A fiatalok fele félretenné az szja-pénzt

money.hu
money.hu
Olvasási idő: 4 perc

A fiatalok megfontoltan fogják elkölteni a visszajáró SZJA-t, derült ki az ÖPOSZ reprezentatív kutatásából. A megkérdezett 25 év alattiak közel fele ugyanis hosszútávú céljaira fogja félretenni a visszajáró összeget, de többségük mindenképp öngondoskodási célokra fogja fordítani az SZJA-mentességből szerzett többletet, mint például önképzés, nyugdíj- és egészségpénztári megtakarítások.

2022 különösen fontos az öngondoskodási potenciál szempontjából. Január 1-jén hatályba lép a 25 év alattiak személyi jövedelemadó mentessége, mely kedvezmény határa az átlagbér, és a fiatalok adó-kedvezményének esetében a 2021. júliusi átlagfizetést kell alapul venni.

„A 25 év alattiak esetében a jogszabályváltozás lehetőséget ad arra, hogy az adómentességgel szerzett többletjövedelmet rendszeres öngondoskodásra fordítsák. Mivel mind a pénztártagok esetében, mind pedig össztársadalmi szinten azt tapasztaljuk, hogy egyre többen tartják fontosnak az öngondoskodást, ezért várakozásaink szerint az adókedvezmények pozitív hatást fognak gyakorolni az önkéntes pénztári piacra” közölte Nagy Csaba, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (ÖPOSZ) elnöke.

A legtöbben félretennék a pénzt

Az ÖPOSZ friss reprezentatív kutatásából kiderült, hogy a fiatalok többsége is hasonlóan gondolkodik.

49 százalékuk hosszútávú céljai érdekében tenné félre a 22 százalékos plusz jövedelmet.

A megkérdezettek több mint negyede pedig a váratlan helyzetekre félretett megtakarításait gyarapítaná az összeggel. De az oktatásba, képzésekbe, tanfolyamokba és az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításokba történő beforgatás is kiemelkedő helyen szerepelt – előbbire a válaszadók 16, utóbbira 13 százaléka gondolt.

Forás: ÖPOSZ

Ezért érdemes nyugdíjpénztárban gondolkodni

A 25 év alattiaknak az adómentesség ellenére több körülmény miatt is érdemes lehet igénybe venni pénztári szolgáltatásokat. Egyfelől, ha valaki jobban keres, mint a 2021. júliusi átlagbér – ez bruttó 433 700 forint volt –, akkor a bér efölötti részére fizetni kell személyi jövedelemadót, tehát itt már keletkezik jóváírási potenciál. Emellett pedig nyugdíjpénztári megtakarítást nemcsak az adójóváírás miatt érdemes indítani:

  • a korán befizetett összegek jóval magasabb hozamot fialhatnak a nyugdíjas korig,
  • továbbá minél hamarabb nyitunk számlát, annál hamarabb lehet szükség esetén az első 10 év hozamát adó- és járulékmentesen felvenni.

Szemléltetésül, az MNB 2021-es márciusi adatai alapján a nyugdíjpénztárak 10 éves és 15 éves (záró vagyonnal súlyozott) nettó hozama 6,23 százalék, illetve 5,91 százalék volt tavaly. Ezek 3,87 százalék, illetve 2,49 százalék reálhozamot jelentenek a tagok számára.

Beindulhat idén a fiatalok megtakarítása

Az anyagi helyzettel kapcsolatos újévi fogadalmak közé tartozik sokszor a tudatosabb pénzügyi tervezés, valamint a munkahelyváltás is. Bármelyikről is legyen szó, a nyugdíjpénztárakkal és az egészségpénztárakkal kapcsolatos előnyöket még sokan nem használják ki.

Év elején kell ugyanis a munkáltatói hozzájárulásról nyilatkoznia a munkavállalóknak, akik a cafeteria juttatásokon belül a pénztári megoldások mellett is dönthetnek ilyenkor. A befizetéseket meg is lehet osztani a két megtakarítási forma között, munkahelyváltás esetén pedig érdemes résen lenni, hogy a kiszemelt munkáltatónál a pénztári megtakarításhoz való hozzájárulás része-e a kompenzációs csomagnak, ugyanis

a pénztári befizetések után visszaigényelhető, 20%-os adó-visszatérítést a foglalkoztató által befizetett összegek után is érvényesíteni lehet.

„Az elmúlt közel kétéves időszak jól példázta, hogy milyen fontos az egészségünkkel és az anyagi helyzetünkkel kapcsolatban is a tudatos tervezés és az öngondoskodás” – közölte Nagy Csaba. A szakember hozzátette: „ezt a gondolkodást igazolta vissza, hogy éves összehasonlításban mind az egészségpénztárak, mind pedig a nyugdíjpénztárak esetében nőtt a befizetések összege 2021-ben.”

Az egészségpénztár is vonzó lehet

Az egészségpénztárból jellemzően az egészségügyi helyzetből adódó költségeket lehet fizetni, például

de fedezhetők belőle egyes, a megélhetéshez kapcsolódó költségek is, ilyen például

  • egy lakáshitel törlesztése a minimálbér 15 százalékáig
  • vagy pedig táppénz-kiegészítés egy betegség esetén.

A nyugdíjpénztári megtakarításhoz pedig ugyan már 10 év után is hozzá lehet férni, ám a hosszú évek kitartó megtakarítása után érdemes ezen pénztári öngondoskodás gyümölcsét megőrizni az időskor valós betöltéséig. Emiatt az egészségpénztári megtakarításra inkább rövid- és középtávú tartalékként érdemes tekinteni, a nyugdíjpénztári befizetés viszont hosszú távra szól.

Borítókép: Getty Images

Ez is érdekelhet