nevelők,
- a munkanélküliek,
- a közfoglalkoztatottak és
- a nyugdíjasok kaphatnak újabb hat hónap haladékot.
- A vállalkozások közül pedig csak a pénzügyi nehézséggel küzdők élhetnek a moratórium lehetőségével, nekik azonban ezt külön kell kérvényezni.
A gyermeket nevelők és várók esetében gyermeknek számít a magzat is, a várandósság betöltött tizenkettedik hetét követően, valamint az adós 25 évnél fiatalabb vér szerinti vagy örökbefogadott eltartottja. Illetve a 25 évnél idősebb, de megváltozott munkaképességű személy is, akinek állapota legalább egy éve tart, vagy egy év alatt előreláthatóan nem szűnik meg.
Önkéntes marad
A jelenleg is érvényben lévő általános moratóriumhoz hasonlóan a januártól induló hosszabbítás is önkéntes marad.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a hitellel rendelkezők dönthetnek úgy is, hogy bár a kedvezményezett csoportok egyikébe tartoznak, inkább fizetnék fennálló hiteltartozásukat. Ugyanakkor az arra jogosultak a moratórium időtartama alatt bármikor felfüggeszthetik a törlesztést. Például akkor, ha nehéz anyagi helyzetbe sodródnak, akár a járvány miatt kialakult bizonytalan gazdasági helyzetben.
Nézzük a legfontosabbakat!
- A moratórium a 2020. március 18-a előtt kötött szerződésekre vonatkozik.
- A moratórium hosszabbítása a Magyarországon székhellyel, fiókteleppel rendelkező pénzügyi intézmények hiteleire és a diákhitelekre, valamint a pénzügyi lízingszerződésekre is vonatkozik. Ez lényegében a banki hiteleket, a diákhitelek, valamint a lízingkonstrukciókat érinti. Utóbbiak jellemzően korábbi autóvásárláshoz köthetőek.
- A moratórium alatt felgyűlt kamat nem tőkésedik, és az eredeti szerződésben meghatározott havi törlesztőrészlet a moratórium lejárta után nem emelkedhet. A moratórium alatt meg nem fizetett tőke-, kamat- és díjtartozást a fizetési moratórium lejártát követően a futamidő meghosszabbítása mellett kell majd fizetni.
- Az új moratóriumot a korábbi kormányzati nyilatkozatok szerint kiterjesztik a magáncsődeljárásban is résztvevő, kiemelt társadalmi csoportba tartozókra is.
Mi lesz a vállalkozásokkal?
Azoknak a vállalkozásoknak, amelyeknek a bevétele jelentősen csökkent, kérvényezniük kell a moratórium igénybevételét, és adatokkal is alá kell támasztaniuk, hogy pénzügyi nehézségekkel küzdenek. A mutatószámot, amely lehetőséget biztosít a moratórium meghosszabbítására külön kormányrendelet határozza majd meg.
Lakossági ügyfelekkel a bank egyeztet
A lakossági ügyfelekkel a szerződésben meghatározott módon, de elsősorban elektronikusan egyeztet majd a bank arról, hogy a hitelek nem fizetése a moratórium meghosszabbításának a hatálya alá tartozik-e. Ez azért fontos, mert a bankok nem feltétlenül rendelkeznek minden olyan információval ügyfeleikről, amelyek alapján eldönthetik, hogy valaki a kedvezményezett csoportokba tartozik-e vagy sem.
Akikre nem vonatkozik a moratórium
A moratóriumhosszabbításból kimaradókra a jövő év közepéig, június 30-ig hitelfelmondási tilalom vonatkozik.
A hitelezőknek, vagyis többek között a bankoknak pedig törekedniük kell arra, hogy átstruktúrálják a szerződést, és azt az adós fizetni tudja. Amennyiben ez június 30-áig nem sikerül, azaz nem jön létre új szerződés, akkor felmondhatják a szerződést.