Ne csak az újonnan épülő lakások kapjanak szuperolcsó támogatott hitelt, hanem a meglévő ingatlanok felújítását is segítsék állami programok – javasolja a Magyar Bankszövetség. A bankok szeretnének rendet tenni a tanúsító vállalkozások minősítéseinek színvonalában és megbízhatóságában fennálló különbségekben, és központilag elérhető energetikai nyilvántartásokat sürgetnek.
Add meg adataidat és a money.hu partnere, a Money Network Kft. bankfüggetlen szakértője fog hívni téged, aki segít:
- a neked járó támogatások és támogatott hitelek maximális kihasználásában,
- speciális, egyedi kedvezményekkel a törlesztőrészleted csökkentésében,
- az apró betűk értelmezésében,
- a teljes hitelügyintézésben.
A Magyar Bankszövetség javaslatcsomagban foglalta össze a fenntartható bankoláshoz szerintük szükséges lépéseket. Elképzeléseik egy része – a tranzakciós illeték csökkentése vagy eltörlése, a készpénzes fizetés lehetőségének felső értékhatárhoz kötése, a közjegyzői díjak megregulázása – első látásra messze esnek azoktól a gondolatoktól, amelyeket mi a zöld bankolás ismérveként ismerünk, de az okfejtés szerint van létalapja ezen javaslatoknak is a zöld finanszírozás kapcsán.
Mi azonban most a valóban az energiatakarékosabb, környezetileg fenntarthatóbb világ felé irányuló javaslatokat emeljük ki.
Elavult ingatlanállomány
Az anyag emlékeztet rá, hogy az EU teljes energiafogyasztásának 40 százaléka az épületekhez köthető, az elhasznált energiából származó üvegházhatású gázkibocsátásnak pedig 36 százalékáért felelősek az épületek. Az ingatlan állomány elöregedett (az összes épület 85 százaléka 2001 előtt épült az EU-ban) és korszerűtlen. Magyarországon rosszabb a helyzet. A lakóingatlanok közel 80 százaléka 1990 előtt épült. A régi épületek kedvezőtlen energiahatékonysága miatt az 1959 előtt épült épületekben az energiafogyasztás több mint háromszorosa, a fűtési energiaigény több mint négyszerese az új lakásokénak. A már kedvezőbb mutatókkal rendelkező, 1976–1989 között épült épületekben az energiafogyasztás még mindig több mint kétszerese, a fűtési energiaigény több mint két és félszerese az új lakásokénak. A korszerűtlen ingatlanok jelenleg az ingatlanportfólió kétharmadát teszik ki, miközben évente csupán az 1 százalékuk esik át energetikai korszerűsítésen.
A 2016–2019 között kibocsátott energetikai tanúsítványok mindössze 2,1 százaléka volt a közel nulla energiaigényre vonatkozó követelményeknek megfelelő (a felső négy kategóriába sorolt) tétel, 19,5 százaléka kapott korszerű (CC) besorolást, a fennmaradó 78,4 százalék ettől elmaradt.
A társasházakat megbénítja a szabályozás
A felújítások döntő részét társasházakban kell megvalósítani. Egy felmérés szerint ezen épületek esetében a válaszadók kétharmada az állami források hiányát, 51 százalékuk a társasházi megtakarítások alacsony összegét, míg 25 százalékuk a beruházáshoz szükséges tulajdonosi egyetértés hiányát jelölte meg akadályként. A Bankszövetség emlékeztet, a társasházi törvény szerint a rendes gazdálkodás körét meghaladó felújítási, korszerűsítési munkák csak a tulajdonostársak egyhangú döntése alapján indíthatóak. Bár a bírói gyakorlat szerint a panelprogram esetében a külső szigetelés és nyílászárók cseréje nem haladja meg a rendes gazdálkodás körét, de például a fűtés korszerűsítése vagy épp napkollektorok felszerelése esetén már kell az egyhangú döntés, amely miatt ezek a beruházások rendre zátonyra futnak. A Bankszövetség ezért javasolja az energiamegtakarítást célzó felújítási munkákat is a rendes gazdálkodás körébe tartozó kiadások közé emelni.
Ne csak az új lakások kapjanak kedvezményes hitelt!
