Magyarország tavaly még egyetlen, az euró bevezetéséhez szükséges kritériumot sem teljesített, de az Equilor szerint ez 2030-ra sikerülhet. Mégis úgy látják, hogy 2033 lehet a legkorábbi időpont, amikor Magyarország bevezetheti az eurót. A befektetési szolgáltató szerint a mostani 360–370 forintos szintnél valamivel gyengébb forintárfolyam kedvezőbb lehetne a csatlakozáshoz.
Add meg adataidat, és ingyenes segítséget kapsz megtakarításaidhoz! A money.hu partnere, az Equilor elismert befektetési szakértője fog hívni téged.
Hogyan segít neked az Equilor szakértője?
- megválaszolja a kérdéseidet
- tájékoztat a piacon elérhető aktuális befektetésekről
- bemutatja az infláció feletti hozamokat kínáló lehetőségeket
Ne hagyd el addig az oldalt!
Aradványi Péter, az Equilor vezető elemzője a befektetési szolgáltató szeptember 24-i sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy az elmúlt évek árfolyam-, inflációs és kamatfolyamatai miatt az euró előnyei ma nagyobb súllyal esnek latba, mint korábban.
Ilyen előny szerintük, hogy a közös valuta nagyobb árfolyamstabilitást, az állam, a bankok és a vállalatok részére pedig kedvezőbb finanszírozási lehetőségeket jelentene. Ezen kívül az euró bevezetése miatt a nagy mennyiségű forint-készpénzállomány egy részét át kellene váltani, ami az Equilor szerint a gazdaság fehéredéséhez is hozzájárulhatna.
A befektetési szolgáltató szerint az euró bevezetése a magyar részvénypiacra is kedvezően hathatna, elsősorban a devizakockázat csökkenése miatt. Úgy látják, hogy ebből különösen a bankok, a kamatérzékeny ágazatok és a magasabb tőkeáttétellel működő vállalatok profitálhatnának.
A közös valuta ugyanakkor kompromisszumokkal is járna. Magyarország lemondana az önálló monetáris politikáról és a saját valuta leértékelésének lehetőségéről, miközben a költségvetési politika mozgástere is szűkebb lenne.
Milyen feltételeket kell még teljesítenie Magyarországnak?
Az euró bevezetéséhez úgynevezett konvergenciakritériumokat kell teljesíteni. Az Equilor értékelése szerint Magyarország a 2025-ös adatok alapján egyetlen ilyen feltételt sem teljesített. 2026-ban már kedvezőbb a kép: az infláció alakulása alapján az árstabilitási kritérium teljesülhet, miközben a hosszú távú kamatlábak terén is jelentős előrelépés történt (ez lényegében a 10 éves államkötvények hozamát jelenti).
A legnagyobb probléma továbbra is az államháztartás. Az eurózónához való csatlakozás egyik fontos feltétele a GDP 3 százalékát nem meghaladó költségvetési hiány, miközben az államadósságnak a GDP 60 százaléka körüli szinten vagy csökkenő pályán kell lennie. Az Equilor szerint Magyarország ezektől jelenleg még jelentős távolságra van.
A költségvetés lehet a magyar euró legnagyobb akadálya
Az Equilor 2026-ra 7,5 százalékos GDP-arányos államháztartási hiányt vár, miközben az államadósság az év végére a GDP 77,5 százalékára emelkedhet. Az elemzők előrejelzése szerint az adósságráta ezt követően csak lassan csökkenhet, és 2028-ra érheti el a 76,5 százalékot.
Aradványi Péter szerint ezért a következő időszak egyik kulcskérdése a 2027-es költségvetés hitelessége lesz. Az Equilor úgy látja, hogy a már beharangozott kiadáscsökkentések önmagukban várhatóan nem lesznek elegendőek: a bevételek növelésére is szükség lehet. A kiadási oldalon egyes célzott támogatások felülvizsgálata, a bevételi oldalon pedig akár adóemelés is szóba kerülhet. Ők 5–6 százalék körüli 2027-es hiányt tartanak reálisnak.
