Ha a kunát lecserélő Horvátországba tartasz, akkor nem várt eurós árakkal találkozhatsz. A forint árfolyama stabilan tartja magát a cseh és a lengyel devizával szemben, viszont az inflációval ezekben az országokban is számolni kell.
A magyar turisták 2022 utolsó három hónapjában újra útra keltek a koronavírus-járvány miatt elvesztegett két év után: 4,3 millió alkalommal utaztak külföldre, ami 22 százalékkal több, mint 2021 azonos időszakában. Ugyanakkor ez így is 21 százalékkal elmarad a pandémia előtti utolsó békeév, 2019 negyedik negyedévének utazásaitól. A magyarok átlagosan 2,7 napot töltöttek külföldön, ami öt százalékkal több, mint egy évvel korábban.
Kiadásaik azonban drasztikusan emelkedtek. Folyó áron számolva 2021 utolsó három hónapjához képest 65 százalékkal, 2019 utolsó negyedévéhez képest 21 százalékkal kellett többet költeniük a külföldön nyaralóknak. A 2021 és 2022 közötti növekedést részben a több utazás, részben az infláció magyarázza.
A teljes kiadás 262 milliárd forint volt, amiből Ausztriában 49 milliárdot, Németországban 36 milliárdot, Olaszországban 24 milliárdot költöttek el a magyarok.
Drágulást hozhat a horvát kuna euróra cserélése
Az idei nyár nagy kérdése az lesz, milyen árakkal találkoznak majd a külföldre utazó magyar turisták. Ezen belül Horvátország okozhatja a legnagyobb meglepetést, ugyanis fogyasztóvédő szervezetek szerint
a kunát januárban felváltó euró burkolt áremelést hozott
– derült ki a Financial Times cikkéből. Hat szervezet úgynevezett „titkos vásárló” akciót indított, amelynek keretében 55 áru és szolgáltatás árát vetették össze a kuna lecserélése előtt és után. A teszt során jelentős emelkedést tapasztaltak. Például egyes hajvágási szolgáltatások negyedével drágultak az euró bevezetése után. Egy kilogramm rizs ára januárban 14 százalékkal volt magasabb, mint decemberben. Egy kilogramm burgonya majdnem kétszer többe került az év első hónapjában, mint tavaly novemberben. A joghurt ára is negyedével nőtt.
Boris Vujčić, a zágrábi jegybank elnöke a brit üzleti lapnak nyilatkozva azt állította, hogy minimális volt az áremelkedés. A kávézók és a hajvágó szalonok emelték áraikat az euró bevezetéséhez kapcsolódóan, ám egyesek visszakoztak, amikor emiatt elmaradtak a vásárlóik. Vujčić szerint mindössze 0,4 százalékkal emelte az inflációt a kuna euróra cserélése. A fogyasztói árak harmonizált indexe azt mutatja, hogy a horvátországi infláció magasabb volt az eurózóna átlagánál, amihez 20. tagként immáron a balkáni ország is tartozik.
Az év elején Davor Filipović gazdasági miniszter figyelmeztette a kiskereskedőket, hogy ne próbálják „becsapni a horvát embereket” az euróátállást kihasználva. Az év első két hetében 234 ezer euró pénzbüntetést szabtak ki a hatóságok olyan boltokra, amelyeknél burkolt drágítást tapasztaltak.
A horvát jegybank szerint az áruházakban csak az áruk tíz százalékának nőtt az ára az euró bevezetése után.
Negyedük olcsóbb lett, 65 százalékuk ára nem változott. A kereskedők 2023 végéig kötelesek minden áru árát kunában is feltüntetni az euró mellett. A két valuta átváltási árfolyama 7,5 kuna/euró.
Erre készülj cseh vagy lengyel nyaralásnál
A saját devizájukat megtartó kelet-közép-európai országok valutái – rácáfolva a régió gazdaságának gyengeségére – május elején erősödtek. A régiós országok gazdaságának gondjait mutatja a beszerzőimenedzser-indexek (PMI) alakulása. Ezt a mutatót a gazdasági növekedés jó előrejelzőjének tartják, mivel a vállalatok beszerzéseinek bővülése vagy szűkülése jelzi gazdasági aktivitásuk változását. Az 50 pont feletti érték a gazdaság élénkülését, az az alatti a gyengülését jelzi előre.
Csehország és Lengyelország legfrissebb PMI értékei nem érik el az 50 pontot. Csehországban a mutató 42,8 pontra csökkent áprilisban a márciusi 44,3 pontról. A GDP az első negyedévben 0,1 százalékkal nőtt 2022 utolsó három hónapjához képest, ami azt sejteti, hogy éves összehasonlításban zsugorodott a gazdaság az év elején. A cseh korona ennek ellenére minimális erősödéssel megközelítette a 23,8 korona/eurós árfolyamot. A forinttal szemben stabil a 16 forint/koronás átváltás.
Lengyelországban szintén csökkent a PMI. A márciusi 48,3 pont után áprilisban 46,6 pontot jegyeztek fel a statisztikusok. Főként az új megrendelések állománya zsugorodott, amit a cégek termelésének visszaesése és elbocsátások követtek. A vállalatok hazai és exportkilátásai is halványak. A złoty szintén minimális mértékben erősödött, elérve a 4,66 złoty/eurós árfolyamot. A forinttal szemben szűk sávban, 81–82 forint/złoty között mozog az árfolyam.
Az euró-forint árfolyam jelenleg stabil
A Magyarországon mért PMI ugyan 61,9 pontra nőtt áprilisban a márciusi 56 pontról, ám az ING elemzői szerint ennek semmi köze a valósághoz. A nagy eltérés oka a másik két ország adataihoz képest az exportszektorok, elsősorban az autógyártás erős túlreprezentáltsága a mutató számításában.
A kisebb, hazai piacra termelő cégek aktivitása ugyanúgy csökken, mint Csehországban és Lengyelországban.
A forintnál a következő a helyzet: az április végére jellemző 375 forintos euróárfolyam 372-373 forintos szintre erősödött. Összességében azt láthatjuk, hogy a kelet-közép-európai országok gazdasága 2023 második negyedévének közepén gyengélkedik, az infláció azonban továbbra is két számjegyű. Az előbbi ugyan kamatcsökkentésért kiált, ám szakértők szerint az erős infláció miatt a három ország központi bankjai nem fogják elsietni a hitelköltségek mérséklését.
Add meg adataidat, és ingyenes segítséget kapsz megtakarításaidhoz! A money.hu partnere, az Equilor elismert befektetési szakértője fog hívni téged.
Hogyan segít neked az Equilor szakértője?
- megválaszolja a kérdéseidet
- tájékoztat a piacon elérhető aktuális befektetésekről
- bemutatja az infláció feletti hozamokat kínáló lehetőségeket
Ne hagyd el addig az oldalt!
