A KPMG 2021 Global Construction Survey adatai szerint a világ építőipara jól vészelte át a Covid-19 krízist – mondta Dános Pál, a magyar KPMG ingatlan tanácsadásért felelős vezetője, Associate partner, a cég 2021. november 17-i sajtóbeszélgetésén. A globális kutatásban résztvevő magyar építőipari vállalatok ugyancsak sikeresnek értékelték az alkalmazkodást, de jelezték, hogy az építőanyag árak ingadozása, az ellátási láncok szűk keresztmetszetei még gondokat okozhatnak a szektornak.
A vállalatok harmada tettre kész volt
A világ építőiparának fő szereplői – fejlesztők, kivitelezők, tervezők, és az üzemeltetők, továbbá a projektmenedzsment cégek – a körülményekhez képest jól vészelték át a Covid-19 járvány okozta lezárásokat.
- A cégek 36 százalékát eleve felkészülten érte a járvány,
- további 62 százalékuk pedig úgy nyilatkozott, hogy bár meglepetésként érték őket az események, gyors és újszerű megoldásaikkal, a munkafolyamatok átalakításával tudták folytatni a tevékenységüket.
Jól jött a már kész válságterv
„A pandémia érkezésénél minden feltétel biztosított volt, hogy átálljunk egy másik üzemmódba. Tesztüzemmódként már februárban kipróbáltuk, hogy átállunk egy másik modellre” – mondta Kelemen Csaba. A KÉSZ Építő és Szerelő Zrt. igazgatósági elnöke hozzátette: nyilván az építésvezetőket nem lehetett hazaküldeni, emiatt a projekteket a járvány nem érintette drasztikusan, inkább átütemezés történt. Vannak azonban területek, amelyek azóta is teljes home office-ban dolgoznak.
A Market Építő Zrt. vezérigazgató-helyettese elmondta, ők a 36 százalékba tartoztak, előre tudták, hogy valami baj lesz, folyamatosan dolgoztak évek óta egy válságterven, az árfolyam-kockázattól a beszállítói láncolatok kockázatáig mindent figyelembe vettek, de a járvány nem volt rajta a 11 tényezős kockázati listán. Sose az a baj jön, amit tudsz, hogy jönni fog – közölte Báthory Balázs, majd kiemelte, hogy az ellenállóképességet idejekorán kifejlesztették, hogy egy esetleges váratlan nagyon nagy bajjal megbirkózzanak. Az irodákat ők is korán otthagyták az első hullám érkezésekor, szabadtéri kooperációk történtek, szerencse volt, hogy éppen tavasz volt, így rengeteget voltak kint helyszínen.
Fokozottak ügyeltek arra, hogy ne essenek ki építésvezetők egyszerre, így A és B csapatot állítottak fel. Az első hullám idején nagymértékű kimerültséget okozott a home office a non stop munka miatt, ugyanis nem mindenki kezelte jól az időkorlát nélküli munkát. Ennek következtében a cégvezetés a lehető legelső alkalom után visszarendeltek mindenkit az irodába.
Tavaly márciusban egy hétvégén villámgyorsan össze kellet hívni a vezetőséget, és hétfőtől home office-ra álltunk át – meséli Tóth Attila, a CÉH Tervező, Beruházó és Fejlesztő Zrt. elnöke, majd hangsúlyozta, hogy eleinte meg kellett tanulni az online munkatervezést, hiszen ez a managementnek és a munkavállalóknak is totálisan új dolog volt.
A Futureal a 62 százalékba tartozik, semmilyen módon nem voltak felkészülve a járvány okozta vészhelyzetre. Csütörtök este 6-kor összehívtak egy válság-meetinget, másnap reggeltől már mindenki otthonról dolgozott. Pánikkal telített meeting volt és a következő egy hónap is pánikban telt el, most már megmosolyogtató, hogy akkor mit gondoltunk a járványról,
olyan gazdasági helyzetet vizionáltunk amely, utoljára 2008-ban volt
– közölte Tatár Tibor, a cég elnöke. Szerencsére azonban kiderült, hogy az IT-rendszer teljesen ütésálló, és hogy abszolút fel voltak készülve, de ez egyáltalán nem volt tudatos. Eleinte nem szimpatizáltak a home office-szal: „azt hittük, ha elmegyünk távmunkába, az emberek majd délig alszanak, írnak két e-mailt, majd újra elmennek aludni. Ehhez képest túlaktivitás történt, napi 300 email-t kaptam, reggel 7-kor és este 7-kor is meeting volt, fél év kellett a normalizálódáshoz" – emlékezett vissza a Futureal elnöke. Elmesélése szerint most már olyan normálisan és rutinosan működik a rendszer, hogy nem is akarnak visszatérni a full officehoz.