A sajtótájékoztatón ennél konkrétabb példa is elhangzott. Az Equilor elemzői arról beszéltek, hogy a hiány csökkentéséhez lehet, hogy egyes, eddig nehezen érinthető költségvetési területekhez is hozzá kell nyúlni, mint amilyen a rezsicsökkentés rendszere (a kormányzat részéről ilyen bejelentés vagy terv egyelőre nem érkezett).
Ha 2030-ra teljesülnek a feltételek, miért csak 2033-ban jöhetne az euró?
Az Equilornál többféle forgatókönyvet készítettek. Egy optimista változatban akár 2029-re teljesülhetnének a szükséges gazdasági kritériumok, a társaság azonban reálisabbnak tartja, hogy erre 2030 körül kerülhet sor. Aradványi Péter szerint még ezután is időre lenne szükség ahhoz, hogy tartósan megváltozzon Magyarország befektetői megítélése.
Ehhez kapcsolódik az ERM II, az euró „előszobájaként” is emlegetett árfolyamrendszer. Az Equilor hosszabb időt tartana indokoltnak ebben a rendszerben, hogy a csatlakozás előtt kiderüljön: az alkalmazott árfolyamszint tartósan megfelel-e a magyar gazdaság helyzetének.
Vagyis még akkor sem következne automatikusan az euró gyors bevezetése, ha néhány éven belül sikerülne teljesíteni a számszerű feltételeket. Ezért ők azzal számolnak, hogy Magyarország legkorábban 2033-ban vezetheti be az eurót.
Add meg adataidat, és ingyenes segítséget kapsz megtakarításaidhoz! A money.hu partnere, az Equilor elismert befektetési szakértője fog hívni téged.
Hogyan segít neked az Equilor szakértője?
- megválaszolja a kérdéseidet
- tájékoztat a piacon elérhető aktuális befektetésekről
- bemutatja az infláció feletti hozamokat kínáló lehetőségeket
Ne hagyd el addig az oldalt!
Milyen árfolyam mellett csatlakoznánk?
Fontos különbséget tenni árfolyam-előrejelzés és későbbi euróátváltási árfolyam között. Az Equilor jelenlegi makrogazdasági várakozása a következő két évre 360–370 forint közötti euróárfolyammal számol. Ez azonban nem azt jelenti, hogy ezen a szinten kellene Magyarországnak egyszer majd belépnie az eurózónába.
Buró Szilárd, az Equilor pénzügyi innovációs vezetője a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a jelenlegi 360–370 forintos szintnél valamivel gyengébb forintárfolyam kedvezőbb lehetne a csatlakozáshoz. Az Equilor álláspontja szerint éppen ezért lenne fontos egy hosszabb árfolyam-stabilizációs időszak a végleges átváltási szint meghatározása előtt.
Az erősebb és a gyengébb átváltási árfolyam mellett is szólnak érvek. Egy erősebb forint – vagyis alacsonyabb euróárfolyam – a háztartások szempontjából kedvezőbbnek tűnhet, hiszen ugyanaz a forintban meghatározott fizetés vagy megtakarítás több eurót érne, és az importált termékek is olcsóbbak lehetnének. A túl erős átváltási árfolyam ugyanakkor ronthatná a magyar exportáló vállalatok versenyképességét, mert a forintban felmerülő költségeik euróban magasabbnak számítanának.
Gyengébb forintárfolyam mellett viszont a magyar bérek és más hazai költségek euróban számolva alacsonyabb szintről indulnának, ami megkönnyíthetné az exportáló vállalatok számára, hogy versenyképes áron értékesítsenek külföldön. A gyengébb árfolyam mellett szól az is, hogy az euró bevezetése után már nem lehet a forint gyengítésével kalkulálni, ha például a magyar bérek és költségek gyorsabban emelkednek, mint a versenytárs országokban.