A Bankszövetség emlékeztet arra, hogy az állami és jegybanki ösztönző programok (Zöld Otthon Program és az ahhoz kapcsolódó otthonteremtési kamattámogatott hitel, a Zöld CSOK) egyelőre vagy az energiahatékony új ingatlanok vásárlását és építését, vagy az általános korszerűsítést támogatják. A bankok szerint további támogatott konstrukciók és programok kidolgozására van szükség, amelyeken keresztül az ingatlanok korszerűsítésének üteme gyorsítható. A forma lényegében másodlagos, megoldható az ügyfeleknek nyújtott támogatással, adókedvezménnyel vagy kamattámogatási megoldásokkal. Energetikai korszerűsítést támogató elemekkel kiegészíthetőek a meglévő családtámogatási formák (falusi CSOK, kamattámogatott otthonfelújítási hitel) is.
Egységesített, ingyenes nyilvántartást akarnak
A korszerűsítési munkák banki finanszírozásának egyik feltétele, hogy az ingatlan korszerűsítés előtti és az azt követő energetikai adatai az ügyfelek és a bankok számára is könnyen hozzáférhetőek legyenek. A Bankszövetség nemzetközi gyakorlatra hivatkozik, amikor arról beszél, hogy az ingatlan energiahatékonyságának 30 százalékos javítása esetén minősül az ehhez kapcsolódó hitel zöldnek, ám az érintett ingatlanok többsége nem rendelkezik energetikai tanúsítvánnyal, ezért a korszerűsítés méréséhez két energetikai tanúsítvány készítésére van szükség, amely idő- és költségigényes. A bankok ezért ingyenessé tennék az ingatlan egyszerűsített tartalmú energetikai tanúsítványát, illetve megfontolandónak tartanák, ha egyes felújítási intézkedések esetén központilag állapítanák meg, hogy a végrehajtásukkal mekkora százaléknyi energetikahatékonyság-növekedés érhető el.
Emellett a bankok szerint célszerű általános, nyílt hozzáférést biztosítani a finanszírozóknak lakóingatlanok energetikai adataihoz és a vállalati zöldfinanszírozást támogató állami adatbázisokhoz, így egyértelműbb lenne annak megítélése, hogy az adott ingatlan fejlesztés megfelelő energetikai korszerűsítéssel jár-e. Ilyen adatbázisnak minősülhet a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal részletes engedély-adatbázisa, az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR) adatsora és a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság, a hazai CO2-emissziókereskedelemért felelős főosztálya által begyűjtött és az ETS-be (Emission Trading System) továbbított adatok.
Teljes a kavalkád a minősítésben
Az Európai Bizottság 2020-as tanulmánya szerint jelenleg mintegy 150 zöld- és ESG tanúsító, illetve minősítő intézmény létezik, amelyek teljesen eltérő módszertanokat alkalmaznak, így a különböző minősítések és rangsorok összehasonlíthatósága szinte lehetetlen. A Bankszövetség szerint segítené a zöldfinanszírozást, ha egy széles körűen elfogadott tanúsítványban lehetne bízni.
A Bankszövetség javaslata szerint megfontolandó a pénzügy szektorban egy minősített „zöldbank brand”, egy olyan indikátor bevezetése is, mellyel az egyes bankok tevékenységének fenntarthatóságát lehet értékelni. A kulcsteljesítmény-mutatók egyaránt épülhetnének az adott bank hitelezési és befektetési tevékenységében érvényesített, valamint a működésében megvalósuló, fenntarthatóságot szolgáló szempontok és módszerek értékelésére.
Kiszűrnék a kóklereket
A minősítés arra is alkalmat adna, hogy a befektetők végre tiszta képet kaphassanak a különböző fenntarthatósági jellemzőkkel rendelkező (etikus/zöld/ESG stb.) befektetési termékekről. Már ma is egyre több termék nevében jelenik meg ilyen típusú hívószó, de ezek lényegében önjelölt címkézések. Az elképzelés részleges megvalósítása az Európai Unión belül is elindult, az európai zöldkötvényekről szóló rendelettervezet célja egy közös értelmezési keretrendszer kialakítása és a külső minősítést végző vállalatok felügyeletének szabályozása. A Bankszövetség ezen felül egy szimbolikus „zöld hónap” bevezetését is megfontolandónak tartaná, amikor a bankszektor célzott programokkal ösztönözné az ügyfelek átállását a zöldtermékekre.
A zöld hitellel kapcsolatos kérdéseitekre szívesen válaszolnak a money.hu szakemberei. Tájékozódjatok speciális oldalunkon.
Borítókép: Getty Images