A legnagyobb nehézséget a járvány alatt akkor szenvedték el, amikor 2021 elején a román és ukrán építőmunkások nem jöttek vissza Magyarországra,
ezért csúsztak projektek, amúgy viszonylag normálisan tudták managelni a projektjeiket.
Árhullámok és bizonytalanság
A KÉSZ igazgatósági elnöke arról számolt be, hogy a piaci oldalon a megrendelők jól reagáltak. Megértették például az olyan helyzeteket, hogy Olaszországból nem érkezett meg az áru- nem rajtunk múlt.
Számos vállalkozó azonban visszaél a mostani helyzettel.
A nagyvállalatok úgy reagáltak, hogy éves szerződéseket kötnek, és előre kifizetik a partnerként viselkedő beszállítókat.
Tóth Attila szerint a pandémia alatt is voltak csúszások, mert a megrendelői oldal sem tudott információt adni arról, hogy miként follyanak a projektek.
A Market vezérigazgató-helyettese is felhívta a figyelmet arra, hogy folyamatos bizonytalanságok voltak, ráadásul nem lehet felkészülni, hogy valaminek az ára 2-4-szeresére ugrik. Ez a szektor hosszútávban gondolkodik, egy irodaház mondjuk 3 évig épül. Bármi történhet ilyen hosszú idő alatt - általában nem csökkennek az árak - és ha valami emelkedik, akkor nem nagyon akar onnan visszajönni. Ráadásul
a nagy állami beruházások is elvitték az alapanyagokat, ilyenkor alternatív forrásokat kellett keresni.
A Futureal vezére szerint a nem tudják a rizikókat felmérni. Olyan a helyzet, mintha egy társasjátékban a szabályok folyamatosan változnának, és állandóan új szabályok jönnének. Minden arra utal, hogy a projektköltségek nőni fognak: elfogyóban és nagy áron vannak a telekárak, a finanszírozás költsége is emelkedett. Ha karbonsemleges házakat kell építeni, akkor az egy költségnövelő tényező lesz, és nem tudják, hogy a piac erre hogy lesz képes.
Lépést kell tartani a technológiában
„A robbanásszerűen fejlődő technológia és digitalizáció kíméletlen ütemet diktál a hazai mérnök társadalomnak is, hiszen a világgal versenyzünk” – mondta Tóth Attila a CÉH Tervező, Beruházó és Fejlesztő Zrt. elnöke. “A világ minden tájáról hozzánk érkező külföldi megrendelők magasszintű nemzetközi elvárásokat támasztanak. Az építőipari, ingatlanfejlesztési produktumoknak ma már nemzetközi összehasonlításban is magas technikai, technológiai, minőségi szintet kell teljesíteniük. Célunk, hogy folyamatos fejlesztéseinkkel, fejlettségi szintünket és ezáltal versenyképességünket, a világ építőiparának felső negyedében tartsuk. Ennek a törekvésnek megfelelően Közép- és Kelet-Európában a CÉH 2020-ban elsőként szerezte meg BIM ISO, majd 2021-ben a régióban egyedülálló BIM Kitemark minősítését.” – tette hozzá.
A kutatás egyik fontos tanulsága, hogy a piaci szereplők a cégértéket növelő tényezőként kezdenek gondolni a rugalmasságra és az ellenállóképességre. Ez nemcsak a digitalizáció, illetve a személyes jelenlétet nem igénylő eszközök (pl. drónos bejárás, felhő alapú megoldások, felmérések) aktívabb használatában mutatkozik meg, hanem a szerződéses viszonyokban és a szereplők egymás közötti interakcióiban is. A szektorra jellemző korábbi fix összegű, a csúszásokat és a költségvetés túllépést büntető szerződések a válság kitörése óta némiképp háttérbe szorultak. Az új szerződésekben a fejlesztők a korábbinál nagyobb kockázatot vállaltak magukra, ezzel egyidőben nagyobb rálátást követeltek meg maguknak a projektmenedzsmentre és szorosabb együttműködésre törekszenek a szerződéses partnerekkel.
Borítókép: KPMG
