Feleslegessé válhat az Otthon Start hitel, ha a következő néhány év a kormány tervei szerint alakul – derült ki egy panelbeszélgetésen, ahol a kormány meghívott képviselői arról beszéltek, milyen irányba vinnék a gazdaságpolitikát. Összefoglaljuk azokat a megállapításokat, amik a mindennapi pénzügyeidet érinthetik.
Díjmentesen segítünk a fix 3%-os lakáshitel ügyintézésében, a jogosultság felmérésétől egészen az igénylésig – teljesen személyre szabottan. Add meg adataidat, és hamarosan felvesszük veled a kapcsolatot.
Barabás Gyula államháztartásért és gazdaságpolitikáért felelős államtitkár, Tardos Gergely, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója és Horváth Gábor, a Költségvetési Tanács (KT) elnöke a Közgazdász-vándorgyűlésen beszélt a Tisza-kormány első éveinek költségvetési politikájáról. A beszélgetést Adorján Richárd, a Pénzügyminisztérium költségvetésért felelős helyettes államtitkára vezette a Portfolio beszámolója szerint.
Feleslegessé válhat egyszer az Otthon Start?
Barabás Gyula szerint azért van jelenleg szükség például a 3 százalékos kamatozású Otthon Start hitelhez hasonló támogatott konstrukciókra, mert a magyar piaci kamatok ennél lényegesen magasabbak.
A kormány hosszabb távú célja azonban az euró bevezetése, amitől többek között a magyarországi kamatszint tartós csökkenését várják. Barabás szerint egy olyan környezetben, ahol a piacon is körülbelül 3 százalékos kamattal lehetne hitelhez jutni, már nem lenne szükség arra, hogy az állam külön támogassa ugyanezt a kamatszintet az Otthon Starton keresztül.
Ez nem azt jelenti, hogy az Otthon Start megszüntetéséről már döntés született volna. Az euró bevezetésének időpontjáról sem hangzott el konkrét dátum. Az államtitkár inkább egy hosszabb távú gazdaságpolitikai célt vázolt fel:
a támogatott hitelek helyett olyan kamatkörnyezetet teremteni, amelyben állami segítség nélkül is olcsóbban finanszírozható például egy lakásvásárlás.
A piaci lakáshitelek kamatának csökkenésével Barabás szerint többen is vennének fel hitelt, ami élénkítheti a gazdasági aktivitást.
Írtunk korábban a kormány nagyszabású bérlakás-építési programjáról, ami az ingatlanbefektetések hozamát is csökkentheti:
Mi lesz a többi állami támogatással?
Nem hangzott el olyan, ami arra utalna, hogy a családokat közvetlenül érintő támogatások, például a CSOK Plusz, a Babaváró vagy a családi adókedvezmények szabályai változnának, vagy hogy bármelyik is megszűnne.
Ugyanakkor több megszólaló is kritikusabban beszélt azokról az állami támogatásokról, amelyek mesterségesen eltérítik az árakat vagy a gazdasági szereplők döntéseit. A Költségvetési Tanács (KT) elnöke szerint ilyen torzítást okozhatnak az ársapkák és a támogatott hitelek is, utóbbiak ráadásul közvetlen kiadást jelentenek a költségvetésnek. Hasonló problémát látott azokban a szolgáltatásokban is, amelyek árát az állam téríti el a piaci szinttől.
Az ÁKK vezérigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a gyakran változó támogatott hitelprogramok önmagukban is torzíthatják a gazdasági döntéseket. Ha a cégek arra számítanak, hogy hamarosan új kedvezményes hitelprogram jelenik meg, inkább elhalaszthatják a beruházást, nehogy rosszabb finanszírozási feltételekkel induljanak versenytársaikhoz képest. Az ingatlanpiacon is gyorsan válthatja egymást a visszaeső és a túlfűtött kereslet egy-egy támogatás bejelentése után.
Mi kell ahhoz, hogy 3% legyen a piaci kamat a lakáshiteleknél?
Barabás szerint ha az infláció magas marad, akkor a kamatok sem tudnak érdemben csökkenni. Ez a lakosság számára drágább hiteleket, az állam számára pedig magasabb kamatkiadásokat jelent. Ha viszont a piac hitelesnek tartja a költségvetési politikát, az hozzájárulhat a kamatszint mérséklődéséhez is.
Ugyanígy gond a magas költségvetési hiány és államadósság. Barabás szerint ezeket elsősorban nem adóemelésekkel vagy az állami beruházások leállításával csökkentenék, hanem az állam működési költségeinek csökkentésével.
39 olyan nemzetközi példát vizsgáltak meg az 1995 és 2025 közötti időszakból, amikor 3 év alatt legalább 4,5 százalékponttal sikerült csökkenteni a költségvetési hiányt. A közkeletű vélekedés szerint nem lehet egyszerre hiányt csökkenteni és gazdasági növekedést elérni, mégis 39-ből 23 esetet találtak, amikor mindkettő teljesült, és itthon is ez a terv. Ezzel összhangban hoznák meg a gazdasági intézkedéseket.
A kormány arra számít, hogy az uniós források beáramlása lehetőséget teremthet arra, hogy a fontos beruházások folytatódjanak anélkül, hogy emiatt ismét jelentősen nőne a költségvetési hiány.
Kevesebb lesz a vállalati támogatás
A vállalati támogatások rendszere is változhat: Barabás szerint ezen a területen a kevesebb néha több, vagyis nem feltétlenül az állami pénzek mennyiségének növelése segíti leginkább a gazdaságot.
Az állampapírokon kevesebbet lehet majd keresni
Magyarország jelenleg drágán finanszírozza magát – állapította meg Tardos, aki szerint az államadósság kamatterhe egységnyi adósságra vetítve körülbelül 2–2,5-szerese a hasonló eurózónás országokénak. Az euró bevezetésével a jelenleg nagyjából 4 százalékos állami kamatteher akár ennek felére is mérséklődhetne. De már azok a hírek is csökkenthetik a magyar állampapírok piaci hozamát, amelyek megerősítik Magyarország elköteleződését az euró bevezetése mellett. A befektetők ugyanis kisebb kockázatot láthatnak egy olyan ország államadósságában, amely közelebb kerül az eurózónához.
Megtakarítóként ez azért lehet számodra érdekes, mert az állam finanszírozási költségeinek tartós csökkenése idővel az újonnan kibocsátott állampapírokon elérhető hozamokat is lefelé tolhatja. Ez azonban nem jelenti azt, hogy például a lakossági állampapírok kamata automatikusan vagy ugyanilyen mértékben csökkenne: azok árazását az infláció, a termék konstrukciója és az állam lakossági finanszírozási stratégiája is befolyásolja.
Külön cikkben írtunk arról, hogy az állampapírok hozama világszerte csökken, ami trendfordulót jelezhet:
